Vissza
a kezdőlapraATTOVÁBBgondola.hu www.preshaz.rt.hu
Publicisztika->"...akkor ez Belgium"2002. július 9., kedd
"Európa, segíts!"
Fenyegetik az államelnököt!
Riadó, Európa segíts!...
Ezzel a hisztériakeltéssel is reagálhatnánk arra a támadásra, amelyet a Magyar Szocialista Párt az alig bimbózó honi kis demokráciánk ellen indított. Ugyanis hétfőn megfenyegette a magyar államelnököt a nagyobbik ( = bolsevik) kormánypárt frakcióvezetője.
A politikai konfliktust az robbantotta ki, hogy a szocialista miniszterelnök, Medgyessy Péter magas állami kitüntetésre terjesztette föl a hetvenedik évét e napokban betöltő Horn Gyula volt kormányfőt. A köztársasági elnök, Mádl Ferenc azonban váratlanul fenntartásait fejezte ki egy levélben, s jelezte, nem óhajtja kitüntetni Horn Gyulát. Maga az érintett, Horn Gyula emiatt már a hétvégén bejelentette, hogy a kialakult helyzetben nem is venné át a kitüntetést.
Kicsit durcás, kicsit elegáns a gesztus, és profi politikusra vall. Profi politikusra vall, de nem elegáns inkább durcás , hogy Horn Gyula a visszavonulás után támadásba lendült: legalább ne a születésnapján mondták volna, hogy nem kaphat kitüntetést tett szemrehányást.
Ez utóbbi gesztus ha kissé valóban durcás is, hasznos, és a szocialistákra jellemző. Emlékezzünk csak vissza: amikor Csiha Judit volt pártalelnök a VIP-hitellel lelepleződött azaz a Postabankból kikerült lista révén napvilágra derült, hogy hitelének kamatát őhelyette az adófizető állampolgárok állták Csiha lemondott alelnökségéről, de ellentámadásba lendült: rögtön tiltakozott a banktitok nyilvánosságra hozása ellen. Így az asztaltól dölyfös arckifejezéssel állhatott fel, és elérte, hogy senki ne kérdezze meg tőle: képviselő asszony, nem gondolja, hogy az alelnöksége mellett a képviselőségről is le kellene mondania?
Talán még egykori nagy vezetőjüktől, Sztálin Visszárionfi Józseftől tanulták a különleges anyagból gyúrt emberek, hogy állandóan támadásban kell lenni.
Horn offenzív maszatolása után hétfőn a szocialista párt már egyértelmű ellentámadásba lendült. A frakcióvezető, Lendvai Ildikó azt közölte a sajtóval, hogy a köztársasági elnök tiltakozása csak “múló félreértés volt.
Már ez is nyomásgyakorlásnak felelt meg. Egérutat kínált az államelnöknek, sugallva, mit kell csinálnia. Mi az elvárás.
Hogy még egyértelműbb legyen, következett a fenyegetés.
Lendvai megjegyezte: Mádl Ferenc “nyilván tisztában van vele, hogy ő a köztársaság elnöke, nem pusztán az őt jelölő pártoké."
Ez már feladatkijelölés. Ez már parancs. Sőt, ez már ukáz. Majd megmutatja Lendvai, hogy ki az úr a házban...
Az epizód újabb jele annak, hogy Magyarország könnyen visszasüllyedhet a pártállami mocsárba. A most kitüntetésre javasolt Horn Gyula ugyanis 1956-ban bevallottan a szabadságharcot vérbe fojtó karhatalmista különítmény tagja volt. Vitatott, hogy az 1956. december 6-ai Nyugati pályaudvari sortűznél ahol legkevesebb öt ember meghalt már karhatalmistaként, vagy csupán civilként volt jelen. Ennél is lényegesebbnek tartják azonban sokan, hogy 1995-ben és 96-ban Horn Gyula miniszterelnöksége idején kótyavetyélték el hazánkban a stratégiai közvagyont, ezzel végérvényesen gazdaságilag gyarmati sorba süllyesztve Magyarországot. És az ügy miatt ez idáig felelősségre nem vont Horn Gyulát most az a Lendvai Ildikó akarja kitüntetni, aki még a nyolcvanas években is gyakorlatilag cenzorként is működött az állampárt apparátusában. A kitüntetésre pedig a konkrét javaslatot az a Medgyessy Péter miniszterelnök írta alá, akit 1978-ban a pártállami titkosrendőrség főhadnagyává neveztek ki.
Mi tagadás, ha a polgár nem szeretné a hazáját, (f)eladva otthonát spanyol ingatlan után nézne. Talán örülnének is ennek Lendvaiék. Ám a polgár szereti a hazáját. És marad. És szorít.
Mert most napokon belül eldől, Mádl beadja-e a derekát, és a politikai nyomásra átnyújtja-e Horn Gyulának a magas kitüntetést.
Ez riasztó jelzés lenne.
Sikoltana a harci síp...
Mádl Ferenc azonban bölcs. És tudja mit jelent Bibó István-i értelemben nem félni. Azaz demokratának lenni.
Kölcsönvéve egy bő tízesztendős jelszót, azt némileg átalakítva leírhatjuk:
MÁDL = DEMOKRÁCIA!