Vissza
a kezdőlapraATTOVÁBBgondola.hu www.preshaz.rt.hu
Publicisztika
2002. július 4., csütörtökFélreértett üzenet
A galambnak nem lehet adómorálja... Bármennyire rokonszenves madár is, egyszerűen nincsen az agyában az a program, amelynek révén adómorálja lehetne. Nem tehet róla.
Az viszont fogas kérdés, hogy a sztálinizmusban gyökerező hazai baloldalnak lehet-e erkölcse. Bármennyire nagyra becsüljük is alakjait, gondolkodásmódjukból mintha hiányozna az az elem, mely legalább mások viselkedésében érzékelni tudná az erkölcs jelenlétét. Tehetnek róla?
Ezért talán Medgyessy Pétert sem hibáztathatjuk amiatt, hogy félreértette a Pokorni Zoltán lemondásában rejlő üzenetet. Medgyessy tudniillik jelképesen vállon veregette Pokornit, és atyai fölénnyel kijelentette: a Fidesz távozó elnökének helye lenne a politikában...
Mintha a róka a felforgatott tyúkólnál lelkesítené a komondort: koma, van azért helyed az u dvarban, légy éber a jövőben is!
Kiábrándító jelenet. Ennyire félreértheti a nyilvánvaló jelzést egy miniszterelnök?
És Medgyessy tévedésben van akkor is, amikor oly lelkesen le akarja zárni a múltat. Ezt ugyanis nem neki kell kezdeményezni: azaz nem olyan politikusnak, akinek a múltját épp javában kifogásolják országszerte. Hogy maradjunk a mesepéldázatoknál, olyan ez, mintha a megdézsmált káposztaföld mellett a kecske elrikkantaná magát: ne a feldúlt terméssel foglalkozzunk, hanem a palántázással.
S a miniszterelnök nincs egyedül e tekintetben. A kormány holdudvarába tartozó értelmiségiek néha túltesznek még rajta is. “Erkölcsi túlreagálás˛ minősíti Pokorni lemondását egy szorgos aktivista. Majd lihegve hozzáteszi: “fideszes fanatizmus.˛
Igen, az erkölcsi fölény nyilvánvalósága már zavarja a haszonelvű pártok új köreit. Azon köreit, melyek már legalább érzékelik az erkölcs jelenlétét a velük szembenállókban, s ennyiben már különbek a nagy elődöknél. Ám amennyivel különbek, annyival agresszívabbak is. Ők már szeretnék lerántani magukhoz a fölébük magasodót, míg a HVG legutóbbi címlapján brezsnyevi arcvonásokkal feltűnt Medgyessy inkább citromba harapott mosolyával léggömbként fölemelkedik, hogy fentről veregethesse vállon a nála erkölcsi értelemben nagyobbat.
A sárba nem kell leereszkedni, a léggömb kipukkanása után azonban talán érdemes lehajolni a földre esőhöz: Péter, te ne vigasztald Zoltánt, mert nem vagy abban a helyzetben, hogy ezt megtehesd. Hogy a meséből is értsd: a róka nem érhet föl a komondorhoz még akkor sem, ha valahogyan sikerült kifosztania a tyúkólat. A kecske meg csupán a gazda derekáig ér akkor is, ha ez utóbbinak vigyázatlansága miatt fölehette a termést.
Emberi példázatokkal is előállhatnánk, de azok udvariatlanok lennének. Maradjunk meg inkább a baráti hangulatnál, még akkor is, ha falra hányt borsó ez az egész magyarázat. Mert nem tapadnak meg sem a tiszta, sem a mosdatlan szavak, ezek is, azok is leperegnek.
Nincs átjárás a két világ között.
Hiszen a galambnak mint tudjuk nem lehet adómorálja.