Ökumenikus istentisztelet keretében a magyarországi egyházak vezetői kedden aláírták az Ökumenikus Charta elfogadásáról szóló közös nyilatkozatot Budapesten. A dokumentumot a Katolikus Egyház részéről az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának vezetője és az - Európa csaknem valamennyi protestáns, anglikán és ortodox egyházát magában foglaló - Európai Egyházak Konferenciájának elnöke 2001. április 22-én, Strasbourgban hagyta jóvá.
A közös iratot kedden a Magyar Katolikus Egyház, valamint a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) hét tagegyházának vezetői írták alá. A dokumentumot Seregély István, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke; Bölcskei Gusztáv püspök, a református egyház zsinatának lelkészi elnöke; Szebik Imre evangélikus elnök-püspök; Mészáros Kálmán baptista egyházelnök; Csernák István metodista szuperintendens; a román ortodox egyház részéről Sofronie püspök; Kalota József, a Konstantinápolyi Egyetemes Partiarkátus Magyarországi Exarchátusának érseki vikáriusa, valamint a bolgár ortodox egyház képviseletében Stefan Mamakov lelkész látta el kézjegyével.
Egyházi vezetők az aláírást megelőzően az MTI-nek a helyszínen úgy nyilatkoztak: az Ökumenikus Charta magyarországi elfogadása tovább erősítheti az egyházak közötti együttműködést és új lendületet adhat közös munkálkodásuknak. Veres András püspök, az MKPK titkára kiemelte: a charta elfogadása megerősítést jelent azon az úton, amelyet a II. Vatikáni Zsinat a Katolikus Egyház számára kijelölt. Márkus Mihály református püspök, a MEÖT elnöke arról beszélt: a szervezet és tagegyházai, valamint a közös munkában megfigyelőként tevékenykedő Magyar Katolikus Egyház, illetve Magyar Katolikus Püspöki Konferencia már több mint másfél évtizede megtalálta az együttműködés formáit. Szavai szerint a keddi aláírás erősíti és az elkötelezettség irányába vezeti ezt a folyamatot.
Az ünnepélyes jóváhagyás alkalmából tartott konzultáción Seregély István egri érsek rámutatott arra: az Ökumenikus Charta egyértelműen tanúsítja a népvándorlás óta keresztény alapokra épülő Európa hívő közösségének összetartozásra irányuló óhaját. Előadásában hangsúlyozta, hogy a keresztény egységnek meghatározó szerepe lesz az egyesült Európa megteremtésében. Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa képviseletében Aldo Giordano főtitkár utalt arra, hogy a dokumentumot eddig 30 nyelvre ültették át, s a budapesti ünnepség előtti napra elkészült az arab fordítás is. Az Európai Egyházak Konferenciája nevében Reinhard Frieling professzor elmondta, hogy Hollandia után Magyarország a második, ahol az egyházak közös nyilatkozat aláírásával erősítik meg az Ökumenikus Chartát. Harmati Béla evangélikus püspök hozzászólásában kiemelte: a charta elfogadása kapcsán helytelen az az értelmezés, miszerint az Európai Unió megpróbálná megteremteni a maga vallási támogatását. Mint mondta, "nem Brüsszel a szent város, s nem Starsbourg a zarándokhely"; a keresztény egységmozgalom előbb indult útjára, mint ahogy az Európai Unió létrejött. A püspök véleménye szerint a régi ellentétek feloldása csak önkritikával, a múlt és a jelen vizsgálatával kezdődhet meg, s a charta szövegéből hiányzik a világtávlat, a többi földrészre tekintés. Magyarországot illetően Harmati Béla megjegyezte: a kultúrán, a televíziók műsorain és az írott sajtón nem érződik a lakosság 75 százalékának népszámláláskor kinyilvánított keresztény elkötelezettsége.
Paskai László bíboros, prímás,
esztergom-budapesti érsek zárszavában arról beszélt: az ökumenikus törekvés
a keresztények XX. századi történelmének egyik jellegzetes vonása volt,
s ennek eredményeként a feszültségek, az elkülönülés helyébe az egymás
felé közeledés lépett. Bábel Balázs érsek a rendezvényt követő istentiszteleten
hangsúlyozta: az aláírás alkalmat ad arra, hogy az egyházak újraevangelizálják
a vén kontinenst, benne Magyarországot is. Bölcskei Gusztáv református
püspök igehirdetésében kiemelte: a keresztyén hitelességhez ma is hozzá
tartozik, hogy az egyházak képesek legyenek egymás felé tekinteni.
Vissza a kezdőlapra