Itt sincs akta, ott sincs akta
Az ügy valahogy úgy kezdődött, hogy a Fideszben (Kövér és Demeter képviselő urak) felvetették: egy jelenlegi szdszes kormánytag aktái eltűntek -még 1995-ben - a BM irattárából.
Kuncze ezt élénken tagadta. (A kolosszális hazugság kifejezést használta, mivel nem ismeri a közmondást, a hazug emberről, meg a sánta kutyáról.)
Ám a Történeti Hivatal elnöke hivatalosan közölte, az irat valóban hiányzik. A hiányzó irat a BM III. csoportfőnökségén kiállított hálózati karton.
Az anyag az átvilágító bírókhoz került - volt kész az új válasz, s mivel az illető akkor képviselő volt, nyilvánvaló, hogy nem érintett az ügyben, hiszen az átvilágítók semmit nem találtak nála.
Mindez hihető is lenne, ha például a régi átvilágítást mondjuk Nógrádi esetében elfogadták volna Mécsék. De nem fogadták el. Merthogy minden ember egyenlő, de a szabaddemokraták egyenlőbbek.A szép hazugság-virág azután lekonyult, mert az átvilágítók közölték, sohasem látták az iratot.
Bizonyára a Legfelsőbb Bíróságnál van - tologatták tovább az eltűnt papirost.Ám onnan is meg jött a cáfolat.
Ennyi zavar után érthető, hogy noha a Mécs-bizottság mandátuma csak szeptember 30-án jár le, a koalíció a Népszabadság szerint máris szeretné befejezni a munkát. Azóta azt is tudjuk, az érintett Szalay államtitkár úr elismerte, hogy együttműködött a "szervekkel", s persze mondta a szokásosat, nem ártott senkinek, stb.
E hazugság lánc láttán viccesnek hangzik Mécs kijelentése: "Mi az igazságot tartjuk a legfontosabbnak" - meghamisítani, tehetjük hozzá. No és hogyan reagált minderre az SZDSZ tiszteletre méltó (?) elnöke? "Szalay továbbra is élvezi bizalmamat."
Mi elvártunk volna valami önkritikát, de ez veleszületett kórós optimizmusból fakadó, vétkes naivitás.
Vissza a kezdőlapra