Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia, azaz a tíz EU tagjelölt ország külügyminiszterei, illetve integrációs államtitkárai május 22-én Varsóban találkoztak abból a célból, hogy áttekintsék az EU integráció és a csatlakozási tárgyalások egyes kérdéseit. A lengyel kezdeményezésre létrejött találkozó résztvevői két szekcióban foglalkoznak az EU-bövítés és a csatlakozási tárgyalások jelenlegi helyzetével, idei év végére tervezett lezárásuk kilátásaival. Az ún. "laekeni tizek" képviselői külön foglalkoztak az országaik közötti együttműködés irányaival a csatlakozási tárgyalások záró szakaszában, a második félévi dán EU-elnökség időszakában. Megvitatták emellett az EU-bővítés pénzügyi kérdései közül a mezőgazdaság, a regionális politika és a költségvetési fejezetek kérdéseit. A résztvevők végezetül közös nyilatkozatot fogadnak el, amelyben a megerősítették, hogy országaik határozott szándéka a csatlakozási tárgyalások 2002 végéig történő lezárása azzal a céllal, hogy 2004. január 1-én az Európai Unió tagjaivá váljanak. Azt várják, hogy az Európai Tanács sevillai ülésén megerősíti ezt a menetrendet és célkitűzést. A résztvevők egyetértettek annak szükségességében, hogy a tagországok és a tagjelöltek kölcsönösen kielégítő megoldásokat találjanak a még előttük álló kihívásokra, és rögzítették az ezzel kapcsolatos elvárásokat. A tagjelölt országok kifejezték, hogy arra számítanak: országaik teljes jogú tagként vesznek részt a következő Kormányközi Konferencián, amely az Európa Jövőjéről szóló Nyilatkozattal összhangban kerül majd összehívásra

A visegrádi országok védelmi miniszterei a szlovákiai Pöstyénben, május 30-án Mi-24-es harci helikopterek közös modernizálásáról szóló megállapodást írtak alá. A helikopterek élettartamát 30-35 évre kiterjesztő közös modernizáció tervéről az országok védelmi tárcái már januárban megállapodtak. A jelentős megtakarításokkal járó eljárásról szóló megállapodást Juhász Ferenc szakminiszter "korszakos jelentőségű"-nek nevezte, mert mint mondta "térségünkben még nem volt példa arra, hogy több ország együttműködésével újítanak fel tartósan egy haditechnikát. A miniszter kiemelte, hogy a NATO számára ez a megoldás elfogadható, ezért a magyar helikopterpark felújítása az egyezmény keretében rövidesen elkezdődhet. Juhász Ferenc együttműködésnek ez a formája elvileg más területekre is kiterjeszthető, hiszen a négy ország fegyverzetének 80 százaléka azonos, vagy majdnem azonos. A miniszter szerint Magyarországnak elemi stratégiai érdeke, hogy Szlovákia a NATO tagja legyen, éppen ezért minden segítséget meg kíván ehhez adni.

Miután a NATO tagországok részéről korábban több olyan vélemény hangzott el, amely arra utalt, hogy abban az esetben, ha az őszi választások után Vladimir Meciar alakítana kormányt, Szlovákia nem lehet a NATO-tagja, Bruce Jackson, az amerikai törvényhozás NATO-bövítési Bizottságának elnöke a pozsonyi Pravda június 10-én megjelent számában kijelentette, hogy az Egyesült Államok kormánya nem bízik Vladimír Meciarban, ezért ha az őszi szlovákiai választások nyomán a politikus visszatérne a hatalomba, Szlovákia nem lehetne a NATO tagja, új esélye pedig "már csak egy generáció múltán lenne". Szlovákia az utolsó bővítés során is Meciar politikája miatt maradt ki a szövetségből, mert a NATO értékelése szerint Meciar és a nevével jegyzett erők nem a NATO által képviselt értékeket vallják.

Hasonló aggodalmakról tájékoztatta Rortald Weiser amerikai nagykövet Rudolf Schuster szlovák államfőt. Weiser tájékoztatása szerint az USA még nem határozott arról, hogy a prágai csúcson mely országok felvételét támogatja. A nagykövet kifejtette, hogy Szlovákiáról csak akkor döntenek, ha a választások után megalakul az új szlovák kormány

Az amerikai diplomaták kijelentésére reagálva a Valódi Szlovák Nemzeti Párt (P'SNS) vezetöi "megengedhetetlen nyomásgyakorlás "-nak minősítették az amerikai diplomaták véleményét és felszólították a lakosságot, hogy ne hagyják magukat megfélemlíteni, s bátran szavazzanak meggyőződésük szerint.

Jan Füle, a szlovák államfő szóvivője cáfolta a szlovák nacionalista pártoknak azt a vádját, miszerint Rudolf Schuster államfő amerikai útja során ígéretet tesz majd Bush elnöknek arra vonatkozóan, hogy a HZDS pártelnökének semmiképpen sem ad kormánymegbízást. Megerősítette azonban azt, hogy az elnök biztosítani fogja vendéglátóját arról, hogy Szlovákia a választások után is demokratikus ország marad

A Magyar Koalíció Pártja június 12-i sajtótájékoztatóján Csáky Pál miniszterelnök-helyettes, a párt alelnöke kijelentette, hogy pártja nem vállal semmilyen felelősséget azért, ha Szlovákiát nem veszik fel a NATO-ba. Csáky Pál véleménye szerint az amerikai aggodalom nem alaptalan, Meciarnak és pártjának lehet sikere az őszi választásokon, így az meglátása szerint Szlovákia mindenkori történelmének legjelentősebb választása lesz. A miniszterelnök-helyettes megítélése szerint a NATO-tagországok részéről elhangzó véleményeket indokolatlan lenne Szlovákia belügyeibe történő beavatkozásnak tekinteni, hiszen csak arról van szó, hogy a befogadó országok a szlovákiai választók felé is jelzik a befogadás feltételeit.

Június első hetében hivatalos látogatást tett az Amerikai Egyesült Államokba Rudolf Schuster szlovák államfő és küldöttsége, amelynek tagja volt Csáky Pál is. Az USA külügyminisztériumában folytatott tárgyalások során Szlovákia kisebbségi politikájáról, az emberi jogok védelméről, az ország általános politikai helyzetéről és választások nyomán kialakuló lehetséges fejleményekről esett a legtöbb szó. Schuster államfőt és a miniszterelnök-helyettest fogadta Bush elnök is. A tárgyalások során Csáky Pál rámutatott arra, hogy az MKP eddigi kormányzati szerepe során mind a soknemzetiségű szlovák társadalom, mind pedig a külföld felé egyaránt jót tudott állni azért, hogy a kormány valóban komolyan gondolja az euroatlanti csatlakozást és az ország demokratizálását célzó törekvéseket. Csáky Pál az amerikai partnerek előtt megerősítette azt, hogy az MKP a kormány stabilizálásában felelős szerepet töltött és tölt jelenleg is be, ami által a magyar párt tekintélye megerősödött.

Pozsonyban Csáky Pál miniszterelnök-helyettes beszámolt arról, hogy a Fehér Házban és az amerikai külügyminisztériumban egyaránt értésére adták a küldöttségnek, hogy Washington nagyra becsüli a Magyar Koalíció Párjának kormányzati részvételét és a magyar pártot az őszi választások után felálló új szlovák kormányban is szívesen látnák. Csáky pozsonyi sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy az ő személye kimondottan a meghívó Egyesült Államok kormányának kívánságára került be küldöttségbe.
 

Vissza a kezdőlapraVissza a kisebbségi oldalra