Az Európai Néppárt XV. Kongresszusa elé Surján László
2002. október 17-18. között tartja az Európai Néppárt az esedékes tisztújító kongresszusát. A Fidesz-Magyar Polgári Párt delegációját Orbán Viktor, Szájer József, Surján László, Bába Iván, Major Tamás és Rahói Zsuzsa valamint Tóth Edina alkotja.
Az Európai Néppárt, az emberi méltóság, szabadság, egyenlőség és szolidaritás, a demokrácia és a jogállamiság értékeire támaszkodó és azok megvalósulásáért dolgozó európai pártok szövetsége. Ez az értékrend kereszténydemokrata értékrend. Az EPP tevékenysége az egész Unióra és a tagjelölt országokra terjed ki.
Az EPP sokat tett a bővítés érdekében, s most, amikor tisztújító kongresszusra készült, parancsoló szükségletként merült fel, hogy a vezetésben kapjon szerepet az a tíz ország is, amely rövidesen az Unió tagja lesz. Az EPP vezetése nem jelképes: az elnök és az alelnökök rendszeres politikai munkát végeznek, operatív testületet alkotnak. Ezért az elnökség létszáma korlátozott. A tíz új tagállam belépése mégis kikövetelte az elnökség kismértékű bővítését. Magyarország számára nagy megtiszteltetés, hogy e tíz állam vezető polgári politikusai közül éppen Orbán Viktort jelölték erre a posztra. Nagy várakozással nézünk október 18-ára, s reméljük, hogy annak a politikai erőnek, amely az Európai Parlament legnagyobb frakcióját adja, ettől a naptól fogva magyar vezetője is lesz.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy milyen nagy a jelentősége ennek éppen most, amikor a csatlakozási folyamat végső szakaszához érkeztünk.
A jelölésnek azonban nemcsak külkapcsolataink és várható csatlakozásunk számára van jelentősége, hanem az belpolitikai üzenetet is hordoz. Világosan mutatja, hogy az a folyamat, amelynek során a Fidesz - Magyar Polgári Párt nem a szabadelvű pártok között, hanem a kereszténydemokrata polgári pártok körében találta meg a vele azonos gondolkodású társakat. Ezek a pártok nemcsak befogadták a Fideszt, hanem elismerik teljesítményét s ezért jelöli a Fidesz első számú politikusát saját vezetői körébe.
Annak érzékeltetésére, hogy az Európai Néppárt gondolatai valóban a Fidesz gondolatvilágával rokonok álljon itt néhány mondat abból az anyagból, amelyet a kongresszus készül megvitatni és elfogadni.
A globalizáció korszakában a szabad gazdaságnak és a szolidaritásra alapuló társadalomnak a hívei vagyunk. Az a társadalmi modell fenntartható, amelyben nemcsak a most élőkkel, hanem a jövő generációk iránt is érzik a felelősséget.
Az Európai Néppárt szerint a mostani bővítés nem egyszerű tagfelvétel, hanem a korábbi bővítésektől eltérően a mesterséges kettészakítottság vége, Európa egyesítése. Ez a kijelentés nemcsak összhangban van a Fidesz politikai üzenetével, hanem konkrétan Orbán Viktortól származik. Az Európai Néppárt nem kíván merev határokat, sőt intézményesített és szoros együttműködést tervez azokkal az országokkal is, amelyek most nem tudnak vagy nem is akarnak taggá válni. Ez az Európai Partnerség sokban hasonlíthat a már létező Európai Gazdasági Térhez, de attól eltérően nemcsak gazdasági, hanem politikai tartalma is kell legyen. Magyarország különösen érdekelt abban, hogy az Unió határai elválasszanak, hanem összekössenek a szomszédokkal.
Az Európai Néppárt világosan meg akarja osztani a tagállamok és az Unió között a feladatokat. A megosztás elve a szubszidiaritás. Az egységesülő Európában a nemzet államok fontossága nem csökken, hanem nő: ez adja a globalizáció egyensúlyát. A szuverénitásról viszont nem elméleti vitákat kell folytatni, hiszen például a biztonságot ma már egyetlen állam sem garantálhatja önmagának. Ha Európa népei biztonságban akarnak élni, össze kell fogjanak és a fenyegető veszélyekkel szemben közösen kell cselekedjenek. Az Európai Néppárt tévútnak tekinti az Európai Egyesült Államok gondolatnak még a felvetését is.
Fontosak a nemzeti parlamentekre vonatkozó elgondolások is. Európának jobban átláthatónak, demokratikusnak és hatékonynak kell lennie. Ezt éppen az az ellenőrző funkció biztosíthatja, amelyet a nemzeti parlamentek gyakorolnak kormányaik felett. A számon-kérhetőséget és a felelősséget növelné, ha az Európai Unió maga is jogi személyiség lenne.
Az Európai Néppárt, amikor meghatározza javaslatait az európai intézmények feladatairól, nem szakítani akar az alapítók elgondolásaival, hanem épp azok kiteljesedésén és megvalósításán dolgozik. Az intézményi reform nem cél, hanem eszköz arra, hogy a megnagyobbodó Európa továbbra is biztosítsa polgárai számára a szabadságot, a demokráciát, az emberi jogokat a békét és a haladást.
Ez a kis áttekintés elegendő ahhoz, hogy bárki belássa: a Fidesz-Magyar Polgári Párt otthon van az európai kereszténydemokrata polgári párok között.