AZ UNIÓ KAPUJÁBAN

ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS: VITÁK TÜZÉBEN

Megtörtént a második egyeztetés arról az alkotmánymódosításról, melyre az Európai Unióhoz való csatlakozás miatt van szükség. A végeredmény: még nincs megegyezés. Az igazságügy miniszter közölte, hogy szerinte közeledtek az álláspontok, de a kormánytól csak két tárgyalási fordulóra volt felhatalmazása, ezért a folytatásról nem tudott nyilatkozni.

A főbb vitapontok a következők:

Milyen ellenőrzést gyakorol a parlament a kormány brüsszeli tevékenysége fölött?
 Az EU-t sokan vádolják, hogy alapvető problémák vannak a döntéshozatal demokráciáját illetően. Az Európai Tanácsnak (állam és kormányfők), illetve a Miniszterek Tanácsának az Unió egészére kiterjedő jogszabályokat alkothat. Ezek úgy válhatnak a magyar jog részévé, hogy a hazai parlament nem is látta őket. Ez az úgynevezett demokrácia-deficit. A probléma áthidalására két megoldás is létezik. Egyrészt növekszik az Európa Parlament befolyása az uniós jogalkotásra, másrészt a nemzeti parlamentek több országban pontosan előírják, hogy milyen feltételekkel mondhat véleményt, illetve adhatja hozzájárulását egy adott tervezetre a kormány. A Fidesz ahhoz ragaszkodik, hogy ez a kérdés legyen szabályozva és az alkotmány biztosítsa a parlament kormány fölötti ellenőrzési jogait. A kormány ezt a lehetőséget csak a kiemelt (2/3-os) törvénykezési témáknak adná meg.

A népszavazás időpontja. A kormányoldal a miniszterelnököt követve a népszavazást a szerződés aláírása elé rakná, és arra hivatkozik, hogy ellenkező esetben a népszavazás merő formalitás lenne. Ez épp fordítva van. Ha a népszavazás olyan időpontban történik, amikor a szöveg nem végleges, akkor olyasmire mondunk igent vagy nemet, amit nem ismerünk. A kormánypártok egyszerű igen/nem kérdésnek tekintik a népszavazást. Nos, erre csak végelegesítés után lehet értelmesen és felelősen felelni, a véglegesítés pedig az aláírástól jogérvényes. Ha a fogalmazvány elkészültével azonnal népszavazunk, a kormánynak elvben nem marad mozgástere még apróbb simítások jóváhagyására sem. Így is valószínűleg elsők leszünk a népszavazások sorában, minek ez a nagy rohanás? A szöveg egyébként a parlamenti ratifikálás pillanatában lesz érvényes magyar részről, ezért a népszavazás ésszerű időpontja az aláírás és a ratifikálás közötti idő.

Ez az utóbbi kérdés azonban nem tartozik az alkotmánymódosításhoz. A kormány szerencsére visszavonult, már nem akarja, hogy a népszavazás dátuma az alkotmányba kerüljön. Ugyanakkor célszerű az egymással tartalmilag összefüggő kérdéseket együtt megbeszélni. Ezért kell megemlíteni azt a cselekvési programot, amely a belépésig tisztázza a teendőket. Ennek alapelemeiben négy párti egyetértés alakult ki, s a kormány mintha ki akarna vonulni a megállapodásból, legalábbis annak végrehajtására nincsenek jelek. Emlékeztetőül: Orbán Viktor akkor tartja lehetségesnek, hogy támogassuk az alkotmány módosítását, ha a kormány megerősíti a mezőgazdaságot, főleg a családi gazdaságokat, ha támogatja a kis és közepes vállalkozásokat és határozottan megkezdi a bérek felzárkóztatását. A költségvetésről való ismereteink szerint még sokat kell azon dolgozni, hogy megfeleljen a nemzet előtt álló legfontosabb feladatnak.

   SURJÁN LÁSZLÓ

vissza Vissza a kezdőlapra