Advent
Megérkezett ismét az Advent. Egyik nagy keresztény ünnepünk hosszú előestéje, a Megváltónk eljövetelének reménykedő várása!
Az Advent latin szó: advenio. A jelentése: eljövök. Régi római pénzeken látható a lóháton vonuló császár alakja, megörökítendő az akkor nagy eseménynek számító „munkalátogatást", amikor a római császár személyesen kereste fel egyik-másik Provinciáját, távoli tartományát. A pénzérmék felirata „Adventus Augusti" volt!
A keresztény világ minden évben megünnepli a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelét, megemlékezve arról, akit a világ megváltójának, az emberiség testi-lelki bajainak orvosául ismerünk. Ne csodálkozzon senki, ha orvost említettem.
Mert Jézus Krisztust a tetteit leíró evangélisták orvosnak is ismerik. A neve „megváltót" jelent, ami a görög nyelvben a „gyógyítónak" is megfelel. Hogy gyógyított, mindenki tudja valahonnan, de itt nem Lázár és Jairus lányának a feltámadására gondolok, hanem arra a vakra, akinek szemét nyálából csinált sárral gyógyította meg. (János 9:11). Vagy a leprásra, akinek elég volt gyógyulásához annyi, hogy Jézus kinyújtott keze megérintse. (Máté 8:3).
Ma már, amióta Hansen doktor felfedezte a lepra kórokozóját, még ez a szörnyű betegség is gyógyítható. A test eme fertőző betegségét azonban egy lelkeket fertőző kór váltotta fel.
Bár a kommunizmus hivatalosan eltűnt Európából, mint politikai hatalom, itt-ott megpróbál új arcokat felvenni!
A világ más részein maradt az, ami volt.
De ez a lappangó, újrakozmetikázott kommunizmus veszélyesebb a közvetlen terrornál, mert akit megérint, nem tudja, hogy „leprás" nyúlt hozzá és hogy megfertőzödhet! Megfertőzi az emberi lelket hiábavaló dolgokkal, a „könnyű" drogtól, a „nagy testvérig". Elfelejteti a lélek tisztaságát, a család szentségét és a hazához való hűséget is. Az áldozat olyanná lesz, akit a test örömeinél egyéb nem érdekel. Az Isten azért adta testünket, hogy örüljünk neki, de mi a test lélek nélkül? Üres doboz, amelyből hiányzik a karácsonyi ajándék.
És milyen az a lélek, amelyben nincs hit? – Hogy mondá Jézus? – A te hited gyógyított meg tégedet! És így volt igaz! Az a leprás hitt benne, hogy Jézus meg tudja gyógyítani. De hogy gyógyulhat meg az, aki nem hisz abban, hogy a gyógyulás lehetséges, hogy jó az orvos.
És a vak látott! De ki kenegeti meg politikusaink szemeit, hogy lássanak? Nemcsak felfelé, „aranyosan csillogó" céljaik felé, hanem lefelé is! Hogy lássák azokat, akik munka nélkül maradtak, mert a multiknak már az olcsóbb, „még keletibb" munkaerő a kifizetődőbb. Aki maradt, az pedig nincs tekintettel sem a nyolc órás munkaidőre, sem szombatra, sem vasárnapra, dolgozni kell, mert másképp nincs profit! Ha pedig nem tetszik – le is út, fel is út. Keress másfelé munkát. Családok maradnak szegényes, vagy üres asztaloknál a karácsonyi ünnepekre. Lássák a nyugdíjast, aki az adventi gyertya fényét egyformán értékeli annak csekélyke melegével, mert a gázszámla már nagyobb, mint a nyugdíj. És lássák mindazokat, akiket pacsirtahangon, az ígéretek özönével csalogattak, hogy az Ő hatalmukat szavazzák meg. Kend meg Uram a szemüket, hogy mindenki emberi életet élhessen, békében, s nyugodtan meggyújthassa az Advent kis gyertyáit. Annak reményében, hogy eljön a „Christus Medicus" Jézus, aki meggyógyítja ezt a világot, eljön hozni hitet a leprásoknak a gyógyuláshoz és megkeni azoknak a szemeit, akiknek látniuk kellene mindent, ami körülöttük van.
Legalább a látásukat add vissza Uram, ha már a hitük nem elég a gyógyuláshoz!
Nekünk meg adj reményt Uram, mert nagy szükségünk van reá!
Dr. Sasi Nagy Béla