A pénzügyminiszter elmondta, hogy a kormány keddi ülésén a költségvetéssel együtt döntött az idei államháztartási hiány rendezéséről. Elmondása szerint az SA-rendszerű, vagyis az Európai Unió költségvetési számításainak megfelelő 8,7 százalékos hiányból 3 százalékpontot azok az egyszeri tételek tesznek ki, amelyeket az előző kormányzat a költségvetésen kívül számolt el. E nélkül számítva a 2002-es hiány 5,7 százalék lenne.
László Csaba hangoztatta: a jövő évi költségvetés prioritásai egyrészt a kormány száznapos programjának áthúzódó hatásaiból fakadnak, másrészt a központi költségvetés körében az általános elvárás a takarékos gazdálkodás, ez azonban nem jelenti azt, hogy a lakosságot érintő rendszereknél bármilyen megszorító intézkedésre lehetne számítani.
László Csaba kijelentette: az idei év előirányzatait a kabinet tegnapi ülésén áttekintette, felülvizsgálta. Ennek alapján a kormány arra a következtetésre jutott, hogy a plusz állami kötelezettségeket, veszteségeket és mindazt, ami ugyan közgazdasági értelemben a központi költségvetés része, de nincs benne tételesen az idei központi büdzsében, rendezni fogják a jövő évre szóló költségvetési törvényjavaslatban.
Az áttekintés arra az eredményre vezetett, hogy az ez évre szóló eredeti költségvetési törvényhez képest a kiadási főösszeg 5 százalékát is meghaladja az a mérték, amennyivel nagyobb lesz az idei központi büdzsé hiánya (eredetileg a 2002-es költségvetés deficitjét a GDP 3,5 százalékára várták). A pénzügyminiszter elismerte: ebben az esetben az államháztartási törvény szerint pótköltségvetést kellene benyújtani. A jövő évre szóló törvényjavaslatban ennek az 5 százaléknak az átlépését elismerik az idei évre vonatkozóan, azonban a kormány a parlamenttől felmentést kér a szabály pótköltségvetés készítésének kötelezettsége alól.
Az államháztartási deficit az SA-elszámolási rendszer szerinti (az Európai Unió normái alapján összeállított elszámolás alapján) a GDP 8,7 százalékára rúgó deficit jelentős részét egyszeri kiadások, veszteségek idézték elő. Ennek részeként az állam átvállalja a Nemzeti Autópálya Rt. autópálya építéshez kapcsolódó adósságát 197 milliárd forint összegben, ám ennek egy része, mintegy 60 milliárd forint már a tavalyi ESA-95 szerinti deficitet terheli. A Nemzeti Autópálya Rt. megvásárlása további 81 milliárd forinttal növeli a központi büdzsé hiányát és ugyancsak ide tartozik az, hogy az Állami Autópálya Kezelő Rt. adósságának átvállalása 66,09 milliárd forinttal, e cégnek a megvétele 16,8 milliárd forinttal emeli a központi hiányt.
A pénzügyminiszter kitért arra is, hogy a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül finanszírozott kormányzati feladatok veszteségeit is megtéríti az állam. Ez összességében azt jelenti, hogy mintegy 60 milliárd forinttal kényszerül megemelni az MFB tőkéjét az állam. Az államnak azért kell átvennie a kormányzati feladatok MFB-n keresztüli finanszírozását, mert az rontja az MFB bankszerű működését, a nem közvetlenül fejlesztési banki üzletmenet ugyanis nagyárnyú féltartalékot igényelt.
Az MFB veszteségét a PM mintegy 130 milliárdra taksálja, amely részben a befektetésekből, részben az MFB által felvásárolt mezőgazdasági, szövetkezeti üzletrészekből fakad, illetve a rosszul tevékenykedő befektetésekre képzett céltartalék-szükségletből ered.
A pénzügyminiszter kitért arra is, hogy az államnak át kellett vennie bizonyos sportcélú beruházásokat, amelyeket a központi költségvetés helyett államilag garantált hitelekből finanszíroztak. Ide sorolta a Budapest Sportcsarnokra fordított 34,8 milliárd forint, a Debreceni Rendezvénycsarnokra szánt 4,1 milliárd forint összegű kölcsönt, illetve Sportfólió Kht. 5,36 milliárd forintnyi beruházásait. László Csaba arról is szólt, hogy a központi büdzsében az állam átvállalja a MÁV Rt. államilag garantált tartozásait, mégpedig összesen 120 milliárd forint összegben. Ebből az év elején már mintegy 61,3 milliárd forintot átvett a központi költségvetés.
Kérdésekre válaszolva a pénzügyminiszter közölte: a jövő évi GDP-t 18.510 milliárd forintra tervezik, az idei évét pedig 16.750 milliárd forint lesz folyóáron. A jövő évi költségvetésnél SA-rendszerben a hiány GDP arányos mértéke maximum 4,5 százalék lehet.
