A címoldalon megjelenő minden héten meghal kijelentés meglehetősen sokkoló. Márpedig az emberek jelentős részének nincs ideje, vagy türelme ahhoz, hogy végigolvassa magát az írást is a lap belsejében, amely bár változatlanul jócskán manipulál kicsit más képet fest a dologról. Így a címlapról szerzett benyomás alapján azt érezheti az olvasó, hogy megrendült benne a bizalom a család, mint a társadalom alapsejtje, támogatást érdemlő intézménye iránt.
A Serfőző Melinda és Rab László által készített összeállítás két év Népszabadság-beli hírből 24 esetet sorol fel. Két évben ha jól számolom 104 hét van, ezért a majd minden héten erős túlzás, a címoldali minden héten pedig egyszerű hamisítás, még akkor is, ha (mondjuk) a szerzők csak minden második hírben szereplő esetet soroltak fel. Ráadásul a felsorolt 24 eset közül csak 15-ben estek áldozatul gyerekek a szülők vagy nevelőszülők tehát a család más tagjai által elkövetett erőszaknak, ez pedig a közel 3 millió magyar családra vetítve, két év leforgása alatt nem olyan drámai mennyiség, mint amit a minden héten meghal egy sugall. Ezt nyilván a szerzők is érezhették, ezért bővítették ki felsorolásukat 9 olyan esettel, amikor más családokhoz tartozó felnőttek bántalmaztak, vagy gyilkoltak meg gyerekeket, vagy egy edző molesztált, illetve fiatal fiúk erőszakoltak (és gyilkoltak) meg lányokat, sőt egy olyan esetet is bevettek a sorba, amelyben a családfő haragosai felgyújtották egy család lakását, két gyermek halálát okozva.
A család, mint legbiztosabb pont a külvilággal szemben, sohasem védhette meg tagjait egy gyújtogatástól, de egy földrengéstől sem, ez azonban nem a család hibája. A Népszabadság szerzői tehát összeállításukkal igen ravasz módon, a gyerekekért való aggódást színlelve valójában a hagyományos, főként a konzervatív-keresztény értékrend által védelmezendőnek tekintett családot kívánták bántani, a benne élő összes gyerekkel és felnőttel együtt.
Bonifert Donát
