Peren kívüli megegyezéssel zárult az a per, amelyet a Bákó megyei
tanfelügyelőség indított a Szeret-Klézse alapítvány ellen a csángó gyerekek
számára indított magyar nyelvű foglalkozások miatt.
A tanfelügyelőség tavaly decemberben kérte a Szeret-Klézse Alapítvány
betiltását a bíróságtól, mert az - álláspontja szerint - törvénytelenül
tartott délutáni magyarórákat a klézsei csángó gyermekeknek.
A pert a tanfelügyelőség első fokon elveszítette. Fellebbezett, majd peren kívüli megállapodást javasolt: a békesség fejében egyedül azt kérte, hogy ne kelljen kifizetnie a 14 millió lejt kitevő perköltségeket.
Az ajánlatot az alapítvány elfogadta, így a Bákó megyei bíróság szerdán tudomásul vette a felek megállapodását és elutasította a felperes keresetét.
Az alapítvány és a Romániai Csángómagyar Szövetség azt követően indított tavaly szeptemberben magánházaknál, magyar nyelvű foglalkozásokat, hogy a Bákó megyei tanfelügyelőség ismételten megakadályozta a magyar nyelv tanítását az állami általános iskolában.
Az érvényben lévő román törvények szerint a Romániában élő nemzetiségek anyanyelvét tanítani kell az általános iskolában, ha azt megfelelő számú szülő kéri. A csángómagyarok lakta moldvai településeken a helyi tanfelügyelőség ezt rendre megtagadta, a román oktatási minisztérium pedig "tehetetlennek" bizonyult helyi képviselőinek akaratával szemben.
A helyzet azt követően változott meg, hogy a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a parlamenti együttműködésről kötött megállapodás keretében megegyezett a csángóföldi magyar oktatás megoldásáról. Ezt követően a Bákó megyei tanfelügyelőség már nem látta akadályát annak, hogy idén szeptembertől két településen megkezdődhessen a magyar nyelv tanítása az általános iskolában.
Rendkívül hevesen támadta a román kormánypártot a csángókérdésben tanúsított magatartása miatt a Curierul National című román napilap.
A hangsúlyozottan nacionalista irányzatú újság írása szerint az RMDSZ a román állam pénzéből kezdhetett hozzá "a csángók magyarosításához". A lap szerint csángók nem léteznek, csak katolikus vallású románok élnek Moldvában, s ezek 90 százaléka "csak románul beszél és hallani sem akar a magyar nyelvről".
- Az RMDSZ rövidtávon elérte, amit akart: Klézsén 12 gyermek megkezdte a magyar nyelv tanulását. Mi történik majd közép- és hosszú távon, ha a jelenleg kormányon lévők továbbra is a nemzet érdekei elé helyezik a pártérdekeket és az RMDSZ-szel kötött politikai egyezségüket - tette fel a kérdést a Curierul National.
