Parlamenti szócsata:
Medgyessy Erdély Romániához csatolását ünnepelte
„Tartozik-e felelősséggel
a miniszterelnök a nemzet önbecsüléséért?”
– tette fel
azonnali kérdését Simicskó István Medgyessy Péternek, aki „halaszthatatlan
közfeladatai ellátása miatt válaszadásra Kovács Lászlót jelölte ki”.
Simicskó István az
Országgyűlés tagjainak egy tanmesét mondott el, melyet szó szerint idézünk.
„Egyszer volt, hol
nem volt, volt egyszer egy család. Ez a család nehéz körülmények közt is
tisztességesen élt, dolgozott, gyarapodott. Befogadott mindenkit, aki bajba
jutott: befogadta a házába, a portájára az elűzötteket, a menekülőket,
sőt, munkát, kenyeret és biztonságot adott nekik.
Telt múlt az idő,
és egyszer ezt a nagy családot szörnyű tragédia érte. Számíthatott volna
a befogadottakra a bajban, akik a „jótett helyett jót várj” elv helyett
azonban elárulták, kirabolták, kifosztották, megerőszakolták és elűzték
házából, hazájából az otthont adó családtagokat.
Tudjuk, a szörnyű
emlékek sebei nagyon lassan gyógyulnak. Ekkor azonban, évek múltán, december
1-jén történik valami: eljön a megalázott maradék családhoz az egykori
befogadottak családfője, és ünnepet tart. Annak a csonkításnak, annak a
megalázásnak, annak a kifosztásnak az ünnepnapját, amelyen tönkretették
és elűzték a valaha otthont és biztonságot adó családot. De ez még nem
minden, miniszterelnök úr, erre az ünnepségre az egykor megalázott család
új családfője is elmegy, és boldogan együtt ünnepli a rablás és megszégyenítés
évfordulóját.
Miniszterelnök úr,
tartozik-e ön szerint felelősséggel a családfő a családjáért? Várom válaszát,
és nem csak én, hanem a megcsonkított család is.”
Kovács László külügyminiszter
válaszában sületlenségnek nevezte a Simicskó István által elmondottakat.
Hozzátette: a nemzeti ünnepek természete szerint ezek az események az egyik
országnak győzelmet, a másiknak vereséget jelentenek, ami az egyiknek gyarapodás,
a másiknak veszteség, ami az egyiknek siker, a másiknak kudarc.
Kovács szerint december
1-jén nem Trianonról, nem Erdély elcsatolásáról van szó, az a gyulafehérvári
nagygyűlés évfordulója.
„Tehát én azt gondolom,
érdemes a történelemben picit elmélyedni, ahelyett, hogy a népmesék világában
téved el a képviselő úr – sokkal több hasznát venné.” – mondta Kovács.
(Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Szégyen!)
A szocialista külügyminiszter-pártelnök
azt gondolja, „az a politika, amit annak idején a Horn-kormánykövetett,
és a mit a Medgyessy-kormány követ, azaz a jószomszédi viszonyra törekvés,
a megbékélésre törekvés, amiben benne van egymás nemzeti ünnepeinek tiszteletben
tartása (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.
– Nyitray András: Kádárizmus!), akkor is, ha ezt ők is és mi is másképp
látjuk, ez sokkal célravezetőbb – de mivel van még egy percem, majd mondok
én is önnek egy tanmesét. (Szórványos taps a kormányzó pártok padsoraiban.
– Közbekiáltás a karzatról: Pfuj!)
Viszontválaszában
Simicskó István december elseje kapcsán leszögezte: Románia 1918-ban ezen
napon, kihasználva Magyarország gyenge pillanatát, az antant segítségével
elszakította Erdélyt. Ezt talán Medgyessy Péter is tudja, „hiszen ő állítólag
erdélyi származású.” Majd ezt követően kirabolták, kifosztották Magyarországot
és Budapestet, végiggyalázva a magyar nőket, asszonyokat - fogalmazott.
A képviselő hozzáfűzte, "mi magyarok megbocsátottunk, holott bocsánatot
soha senki nem kért tőlünk".
Kitért arra, hogy
Romániában „a mai napig sem biztosítják a kisebbségi és emberi szabadságjogokat,
elnyomják, asszimilálják és bozgornak, hazátlannak csúfolják az ott élő
magyarokat.” A fideszes honatya megfogalmazása alapján Magyarország ezért
cserébe nagyvonalúan támogatja Románia euroatlanti integrációját.
„De az már mégiscsak
mindennek a teteje, a magyarság arculcsapása, hogy a román miniszterelnök
provokatívan Budapesten ünnepli a magyarság megalázását, teszi mindezt
a magyar miniszterelnök társaságában, románul beszélgetve, pezsgőzgetve.
Ez botrány, ez szégyen, ezt, kérem, tolmácsolja a miniszterelnök úrnak,
hogy szégyellje magát! (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban, valamint
a karzatról. – Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Elképesztő!)
Kovács arra kérte
a felszólalót, gondolkozzon azon, hogy mivel lehet használni az erdélyi
magyarságnak.
„Vajon ilyen felszólalásokkal-e,
meg Erzsébet téri, felheccelt ötven ember tüntetésével, vagy pedig egy
átgondolt, tisztességes, kulturált politikai magatartással? (Közbeszólások
a Fidesz padsoraiból, többek között: 23 millió románnal...)
