Munkacsoport a kormány és az egyházak képviselőiből

A közlemény szerint a miniszterelnök és az egyházi vezetők köszönetet mondtak a köztársasági elnöknek a meghívásért, "hiszen eddig ebben a kérdésben nem volt megfelelő az egyeztetés a felek között".

Mint írják, a legutóbbi parlamenti választás óta első ilyen jellegű egyeztetésen a köztársasági elnök megállapította: az egyházak a magyar történelemben - esetenkénti konfliktusok mellett is - felbecsülhetetlen szolgálatot végeztek az ország érdekében, az erkölcsi értékek védelmében, a családok erősítésében, a szegények és elesettek felkarolásában, a kultúra terjesztésében és ápolásában, az oktatásban és az élet számos más területén.

A közleményben kiemelik: a rendszerváltoztatást követő kormányok mindegyike nagyra értékelte ezt a szerepet, és mindegyikük igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy ennek a munkának a törvényes és anyagi feltételei megteremtődjenek.

Az államfő hivatala utal arra: a 2003. évre vonatkozó költségvetés tervezete és más törvénytervezetek kapcsán mégis vita bontakozott ki arról, hogy a jövőben milyen módon történjék az egyházak állami költségvetésből történő finanszírozása, az egyházi műemlékek és egyéb épületek rekonstrukciója, valamint arról, hogy az egyházak a jövőben is alanyi jogon alapíthassanak szociális és egészségügyi intézményeket.

Tájékoztatásuk szerint az egyházfinanszírozás kérdéseinek hosszú távú megoldására egy munkacsoport keretében alkotmányos megoldást dolgoznak ki.

A miniszterelnök kinyilvánította, hogy elfogadja az egyházakat megillető személyi jövedelemadó-hányad 0,5 százalékról 0,8 százalékra emelését, és támogatja azt a javaslatot, amely 850 millió forintot szán azon egyházak kárpótlására, amelyeket a rendelkezők számának megfelelő elosztás hátrányosan érint.

A megbeszélésen Mádl Ferenc fölvetette, hogy a szociális törvény tervezett módosítása hátrányosan érinti az egyházak azon jogát, mely szerint a vatikáni egyezmény, illetve az egyházak és az állam közötti megállapodásnak megfelelően szociális intézményeket alapíthassanak.

A miniszterelnök ígéretet tett a kérdés felülvizsgálatára, szükség esetén a törvénytervezet módosítására.

A vatikáni szerződés kapcsán Medgyessy Péter jelezte, hogy a keletkezett félreértések oka a jegyzőkönyv többféle értelmezési lehetősége, illetve az ügy nem megfelelő kezelése; a kérdés Vatikánnal való tisztázására a miniszterelnök a Külügyminisztériumot kéri fel - áll a közleményben.

A történelmi egyházak mellett az úgynevezett kisegyházak képviselője is helyet kap abban a munkacsoportban, amelynek felállításáról Mádl Ferenc köztársasági elnök, Medgyessy Péter miniszterelnök és a történelmi egyházak hétfői megbeszélésén született döntés a Parlamentben. Ez derült ki azokból a nyilatkozatokból, amelyeket az egyházi vezetők adtak az egyeztetést követően az MTI-nek.

Mint az egyházi vezetők jelezték, az újonnan felálló munkacsoport várhatóan 2003. június 30-ig dolgozza ki az egyházfinanszírozással kapcsolatos javaslatát.

Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a találkozó után nem kívánt nyilatkozni.

Bölcskei Gusztáv püspök, a református egyház zsinatának lelkészi elnöke elmondta, nagyon örül az államfő kezdeményezésének.

Tájékoztatása szerint a megbeszélésen kölcsönösen megállapították, hogy "volt bizonyos fajta kommunikációs zavar és akadozás" az elmúlt időszakban az állam és az egyházak között.

A református püspök kiemelte: az újonnan felálló munkacsoport célja, hogy hosszú távú, alkotmányos és kiszámítható rendszert dolgozzon ki.

Véleménye szerint ez mindenképpen előrelépést jelent, hiszen - mint mondta - tizenkét éve arra törekszenek, hogy ne legyen pártpolitikai csatározások függvénye az egyházfinanszírozás kérdése.

A szociális törvény tervezett módosítása kapcsán Bölcskei Gusztáv szólt arról: a miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy áttekinti a kérdést, s érveiket logikusnak és elfogadhatónak nevezte.

A püspök úgy fogalmazott: "akkor leszek elégedett, ha megszületik egy olyan egyházfinanszírozási rendszer, amely nem teszi újra és újra szükségessé az ilyen jellegű tárgyalásokat, és nem hoz esetlegesen felekezeteket, egyházakat olyan helyzetbe, hogy advent idején, amikor másról kellene szólnia az egyház életének, akkor ez legyen a fő hír".

Szebik Imre evangélikus elnök-püspök úgy értékelte: a találkozón a kormány szándékát illetően világos képlet alakult ki. Mint elmondta, a találkozón Medgyessy Péter miniszterelnök ismertette a kormány álláspontját az állami kiegészítés 1 százalékos szja-felajánlók arányában történő elosztásáról, valamint a katolikus és a református egyháznak nyújtandó kompenzációról.

Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója nyilatkozatában köszönetet mondott az államfőnek és a miniszterelnöknek a találkozó megszervezéséért, s eredményesnek ítélte a megbeszélést. Úgy értékelte: azon problémák egy része, amely feszítette az egyházakat, már megoldódott, a többi pedig hamarosan meg fog oldódni. Mint elmondta, a kormányfő utasítja a Külügyminisztériumot, hogy kezdjen tárgyalásokat a Vatikánnal, az átmeneti időszakra pedig ígéretet kaptak arra: a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlásából befolyó összeg állami kiegészítését a rendelkezők arányában osztják el az egyházak között.

Zoltai Gusztáv jelezte: kérték, hogy azon egyházak (katolikus, református), amelyekre nézve ez a megoldás anyagilag hátrányosabb, mint a népszámlálás szerinti elosztás, kapjanak kompenzációt. Az ügyvezető igazgató tájékoztatása szerint azt is kérték, hogy az újonnan felálló bizottság munkájában - a történelmi egyházak mellett - vehessen részt az úgynevezett kisegyházak képviselője is.

A megbeszélésen Mádl Ferenc fölvetette: a jövőben az egyházak maguk választhassák meg, hogy az szja 1 százalékát felajánlók aránya vagy a népszámlálás adatai szerint kérik a támogatás állami kiegészítésének összegét.