Az Országgyűlés alelnöke - aki a magyar törvényhozás egyikküldötte a jövendő európai reformok kidolgozására hivatott testületben, s egyben a konvent néppárti frakciójának alelnöke is - emlékeztetett: ez a második ilyen jellegű találkozó, az első Franciaországban zajlott fél évvel ezelőtt. Akkor döntöttek arról,
hogy alkotmányt
kellene kidolgozni az Európai Unió számára. A mostani munkamegbeszélésen
többek között jelen volt Jean-Luc Dehaene volt belga miniszterelnök, a
konvent egyik alelnöke, Wilfried Martens volt belga miniszterelnök, az
EPP elnöke és Helmut Kohl volt német kancellár.
Szájer József elmondta: az olaszországi tanácskozáson megvitatták annak
az alkotmánynak a szövegét, amelynek kidolgozásáról a legutóbbi tanácskozáson
hozott döntést ez a testület. Egyetértettek abban, hogy az alkotmány szövegének
tartalmaznia kell
az alapvető jogok chartáját. Azonos véleményen voltak azzal kapcsolatosan
is, hogy a bizottság elnökét a jövőben az Európai Tanács javaslatára kell
megválasztani, de a tanácsnak figyelembe kell vennie az európai parlamenti
választások eredményét, a bizottság elnökének személyéről pedig a parlament
hozza meg a végső döntést. Abban is egyetértés volt, hogy az Európai Tanács
az eddig érvényben volt rendszer szerint működjék, vagyis hathónapos elnökségi
időszakok legyenek, de az alkotmány tegye lehetővé esetleg a 18 hónapos
elnökséget is, ilyenkor a három érintett ország közösen adjon elnököt.
A szöveg preambulumában utalna a nemzetek és kisebbségek szerepére is,
amellyel hozzájárulnak Európa
sokszínűségéhez
- mondta Szájer József.
A magyar politikus egyik felszólalásában azért tartotta kedvezőnek az alkotmányt
Kelet-Közép-Európa népei számára, mert azt bizonyítja, hogy a bővítés ténye
már nem kérdés, így egyenjogú félként veszünk részt Európa jövőjének alakításában.
MTI
