Nem minden arany, ami fénylikKevesebb édességet fogyasztunk
(szerencsére)
A Magyar Nemzet november 28-án megjelent száma a 13. oldalon rövid cikkben ismertette, hogy "Csokifronton is előttünk az unió". Ebben az összefüggésben talán jobb lett volna Uniót írni, mert a cikk egyértelműen az Európai Unió és Magyarország édességfogyasztását hasonlította össze.
Ha a versenyt mennyiségre játsszák, akkor bizony az EU nyert, főlényesen. Cukorka 5,1 kg/fő/év illetve csak egy kg/fő/év. Csokoládé: 6,0 - 3,9. Keksz és ostya: 7,8 - 2,7.
A gyártók és forgalmazók szerint a csatlakozással a kereslet dinamikus növekedése valószínűsíthető - közli az egyetlen polgári napilap. A várható növekedésnek mi nem örülünk annyira, mint a képen látható előadó. Arra sem kaptunk választ, hogy miért enne több csokoládét az uniós magyar, mint az uniótlan. De nemcsak az a baj, hogy a cikk írója nem tette fel ezt a kézenfekvő kérdést a gyártóknak és a forgalmazóknak. Az igazi baj az, hogy nem esett szó arról, hogyan őrizhetjük meg ezt az előnyünket az Unióban. A sok édesség (cukorka, csokoládé, keksz) fogyasztása ugyanis civilizációs bajaink közé tartozik, s esetenként igen ártalmas lehet. Kellő mértéket tartva persze csökkenthetjük a károkat. Erre a mértékletességre nem volt felhívás a cikkben, amely inkább egy keretes hirdetésnek felelt meg, mint egy nemzeti-polgári értékrendű lap cikkének. Ami pedig a mértékletességet illeti, a most kezdődő ádvent jó alkalom, hogy elkezdjük gyakorolni.
Surján László