Rólunk döntenek

Történelmi csúcs Koppenhágában

Ma kezdődik Koppenhágában az az EU- csúcstalálkozó, amelyen a tizenöt tagállam a tagjelöltekkel lezárja a maratoni tárgyalási folyamatot. Várhatóan bejelentik, mely országokkal bővül az Európai Unió 2004-ben.

Romano Prodi mindenki által elfogadott elvnek nevezte, hogy az újonnan csatlakozó országok 2004-2006 között nem kaphatnak kevesebb pénzt az Uniótól, mint 2003-ban. Emellett, jelentette ki, segíteni kell őket abban is, hogy maradéktalanul el tudják látni a schengeni övezet működtetésével kapcsolatos feladataikat. A Bizottság teljes mértékben támogatja az EU soros dán elnökségének javaslatait és a kompromisszum érdekében tett erőfeszítéseit.

Az Európai Bizottság elnöke szerint javaslataik megfogalmazásakor a tizenötöknek tartani kellett magukat az októberi brüsszeli csúcson elfogadott keretekhez, egyúttal azonban nyitottságot, rugalmasságot és nagylelkűséget kell tanúsítaniuk. A kialakult helyzet kockázatokat is rejt, és vannak olyan történelmi körülmények, amelyek között a részérdekeket, bármennyire jogosak is, alá kell rendelni az általános érdeknek. Ez a demokrácia törvénye, jelentette ki Romano Prodi.

Tizenöt plusz tíz

Az EU jelenleg tizenöt tagországból áll: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország. Az EU- tagországok összterülete a legutóbbi (1995) bővítéskor 3,23 millió négyzetkilométer lett, 370 milliós lakossággal. Az Európai Unió hivatalos nyelvei a dán, a holland, az angol, a finn, francia, német, görög, olasz, portugál, spanyol, svéd.

2004-ben tíz újabb ország esélyes az EU- tagságra: Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia. Az Unió területe a csatlakozás után mintegy 710.600 négyzetkilométerrel nő, népessége kb. 75 millióval gyarapodik. Hivatalos nyelvvé válik a fentiek mellett a cseh, az észt, a magyar, a litván, a lett, a máltai, a lengyel, a szlovák és a szlovén nyelv is. Az Európai Parlamentben már sikerült a "főpróba", az országjelentéseket mindezen nyelveken lehetett megvitatni.

A hazai közélet mindkét oldala pártolja felvételünket, de az egyes pártok véleménye jelentősen eltér egymástól. Érdemes elolvasni a Népszava ezzel kapcsolatos összeállítását.

Vissza a kezdőlapra