Vita vita hátán

Kovács még nem gyógyult ki az Orbán fóbiából

 

Koppenhágából hazatérve Kovács László nyilatkozott az EU csúcsról Nyilatkozata hemzseg a csúsztatásoktól és a belpolitikai elemektől. Mondanivalóját az M1 televízió honlapján közölt szöveg alapján elemezzük
Kovács László értékelése	Magyar-Hon-Lap vélemény
Amit lehetet, mindent elértünk a csatlakozási tárgyalások végső fázisában, és jobban csatlakozunk annál, mint arra korábban számítani lehetett - jelentette ki Kovács László külügyminiszter szombati budapesti sajtótájékoztatóján.	A lengyel miniszterelnök úgy fogalmazott: mindent elértük, amit akartunk.  Tabajdi Csaba a Kossuth Rádióban: csalódott leszek, ha a közvetlen kifizetés nem emelkedik 25-ről 30 százalékra
A külügyi vezető a csatlakozási tárgyalások péntek esti  koppenhágai befejezését értékelte.	Későn és felületesen.
- Kínos és szánalmas az erőlködés, amellyel Orbán Viktor volt  miniszterelnök megpróbálja nullának beállítani azt, amit elértünk -  közölte Kovács László, utalva a korábbi kormányfőnek a nap folyamán  mondott szavaira.	Döbbenetes, hogy Kovács nem az elért eredményekről beszél, hanem most is Orbán-fóbiája vezeti.
Kiemelte: szinte felbecsülhetetlen jelentősége van annak,  Magyarország lezárta az EU-val a csatlakozási tárgyalásokat, ám -  tette hozzá - Orbán Viktor, "a magyar politikai élet rossz szelleme"  arra törekszik, hogy az emberek örömét elrontsa.	Semmivel nem támasztja alá a „felbecsülhetetlen jelentőséget”. Pedig talán valóban az. De sikertelen tárgyalás után a miniszter csak általánosságokat mond.
Emlékeztetett arra, hogy "a magát polgárinak nevező" előző  kormány egyetlen egy olyan kérdést sem zárt le az EU-val, amely az  uniónak pénzébe került volna.	Úgy tesz, mintha nem tudná: az Unió tudatosan hagyta a pénzekkel kapcsolatos döntéseket a tárgyalások végére.
Kifejtette: a Medgyessy-kormány hét hónap alatt többek között  elérte a külföldiek magyarországi termőföldvásárlására vonatkozó  hétéves tilalomnak további hároméves védzáradékkal való  kiegészítését, valamint a mezőgazdasági kvóták emelését az EU  ajánlatához képest.	A plusz három év jó dolog, de nem mi döntünk róla, hanem Brüsszel. A kvóta ügy nem siker történet.
Utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy az Orbán Viktor által említett,  még az 1990 előtti mezőgazdasági eredményeket alapul vevő korábbi  magyar kvótaajánlat elfogadására az EU soha nem mutatott  hajlandóságot.	Egyetlen ponton sem sikerült ugyanis a magyar álláspontot érvényesíteni, de épp a korábbi magyar ajánlat részleges elfogadása az, amiért Kovács önmagát dicséri.
A közvetlen agrárkifizetések ügyéről Kovács László elmondta:  elfogadható versenypozíciót jelent a magyar gazdák számára, hogy a  csatlakozás első évében, 2004-ben, az EU által nyújtott 25  százalékos kifizetést a magyar költségvetésből 55 százalékra lehet  majd kiegészíteni.	Ez a saját erő 20-ról 30 százalékra emelése a december 13-ai tárgyalás egyetlen eredménye.
Szólt arról is, hogy az arány 2005-ben 60 (30+30), egy évvel  később már 65 (35+30) százalékos lesz.	Ami megfelel a korábbi döntésnek: az EU évi 5 százalékkal emeli a támogatást.
- Orbán Viktor vagy ennyire tudatlan, vagy szándékosan félre  akarja vezetni a magyar lakosságot, mintha nem tudná, hogy a  folyósítás mértékét Brüsszelben döntik el és az EU-ban nem szokás  megengedni, hogy azt a nemzeti büdzséből kiegészítsék - fogalmazott  Kovács László.	Kovács László vagy ennyire tudatlan, vagy szándékosan félre akarja vezetni a magyar lakosságot, mintha nem tudná, hogy az EU-ban nem szokás megengedni, hogy az egyik tagállam a többinek adott járandóságnak csak 25 százalékát kapja.
Kitért arra is, hogy az Orbán-kormány több hónapon keresztül  hiába próbálta megmozdítani az EU januárban tett 25 százalékos  ajánlatát a közvetlen agrárkifizetésekre.	Kovács viszont arra nem tért ki, hogy az Orbán kormány az EU eredeti 01 százalékos ajánlatát 25 százalékra feltornázta.
A csatlakozási tárgyalási alku sikereként említette Kovács  László az adózás fejezetében elért adókedvezményeket, a  versenyfejezetben történt jó megállapodást, valamint az európai  parlamenti magyar képviselői helyek számának emelését is.	Mindez jó, de semmi köze nincs ahhoz, ami december 13-án történt.
- Ami a költségvetési kompenzáció ügyét illeti, 2004-ben  Magyarországot arányosan csak nyolc hónapos befizetési kötelezettség  terheli majd, ám 12 havi támogatási összeget kapunk - mondta.	Ez sem a mi tárgyalásaink folyománya, az EU döntött a négy hónapos csúszásról.
Kovács László leszögezte: Lengyelország csak azt érte el, hogy a  strukturális alapokból egyébként is majd neki járó összegből 1  milliárd eurót átcsoportosíthatott költségvetési kompenzációra, de  nem kapott pluszpénzt, csak hamarabb költhet.	Ez az átcsoportosítás ennél többet jelent: a strukturális alapokhoz kell nemzeti önrészesedés, a költségvetési kompenzációra nem.
- Nekünk is felkínálták ezt a lehetőséget, de mi ebből nem  kértünk, a lengyel költségvetés azonban nagy bajban van - fűzte  hozzá a külügyminiszter.	A magyar is eléggé, de csak alaposabb ismeretek birtokában dönthető el, jól tették e Kovácsék, hogy nemet mondtak.
Szerinte a visegrádi országok közötti együttműködés jól működött  az utolsó napokban, kivéve a legutolsó napot, mert akkor  nyilvánvalóvá váltak az érdekkülönbségek.	A visegrádi együttműködés egyébként is romokban van, lásd Szlovákia magatartását.
- Mindenki azt kapta, ami neki fontosabb volt - mondta.
Mint mondta, mi ehelyett kaptunk 147 millió euróval nagyobb  összeget a schengeni határok kiépítésére, 56 milliós költségvetési  kompenzációs kiigazítást és hétmillióval kisebb befizetési  kötelezettséget az Európai Fejlesztési Bankba.	A schengeni támogatást minden érintett kapja, a határszakasz hossza alapján.
A külügyminiszter hangsúlyozta: Magyarország pénzügyi mérlege  2004-ben 270 milliós, 2005-ben 500 milliós, 2006-ban pedig 600  millió eurós pozitívumot fog mutatni a be- és kifizetések terén az  EU-ban.	A 2004 évi szám szerintünk is biztos, a többit még ellenőrizni kell.
Az MTI kérdésére válaszolva Kovács László közölte: nem érte  meglepetésként Günter Verheugen bővítési biztos levele, amely  szerint a kedvezménytörvény jelenlegi formájában még nem  összeegyeztethető az uniós joganyaggal.	Mindet sem, hiszen benne is van, hogy az EU-ba lépve változtatni kell rajta. Érdekes, hogy a sajtó nem közvetlen EU témára kérdez rá.
- A szocialisták annak idején a jogszabályt annak tudatában  szavazták meg, hogy az Orbán-kormány egyeztetett a szomszédokkal  annak szövegéről. Mircea Geoana román külügyminiszterrel legutóbb  megegyeztünk a változtatás alapelveiről, a román fél elfogadta  hétpontos javaslatunkat, és remélem, a közeljövőben a szlovák  külügyminiszterrel is le tudok ülni egy alapvető tisztázó  beszélgetésre - közölte a külügyminiszter.	Az egyeztetési kötelezettség gondolatát Kovácsnak akkor kellett volna felvetnie, amikor Románia és Szlovákia meghozta a maga hasonló törvényét. A hétpontos javaslat Kovácsé, arról a kormány még nem tárgyalt, és a témáért felelős Kiss Elemér miniszter nem is ismerte még december 12-én.
Újságírói érdeklődésre Kovács László kifejtette: a jövő évi  költségvetésben azért csökkentik 16 ezer forintról 7000-re  hektáronként a családi gazdaságok földalapú támogatását, mert ez a  fajta támogatás semmiféle teljesítményhez nem kötődik, "így nem  igazán tesz jót a magyar mezőgazdaságnak".	A föld alapú támogatás a föld területéhez kötődik és a tőkehiányt van hivatva pótolni.
Kovács László kitért arra, hogy az EU agrárreformja is a  hatékonyság és a minőség ösztönzésének irányába fog elmenni.	Az EU támogatásai a termelés csökkentését célozzák: túltermelés ellenesek.

 

Surján László

Vissza a kezdőlapra