Vastagh Pál (MSZP) elmondta: a tárgyaláson megállapodás született a parlament és a kormány viszonyát illetően abban a tekintetben, hogy az alkotmány rögzítse az Országgyűlés ellenőrzési jogát a kormány integrációs tevékenységével kapcsolatban, a szabályozás részleteit pedig egy kétharmados törvényben külön fogalmazzák meg.
A szocialista politikus közölte, megállapodás született a csatlakozási klauzula tartalmáról is. Kijelentette: a négy párt érdekeit tükröző kompromisszumos javaslatot szerdára kidolgozzák; tartalmazni fogja annak megfogalmazását, hogy a Magyar Köztársaság jogalkotó hatáskörének egy részét a parlament átruházza, illetve közösen gyakorolja az uniós intézményekkel. Utalt arra: a népszavazás kapcsán az időpont kérdésében még vita van, de valamennyi résztvevő elfogadta egy egyedi, ügydöntő népszavazás kiírásának tervét.
Fodor Gábor (SZDSZ) is úgy vélekedett, hogy a tárgyaláson lényeges elmozdulás történt a megállapodás felé. Hozzátette: mindkét kormánypárt úgy érkezett az egyeztetésre, hogy a közös célért, azaz Magyarország mihamarabbi és zökkenőmentes uniós csatlakozásáért messzemenőkig hajlandó elmenni a kompromisszum érdekében. Úgy vélte, ezt az MSZP és az SZDSZ meg is tette, és szavai szerint bizonyos pontokban az ellenzék álláspontjában is van elmozdulás.
Szájer József (Fidesz) úgy ítélte meg, hogy december 31-ig megszülethet az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szuverenitás kérdésében továbbra is vannak különbségek az álláspontokban. Mint mondta, a Fidesz felfogása szerint az unió jogának magyarországi érvényesülése mellett a legfontosabb szempont az ország szuverenitásának védelme.
Véleménye alapján a kormányoldal többet adna át a magyar szuverenitásból az EU-nak, mint amennyi feltétlenül szükséges. A Fidesz ragaszkodik ahhoz: az alkotmány ne kerüljön alárendeltségi viszonyba az unió jogával.
A népszavazás ügyében Szájer József megjegyezte, hogy ez a kérdés nem szükséges kelléke a jelenlegi alkotmánymódosításnak. Szavai szerint a magyar választóknak nehezen lehetne azt megmagyarázni, hogy más országokban miért a csatlakozási szerződés szövegének ismeretében döntenek a polgárok az integrációról, miközben Magyarországon úgy szavaznak, hogy a szöveget végleges formájában nem ismerik.
A parlament és a kormány viszonyát tekintve a Fidesz annak a híve, hogy az Országgyűlésnek világos és határozott jogosítványa legyen a kabinet ellenőrzésére. Mint Szájer József jelezte, ebben nincs egyetértés a felek között, ezért kötik meg azt a formális kompromisszumot, hogy ezt a kérdést külön kétharmados törvényben rendezik.
Kitért arra is, hogy a megegyezés érdekében nem terjesztették a Ház elé azt a módosító indítványt, amely a köztársasági elnök aláírási jogával lett volna kapcsolatos.
Ékes József (MDF) azt emelte ki, hogy a kompromisszum létrejöttéhez minden félnek engednie kell eredeti álláspontjából.
A pártok szerdán folytatják az egyeztetést.
