A pénteken zárult brüsszeli csúcson elfogadott elnökségi záró következtetések szerint Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia tesz eleget az uniós tagság politikai ismérveinek, 2004-től kezdve pedig a gazdasági feltételeknek is meg fog felelni, illetve képes lesz teljesíteni a tagsággal járó kötelezettségeket.
Az unió ennek alapján megerősítette azt a szándékát, hogy ezekkel az országokkal a december 12-13-án esedékes koppenhágai csúcson lezárja a csatlakozási tárgyalásokat, majd 2003 áprilisában Athénban aláírja a csatlakozási szerződést.
A tizenötök megismételték, hogy Ciprust újraegyesített országként szeretnék az EU-tagok között látni, és felszólították a szigetország görög és török közösségének vezetőit: ragadják meg ezt az alkalmat, s még az év vége előtt jussanak megállapodásra. Kilátásba helyezték továbbá, hogy megállapodás híján az 1999-es helsinki csúcson jóváhagyott álláspontnak megfelelően fognak eljárni - tehát megosztott állapotában is befogadják Ciprust.
Az állam- és kormányfők egyetértettek azzal az értékeléssel is, amelyet az Európai Bizottság a bővítés első köréből kimaradó Bulgária és Románia helyzetéről adott. A miniszterek tanácsát és a brüsszeli bizottságot pedig felkérték arra, hogy a koppenhágai csúcsra készítsék elő a két ország csatlakozásának részletes úti tervével kapcsolatos döntéseket, többek között annak menetrendjével, valamint a megnövelendő előcsatlakozási támogatásokkal kapcsolatban.
A záró következtetések tervezete még nem említette a 2007-es időpontot, amely pedig az Európai Bizottság idei országjelentéseiben és a külügyminiszterek legutóbbi állásfoglalásában is szerepelt, igaz, csak támogatandó célként. A végleges változat azonban már ez utóbbi formulát alkalmazza.
Törökország esetében az unió "üdvözölte" az EU-tagság koppenhágai ismérveinek teljesítése érdekében tett fontos lépéseket, "amelyek közelebb hozták a vele folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdését". Időpontot azonban most sem ajánlott erre. Az állam- és kormányfők mindössze arra kérték a miniszterek tanácsát, hogy még a decemberben esedékes koppenhágai csúcs előtt készítse elő "a török tagjelöltség következő szakaszával kapcsolatos döntéseket".
Az Európai Tanács jóváhagyta a brüsszeli bizottságnak azokat a javaslatait, amelyek szerint az új tagországok által vállalt kötelezettségek teljesítését a csatlakozási szerződés aláírása után is figyelemmel kell kísérni. Ennek megfelelően a csatlakozások tervezett időpontja előtt hat hónappal a bizottság jelentést terjeszt a miniszterek tanácsa és az Európai Parlament elé arról, hogyan haladnak az új tagok az uniós jog átvételével és alkalmazásával.
Támogatást kapott a brüsszeli csúcson a bizottságnak az a javaslata is, hogy az unió a most megkötendő csatlakozási szerződésbe a szokásos általános gazdasági záradék mellé két különleges védzáradékot is vegyen fel. Az egyik a belső piacot, a másik a bel- és igazságügyi együttműködést érinti. A tagállamok azonban - Hollandia kezdeményezésére - szigorítottak a bizottsági javaslaton, amennyiben most elfogadott álláspontjuk szerint a záradékok kettő helyett három évig lehetnének érvényben. Rendelkezéseiket valamelyik tagország indokkal ellátott kérése vagy a brüsszeli bizottság kezdeményezése alapján lehetne alkalmazni abban az esetben, ha valamelyik új tagország nem teljesíti az adott területen vállalt kötelezettségeit.
A közvetlen mezőgazdasági támogatások tekintetében a tíz jelenlegi tagjelölt 2004-re a 25 százalékát kapja annak az összegnek, amelyet a jelenlegi EU-tagállamok gazdálkodói kapnak. 2007-ben 40 százalékra emelkedik ez a hányad, utána pedig évente tíz százalékkal nő.
Az EU 23 milliárd euró regionális fejlesztési segélyt ajánl az első három évre a tíz újonnan csatlakozónak (az Európai Bizottság által korábban javasolt 25 milliárddal szemben).
A terevzet szerint a tizenötök garantálják az új csatlakozóknak, hogy 2004. és 2006. között nettó értékben nem kerülhetnek rosszabb helyzetbe az EU-tól érkező pénzek tekintetében mint 2003-ban voltak, ha szükséges, az EU átalánykompenzációt nyújt nekik.
RASMUSSEN SZERINT ÁTTÖRÉST ÉRTEK EL A BRÜSSZELI CSÚCSON
Az EU-tagországok "valódi áttörést" értek el csütörtökön, brüsszeli csúcsértekezletük első napján a közös politikáknak a bővítéssel összefüggő finanszírozását illetően - állapította meg a dán miniszterelnök.
Anders Fogh Rasmussen az állam- és kormányfők éjféltájban véget ért munkavacsorája után számolt be a megbeszélések első eredményeiről.
Közölte, hogy valamennyi tagország üdvözölte az unió közös agrárpolitikájának (CAP) majdani pénzügyi kereteiről a délután folyamán született német-francia megállapodást. Ennek az a lényege, hogy a 2007-ben kezdődő következő költségvetési időszakban a CAP-ra fordított közösségi kiadásokat a 2006-os szinten befagyasztják, ugyanakkor az újonnan csatlakozó tagországokra is kiterjesztik a közvetlen támogatásokat.
Természetes, hogy egyes tagországoknak lehetnek ezzel kapcsolatban saját szempontjaik is, de általános volt az a vélemény, hogy a megállapodás üdvözlendő, és megfelelő tárgyalási alap lesz - fűzte hozzá Rasmussen.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy semmi nem tekinthető véglegesen eldöntöttnek, amíg mind a 15 tagállam áldását nem adja rá. Ez a csúcs második napján, pénteken várható, amikor a résztvevők megkapják az elnökség záró következtetéseinek a tervezetét, és megteszik azzal kapcsolatos észrevételeiket. A megállapodás ezek figyelembe vétele után ölt végleges formát - mondta a kormányfő.
Mindezzel együtt annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a mostani áttörés eredményeként a csúcs zárónapján az elnökség megkapja azt a felhatalmazást az Európai Tanácstól, amelynek alapján még ebben az évben befejezheti a csatlakozási tárgyalásokat a tagjelöltekkel.
A most létrejött elvi megállapodások közé tartozik az is, hogy a közvetlen mezőgazdasági támogatásokat fokozatosan vezetik be az újonnan csatlakozó országokban - közölte Rasmussen, konkrét adatokat azonban nem említett. (A Reuters által látott előzetes változat szerint a tagországok 2004-es csatlakozásuk első napjától kapnák a közvetlen agrárjuttatásokat, amelyek a jelenlegi tagoknak járó juttatások negyedét tennék ki; az arány 2007-ig 40 százalékra nőne. A tervezet az első három évre összesen 23 milliárd euró regionális segélyt ígér a bizottság által javasolt 25 milliárd euró helyett).
Az állam- és kormányfők megvitatták az új tagországoknak járó költségvetési visszatérítések ügyét is, és egyetértettek abban, hogy közülük egyik sem válhat az uniós költségvetés nettó befizetőjévé.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy a francia-német megállapodás kizárja-e a CAP majdani reformját, Rasmussen úgy vélekedett, hogy annak adott keretein belül még mindig maradt elég mozgástér egy későbbi költségvetési kompromisszum eléréséhez.
Figyelmeztetett ugyanakkor arra is, hogy a tárgyalások még nem fejeződtek be. Ez abból is látható volt, hogy Rasmussen nem adott konkrét választ arra a kérdésre, vajon a CAP-kiadások befagyasztásának elve más közös politikákra - vagy éppen a Nagy-Britanniának járó visszatérítésre - is ki fog-e terjedni.
A tagjelölteknek azt ígérte, hogy az unió valódi tárgyalásokat fog folytatni velük a most létrejött kompromisszumok alapján. Értésre adta azonban azt is, hogy a tizenötök ragaszkodni kívánnak a jelenleg érvényben lévő finanszírozási keretekhez.
A TAGORSZÁGOK MEGÁLLAPODÁSRA JUTOTTAK MINDEN KÉRDÉSBEN
Az EU-tagországok a brüsszeli csúcsértekezleten tárgyalt valamennyi kérdésben megállapodásra jutottak - jelentették be a tanácskozás végén az uniós vezetők.
Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök, az állam és kormányfőket tömörítő Európai Tanács soros elnöke szerint ez azt jelenti, hogy az elnökség és az Európai Bizottság világos mandátumot kapott a csatlakozási tárgyalások záró szakaszának lebonyolítására és a tárgyalásoknak a decemberi koppenhágai csúcson történő lezárására.
