Az Európai Parlament strasbourgi ülésszakán részt vevő, s ott kedden fel is szólalt képviselő úgy vélekedett, hogy a tagjelölt államok parlamenti küldöttségeinek meghívása szimbolikus jelentőségű volt: tükrözte azt, hogy Magyarország, s a többi tagjelölt de facto már az Európai Unió tagja.
- Csak egyetlen gond van: hogy egyelőre még éppen a döntéshozatalnál nem vagyunk ott - mutatott rá Szájer József. Ami pedig Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök többször is elhangzott, a csatlakozási tárgyalások gyorsítását sürgető felszólalásait illeti, Szájer közölte: addig kell tárgyalnunk, amíg jó feltételekre nem jutunk.
- Nem szabad elfogadni, hogy belehajszoljanak minket fontos engedményekbe, de olyan késést sem engedhetünk meg, amely már zavarná a csatlakozást - mondta.
Ugyanerre a kérdésre válaszolva Szent-Iványi István, az Országgyűlés európai integrációs bizottságának elnöke úgy vélte: tisztességes megállapodást akarunk, s ehhez a jelenleginél sokkal intenzívebb tárgyalásokra van szükség. Ami a tagjelöltek közötti egyeztetés fontosságát illeti, az SZDSZ-es politikus szerint azokban a kérdésekben, amelyek az összes csatlakozni akaró országot érintik, persze egységes fellépésre van szükség, de vannak olyan kérdések, amelyek egyediek (mint például a mezőgazdasági kvóták, vagy a versenypolitika), s ezekben nem tudunk közösen tárgyalni.
Végül az Európai Parlament keddi ülésével kapcsolatban Szent-Iványi azt emelte ki: ez elsősorban szimbolikus volt, de ezt nem szabad lebecsülni, hiszen egyrészt a szimbólumoknak, gesztusoknak a politikában fontos szerepük van, másrészt a parlamenti tagok mostani felszólalásai egyértelműen jelezték, hogy az Európai Parlament jövőre gond nélkül el fogja fogadni a csatlakozási szerződéseket.
Tabajdi Csaba, az integrációs bizottság MSZP-s alelnöke azt emelte ki a kedd délelőtti parlamenti felszólalásokból, hogy a tagjelöltek nagyon fontos üzeneteket fogalmaztak meg.
- Az első- és másodrangú tagság kérdése szinte mindegyik beszédben ott volt: tudjuk ugyan, hogy kell egy átmeneti időszak, de a jelenlegi tagok és a tagjelöltek között éles vita folyik arról, hogy ez meddig tartson és mire vonatkozzon - mondta.
RASMUSSEN: A TAGJELÖLTEK TELJES JOGGAL VESZNEK RÉSZT A JÖVŐ ÉVI KORMÁNYKÖZI KONFERENCIÁN
Azok a tagjelölt országok, amelyek sikeresen befejezik a csatlakozási tárgyalásokat, a jelenlegi tagállamokkal teljesen egyenlő jogokkal vesznek majd részt az Európai Unió belső reformjairól döntő, jövő évi kormányközi konferencia munkájában - közölte keddi strasbourg-i sajtóértekezletén Anders Fogh Rasmussen, az Európai Unió soros elnöki tisztét ellátó Dánia miniszterelnöke.
A sajtóértekezlet alapvetően a csatlakozási tárgyalások kérdéseiről szólt. Rasmussen - akárcsak az Európai Parlament délelőtti, bővítési vitájában - nyomatékosan figyelmeztette a csatlakozni akaró országokat, hogy minél több kérdést rendezni kell a decemberi koppenhágai EU-csúcsig hátralévő időben: nem lehet mindent Koppenhágára hagyni, mert ott nem lesz elég idő ezek megoldására. (Később ezt úgy módosította, hogy legalább a technikai jellegű kérdésekről meg kell állapodni.)
A miniszterelnök megismételte, hogy dán részről szeretnék minél több, lehetőleg mind a 10 jelölttel lezárni a tárgyalásokat az EU-csúcsértekezleten, de azt is leszögezte: nem lehet semmire sem garanciát adni. Ha nem tudják már Koppenhága előtt lezárni a vitás kérdéseket, fennáll a kockázata, hogy ez az EU-csúcson sem sikerül majd. - Ugyanakkor ha valamelyik jelölt már kész a tárgyalások lezárására, nem kell bevárnia a többieket - mondta a dán kormányfő, hozzátéve, hogy minden az utolsó tárgyalásoktól, a felek kompromisszumkészségétől függ.
Az utolsó hetek tárgyalási pozícióiról szólva Rasmussen elmondta: szó sincs arról, hogy a tagjelölteknek ne lenne választási lehetőségük, azaz vagy mindent el kell fogadniuk, vagy nem kapnak semmit. Mint mondta, hamarosan új csomagtervet terjesztenek a tagjelöltek elé, s ebből ki fog derülni: nem csak szóvirág, hogy az EU álláspontja is rugalmas.
A sajtótájékoztatón részt vett a bővítési EU-biztos, Günter Verheugen is, aki elmondta: nincs módosítási lehetőség, amikor kritériumokról, elvekről van szó, de rugalmasan lehet tárgyalni a kvótákról, a költségvetésről és más gyakorlati problémákról. Verheugen azt is bejelentette: remélik, hogy november végéig sikerül majd egy "alapmegállapodást" kötni a tagjelöltekkel.
A sajtótájékoztatón Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy a bővítéssel az Európai Uniót akarják erősíteni, képességeit fokozni. Pat Cox, az Európai Parlament elnöke pedig - rögtön a sajtóértekezlet megnyitásakor - felmutatta az újságíróknak azt a szögesdrót-darabot, a néhai vasfüggöny egy darabját, amelyet előző nap az Európa-levél átadásakor kapott Szájer Józseftől, s leszögezte: ez is üzenet arról, hogy új Európát kell létrehozni.
