Magyarország EU-csatlakozási tárgyalásain megállapodás született a versenypolitikai fejezet még nyitott kérdéseiről, és ezzel az egész tárgyalási folyamat egyik legnehezebb témakörét sikerült lezárni.
Hivatalos tárgyalási fordulót ezúttal nem tartottak, a megállapodás írásos eljárás keretében jött létre. Juhász Endre főtárgyaló pénteken juttatta el az uniós illetékeseknek azt a levelet, amelyben a magyar kormány egyetértését fejezi ki a tizenötök legutóbbi közös álláspontjával.
E fejezetben már hosszabb ideje csak egyetlen fontosabb rendezetlen probléma volt: a magyarországi nagyberuházóknak nyújtott adókedvezmények rendszere.
Az EU álláspontja szerint a Magyarország által - bizonyos összeghatárok felett - nyújtott beruházásösztönző adókedvezmények nincsenek összhangban az uniós joggal. A magyar fél már korábban kötelezettséget vállalt arra, hogy a rendszert legkésőbb csatlakozása időpontjában ennek megfelelően átalakítja. A vita arról folyt, hogy már a csatlakozás előtt is meg kell-e tennie ezt, illetve mi történjék az érintett vállalatok szerzett jogaival.
Gazdasági szempontból a versenypolitikai fejezet igen nagy jelentőségű: a most született megállapodás legkevesebb 48 nagyvállalatot és becslések szerint összesen mintegy négyezer milliárd forint értékű beruházást érint - közölte újságírókkal a nagykövet.
Ebből 2500 milliárd forint az 1997 eleje és 2002 vége között megkezdett beruházások összege, 1500 milliárdnyi pedig 2003-2005 között kezdődik. A kérdéses támogatási formák 1997. január óta vannak érvényben, az unióval kötött megállapodás pedig átmeneti rendszerről szól, amely 2005 végéig tartana.
Magyarország a közelmúltban elfogadott jogszabályok alapján már 2003. január 1-től EU-konform támogatási formákra tér át, így a jelenlegi rendszer az idei év végéig még nyitott. Ez azt is jelenti, hogy az érintett vállalatok köre a 48-hoz képest esetleg még bővülhet, ennek azonban nincs jelentősége, mert a most meghatározott feltételrendszer egységesen vonatkozik valamennyi vállalatra.
Az eddigi rendszerben a meghatározott összeghatárokon felül beruházó vállalatok tíz évre - de legfeljebb 2011-ig - kaphattak mentességet a társasági adó megfizetése alól. Más szempontból e támogatási forma nem kötődött a beruházás értékéhez, vagyis az évek során igénybe vett adókedvezmények kumulált értéke az eredeti beruházás értékét is meghaladhatta, elvileg bármilyen mértékben.
Az új rendszer lényege az, hogy az adókedvezményt, EU-konform módon, a beruházások értékéhez fogják viszonyítani, az úgynevezett támogatásintenzitás mutatója alapján. Ez olyan törtszám, amelynek számlálójában az adókedvezmények halmozott összege, a nevezőjében pedig a beruházás értéke szerepel. A hányados a támogatásintenzitási plafon, amelyet egyetlen vállalat sem léphet túl.
A 2005-ig tartó átmeneti időszakban négy plafont alkalmaznak, 75, 50, 30 és 20 százalékos szinten. A 75 százalékos intenzitás azokra a vállalatokra lesz érvényes, amelyek a beruházást 2000. január 1-je előtt kezdték meg. Az 50 százalékos szint az ezt követően, de legfeljebb az idei év végéig megkezdett beruházásokra vonatkozik. A jövő évtől kezdve már nem lehet belépni ebbe a rendszerbe. A 30 és 20 százalékos értékeket pedig az úgynevezett kényes ágazatokban - Magyarországon az autóiparban és elméletileg az acéliparban - alkalmazzák. A 30 százalékos érték itt is a 2000. január 1. előtt, a 20 százalékos pedig az ezt követően megkezdett beruházásokra érvényes.
A beruházás fogalmát úgy határozták meg, hogy abba beleértendő az adott feltételek mellett felhalmozott minden eddigi, továbbá a 2005 végéig létrehozandó érték. Megkötés azonban, hogy a vállalatnak az idei év végéig meg kell határoznia és adott határidőre (a pillanatnyi helyzet szerint január 30-ra) a pénzügyminisztériumnak el kell juttatnia a beruházási programot.
A PM a maga részéről rendeletben fogja szabályozni, milyen költségek ismerhetők el ebben a rendszerben. A most létrejött megállapodás mindenesetre sokkal kiterjesztőbb, mint amit egyébként a közösségi szabályozás lehetővé tenne.
Ami a támogatásintenzitási mutató számlálóját, vagyis az igénybe vett adókedvezmények halmozott összegét illeti, Magyarországnak sikerült elérnie, hogy ebbe csak a 2003-tól kezdve kapott kedvezmények számítsanak bele. Ez meglehetősen kedvező arányt ad, tekintettel arra, hogy a beruházási értékek már 1997 eleje óta (és 2005 végéig) számítanak, az adókedvezményeket viszont csak az elkövetkező három évben veszik figyelembe. Ez volt egyébként az egész fejezet egyik legélénkebben vitatott pontja, és itt az unió meglehetősen nagy elvi engedményt tett.
A versenypolitikai fejezet lezárásával az egész tárgyalási folyamat leghosszabb ideje vitatott, egyik legnehezebb, jogi és gazdasági szempontból is az egyik legkényesebb témakörére került pont. Egyúttal sikerült elejét venni annak, nehogy ez a kérdés is a jövő heti koppenhágai EU-csúcsra kerülő nyitott problémák között maradjon, tovább bonyolítva a kulcsfontosságú pénzügyi kérdésekről folytatandó, amúgy is nehéznek ígérkező végső alkukat.
