A kétnapos rendezvénysorozat keretében délelőtt Mátyás király kolozsvári szülőházában budapesti, kolozsvári és bukaresti művészettörténészek részvételével tudományos ülésszakot tartottak.
Nagy Ildikó, a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze Három szobor - három elmélet címmel mutatta be a szoborcsoport történetét. Ezt követte Murádin Jenő kolozsvári művészettörténész Terek és szobrok című vetítettképes előadása. Bajkay Éva, a Magyar Nemzeti Galéria főtanácsosa a 19. századi Ferenczi István Mátyás-szobráról, Szűcs György (Magyar Nemzeti Galéria) művészettörténész pedig Fadrusz monográfusáról, Lázár Béláról tartott előadást. Gheorghe Vida, a Román Tudományos Akadémia Művészettörténeti Intézetének művészettörténésze Fadruszról és az európai historizmusról, Sümegi György, a budapesti Történeti Hivatal művészettörténésze a Fadrusz-recepcióról, Hadik András, a budapesti Magyar Építészeti Múzeum művészettörténésze pedig Pákei Lajos építész és Fadrusz János barátságáról beszélt. A pozsonyi Magyar Kulturális Központ művészettörténésze, Kiss-Szémán Zsófia előadása az 1858-ban Pozsonyban született Fadrusz János szobrászművészeti pályaájának kezdeteiről és a fafaragó Fadruszról szólt. Bemutatták az országos Széchenyi Könyvtár Történeti Interjúk Tára gyűjteményéből a Fadrusz-műveket megörökítő filmdokumentum-töredékekből összeállítást vetítettek.
Egyed Ákos akadémikus zárszava szerint a rendkívül színvonalas előadásokból kiderült, miért is vált a Mátyás-szoborcsoport az idők folyamán Kolozsvár szimbólumává. - Azt is bebizonyítottuk ma, hogy Fadrusz János nagyszerű alkotása a szívekben él - tette hozzá.
Az ülésszakon felolvasták az UNESCO-nak címzett szándéknyilatkozatot, amelyben az ülésszak résztvevői Kolozsvár főterének, benne a Mátyás-szoborcsorttal a világörökség részévé történő nyilvánítását kérik.
A kolozsvári tanács 1882-ben döntötte el, hogy a város nagy szülöttjének méltó szobrot állít, s e célból gyűjtést kezdeményeztek, de pályázatot a szobor megalkotására csak 1893-ban írtak ki. A pályamunkák közül 1895-ben Fadrusz János tervét választották ki, amelynek kivitelezése a városnak közel egymillió koronájába került. A szoborcsoport főalakjának szobormintája 1900-ban, a párizsi világkiállítás szobrászati nagydíját, a Grand Prix-t nyerte el. Amíg a szoborcsoport felállításán munkálkodott, Fadrusz abban a házban lakott Kolozsvár főterén, amelyben a legenda szerint a Mátyás királlyal pórul járt bíró is élt. A világhírű alkotás leleplezésére 1902. október 12-én, nagy méretű ünnepségek keretében került sor, s azóta a szobor előtti tér a város sok történelmi eseményének volt a színhelye.
A pénteki kolozsvári ünnepségek Murádin Jenő Fadrusz - Két szobor száz éve című könyvének bemutatójával, a Mátyás király szülőházának falán álló, Zala György alkotta Mátyás-emléktábla megkoszorúzásával folytatódtak. Este a kolozsvári Állami Magyar Operában Veress Ferenc és László Miklós fényképeiből nyílik az alkalomnak megfelelő kiállítás, és díszhangversenyre kerül sor.
Szombaton délelőtt a Szent Mihály-plébániatemplomban ökumenikus istentiszteletet tartanak, majd a magyar és a román kormány képviselői megkoszorúzzák a Mátyás-szoborcsoportot.
A Fadrusz-ünnepségeken Magyarországról részt vesz Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt (MEH) felügyelő miniszter, Szabó Vilmos, a MEH politikai államtitkára, Hajdú András, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára, Kocsi László, a NKÖM politikai államtitkára és Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke.
Látogatása során Kiss Elemér Kolozsváron rövid megbeszélést
folytat Serban Mihailescuval, a román kormány miniszteri rangú főtitkárával,
a Kolozs megyei prefektussal, és találkozik az RMDSZ vezetőivel.
Vissza a kezdőlapra