Európa a jövőnk, Magyarország a hazánk

Ma délutáni sajtótájékoztatóján Szájer József mutatta be röviden azt a - teljes terjedelmében mintegy hetven oldalnyi - programot, amely egyszerre állásfoglalás az EU-csatlakozás, illetve a nemzeti érdekvédelem elsősége mellett. A dokumentumot - amely összefoglalja a csatlakozás előnyeit, és számba veszi azokat a megoldásokat, amelyekkel a hátrányok kivédhetők - a kongresszust követően széleskörű társadalmi vitára bocsátja majd a Fidesz, amellyel hozzá kíván járulni az európai uniós népszavazási kampányhoz. E vita összegzése a párt jövő tavaszi, rendes tisztújító kongresszusán várható.

A vitairat első része elméleti alapvetés, amely arra keresi a választ, hogy miként tudja hazánk saját nemzeti érdekeit összeegyeztetni az Európai Unióba történő belépés igényeivel és lehetőségeivel, a globalizáció kihívásaival. A rendszerváltás óta eltelt időszakot áttekintve arra a következtetésre jut, hogy a nemzeti érdekek képviselete hatékonyabb lehet az unión belül, mint azon kívül. Ez azonban megfelelő kormánypolitika feltétele: az országnak saját hagyományaira kell építenie, saját magát kell megerősítenie ahhoz, hogy a globalizációs folyamatok ne szorítsák perifériára az országot. Az építkezés fő területei a családok és a közösségek megerősítése, az állampolgárok életlehetőségeinek javítása, a vidék felemelése és a regionális különbségek csökkentése. A dokumentum új stratégiát fogalmaz meg a nemzeti érdekképviselet szempontjából: ennek lényege, hogy Magyarországnak lehetőleg képesnek kel lennie arra, hogy kihasználhassa az Európai Unió kereteit saját céljai megvalósítása szempontjából, a kihívások és a lehetőségek megfelelő összhangba hozásával.

A dokumentum második része a következő másfél-két évre szólóan foglalja össze azokat a rövid távú, szakmai területekre lebontott javaslatokat, amelyeket az uniós csatlakozásig kellene végrehajtani a fenti stratégiai célok megvalósulása érdekében. Három területet kezel kiemelten a program: a mezőgazdaság felzárkóztatását (a családi gazdaságok erősítésével, a hitelrendszer megújításával, versenyképes birtokszerkezet kialakításával), a bérek felzárkóztatását, illetve a hazai kis- és középvállalkozások megerősítését. Szem előtt kell tartanunk azt a tényt, hogy az uniós csatlakozás nincs eleve sikerre ítélve: csak akkor beszélhetünk sikeres betagozódásról, ha az ahhoz szükséges lépéseket megtesszük. A megfelelő programokat annak idején az Orbán-kormány elindította, most folytatásra lenne szükség, mert az elmúlt fél év a csatlakozási felkészülés tekintetében inkább a rombolás, mintsem az építkezés jegyében zajlott. A Fidesz nem ragaszkodik sem az elnevezésekhez, sem a konkrét intézkedésekhez, de felhívja a figyelmet, hogy 2003 az utolsó év, amikor uniós szabályozás nélkül lehet még intézkedéseket hozni a felkészülés érdekében. Sajnos a kormány által benyújtott költségvetés tervezete nem ebben az irányban hat.

A Fidesz eurorealista állásponton van: támogatja a csatlakozást, hiszen hazánk EU-tagsága a rendszerváltásból következik. Rendszerváltó, a csatlakozást megalakulása óta támogató pártként a Fidesznek nincsen magyarázkodnivalója azokkal szemben, akik hosszú úton jutottak el a Varsói Szerződéstől és a KGST-től a NATO-ig és az Európai Unióig. A Fidesz az európai újraegyesítés és a nemzeti megerősödés pártja ma Magyarországon. Nem kizárólag arra figyel, hogy a népszavazáson minél magasabb legyen az igen szavazatok aránya - ennek érdekében természetesen mindent megtesz -, hanem arra is, hogy később se növekedjen a csalódottak tábora. E célt szem előtt tartva a Fidesz elutasítja az internacionalista, az ország érdekeit figyelembe nem vevő álláspontot. A rövid távú program fő üzenete: azon ország lesz az EU nyertese, amelyik időben felkészül, és a vesztesek közé sodródik majd az, akit felkészületlenül ér a csatlakozás - foglalta össze a vitairat lényegét a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője.