Az ír népszavazás tétje

Az írek most alighanem megváltoztatják tavalyi döntésüket, bár ne igyunk előre a medve bőrére:
az eredményre még néhány órát várni kell

A  2001. évi ír népszavazás sokakat meglepett, leginkább az ír politikai életet. Mind a pártok, mind a közvélemény-kutatók igent vártak és nemet kaptak.

Pedig voltak figyelmeztető jelek. Az Európai Unióval kapcsolatos népszavazásokban fokozatosan emelkedett a NEM szavazatok száma. Először a belépésről szavaztak, akkor még jó kétharmados többséggel, s az Amszterdami Szerződés 1998-as megszavazásáig folyamatosan csökkent, annak ellenére, hogy az írek számára valóban áldás volt az Unió. Bizonyítsa ezt egyetlen szám: Belépésük idején 1 millió, most 1 millió hétszázezer munkahely van Írországban. Az eredmény, amint az alábbi grafikon is mutatja, lesújtó.

 

A politikusok most bizakodnak a csorba kiküszöbölésében. A közvélemény-kutatások kedvezőek, az első hat, elektronikusan értékelt szavazókörben fölényesen győzött az igen - s ezek között van olyan körzet is, ahol 2001-ben a nem volt többségben. John Bruton, volt ír miniszterelnök biztosra vette még tegnap előtt az IGEN győzelmét. Ennek tudatában mosolygott a MHL kamerájába:

 

 

Az írek valójában nem a bővítést ellenzik,  hiszen 56 százalékuk támogatja és csak 16 százalékuk ellenzi azt. Kétségtelen viszont, hogy furcsa vélemények is megfogalmazódnak, például az, hogy ha nem lesz az Uniónak Kelet-Európa felé határa, az olyan, mintha az Egyesült Államoknak nem lenne határvédelme Mexikó felé. Reméljük, hogy ezek a vélemények ma estétől kisebbségbe szorulnak. Ha nem, az írek felelőtlennek mi pedig nem kívánatos rokonnak bizonyulunk.

 

Vissza a kezdőlapra