Kereszténydemokraták

Mi történt Halottak Napján a magyar kereszténydemokráciával?

A kereszténydemokráciát az 1995-ben kezdődött Giczy korszak holtvágányra vezette. Mindezt ráadásul olyan eszközökkel, amelyek kívül esnek egy jogállam demokratikus pártjainak lehetőségein. A többségi döntésekre alapozott politikai döntés torz eredményre vezet, ha a döntéshozókat becsapják illetve összejövetelüket megakadályozzák.

Minden párt maga határozza meg politikáját és a kívülálló számár úgy tűnt, a KDNP maga döntötte el, hogy elpusztul. Belülről azonban nem így nézett ki a dolog, ezért a jószándékúak és a felelősen gondolkodók egy része új utakat keresett, más részük pedig megpróbálta a joggal visszaélőket a jog eszközeivel kényszeríteni a szabályok megtartására. Az előbbi próbálkozást MKDSZ névvel jelöljük, a másik út pedig bírósági perek révén idén Halottak Napján jutott el a maga végpontjához. A döntéshozók, a KDNP bíróság által összehívott választmánya, a meghozott döntésekkel elismerte, hogy az elmúlt öt évben a magyar kereszténydemokráciát lényegében az Magyar Kereszténydemokrata Szövetség képviselte. Az elnök, az elnökhelyettesek, az alelnökök, a választmány titkára  mind MKDSZ tagok, a főtitkár, a választmány elnöke, valamint a választmány elnökségének több tagja képviselik azokat, akik a lehetőségek határáig kitartottak a KDNP-ben, de a törvénytelen önfelszámolás végül őket is elérte.

Mi történt tehát?

Több, mint egy egyszerű kézfogás, amely ugyan összekapcsol egy pillanatra, de könnyen szét is válhat. Lehet őszinte, de olykor sajnos lehet színlelt is. Ennél szorosabb a kapcsolat, ami most kialakulni látszik. Legalább olyan, mintha egy ruhadarab két felét összekapcsolja a zipzár. Még szétválasztható ugyan, de az egység szoros. 

 

Mi lesz ezután?

Aligha pesszimizmus feltételezni, hogy a bitorlók nem nyugszanak bele a vereségbe. Bartók Tivadar – az Origo internetes újság szerint - már hivatkozott is arra, hogy az általa vezetett kereszténydemokratáknak jó kapcsolataik vannak a szabaddemokrata-szocialista koalícióval, s ezt bizonyította is azzal, hogy Mizsei Zsuzsa kinevezésére hivatkozott. Hogy azonban a kormányzat mit vállal Bartók érdekében, még nem tudhatjuk. Az első média megnyilvánulások arra utalnak, hogy innen megfelelő hátszél fúj. Arra azonban talán már módja sincs a kormányzó erőknek, hogy a várható újabb perekben segítsék elgyengült szövetségesüket.

Ha azután ezek a támadások már nem rengetik meg az ismét a maga útjukat járó Barankovics követőket, akkor az lesz a fő kérdés, hogy milyen viszony alakul ki a KDNP és az Európai Néppárt valamint annak magyar tagpártjai (MDF, Fidesz) között. A megújító országos választmányi ülés hangulata a rokonpártokkal való szoros összefogás és egyben a szervezeti önállóság melletti kiállás. Ez önmagában elegendő alap a bizakodásra. Ha valami egészet akarunk létrehozni, minden részre szükség van. Ezt a részből egészet akciót a KDNP-nek először saját magával kell megcselekednie, majd eggyel nagyobb léptékben megismételnie a rokon pártokkal. Ez a másik szint azonban nem kell, sőt a mai helyzetben nem is lehet szervezeti egység, de lehet az önálló szervezek közötti szerves egység.

Surján László

Vissza a kezdőlapra