Lamperth Mónika MSZP-s képviselő, belügyminiszter szerint az önkormányzatok jövő évi költségvetési támogatása a saját bevételek mellett elegendő a közalkalmazotti béremelés fedezetére, több fideszes hozzászóló viszont úgy vélte, az elégtelen források miatt közel 700 helyhatóság működése kerülhet veszélybe jövőre.
- A béremelés fedezetére vonatkozó 282 milliárd forintos pluszkiadás a normatív támogatással, valamint az szja helyben maradó hányadának duplájára emelésével és a gépjárműadó 100 százalékának biztosításával megoldható - közölte a belügyminiszter. Hozzátette: 70 milliárd forint szabad forrás marad az önkormányzatoknál.
Elismerte, hogy egyes körzetekben és településtípusoknál jövőre forráshiány keletkezhet, ezt azonban szerinte kiegyenlítő mechanizmusokkal rendezni lehet. Elmondta: 40 milliárd forintos fejlesztési többlettámogatás jut az önkormányzatoknak.
Kétperces reagálásokban több fideszes képviselő hangoztatta: a béremeléshez szükséges 240 milliárd forintos teherhez képest mindössze 117 milliárdot különítettek el a büdzsében, emiatt az önkormányzatok és a rendőrség a költségvetés legnagyobb vesztese.
Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter kiemelte: gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztésre közel 79,4 milliárd forint áll jövőre rendelkezésre, és mindez - fűzte hozzá - versenyeztetéssel és közbeszerzéssel érhető el.
Szalay Gábor (SZDSZ), a közlekedési minisztérium államtitkára az útépítésekről szólva elmondta, hogy az eredeti tervek alapján folytatódik a 38 elkerülő-, bekötő- és összekötőút építése, valamint az M30-as autópálya Miskolcig történő kiépítése.
Új beruházásként indítják el az M0-ás körgyűrű keleti, a 4-es főút Vecsést és Üllőt elkerülő szakaszának építését.
Elhangzott, hogy 2003-ban kerül sor többek között az M3-as Polgár-Görbeháza, az M7-es Balatonszárszó-Ordacsehi és Becsehely-Letenye közötti szakaszának építésére, más projektek előkészítésére.
Az autópálya-építésekkel kapcsolatban ellenzéki képviselők kifogásolták, hogy nem látják a beígért gyorsforgalmiút-építés fedezetét a költségvetési javaslatban. Kétségüknek adtak hangot, hogy a kormánynak sikerül a ciklus végéig teljesítenie vállalásait e területen. Figyelmeztettek arra, hogy az M7-es autópálya fizetőssé tétele az alsóbbrendű utak forgalmának növekedéséhez vezet majd, ami elkerülő utak építését tenné szükségessé.
Rogán Antal (Fidesz) a kormány privatizációs elképzeléseiről beszélt. Kifogásolta, hogy a jövő évi költségvetési javaslatban nem jelennek meg a tervezett privatizációkból származó bevételek. Úgy vélte, hogy ez a költségvetés bújtatott tartalékát fogja majd képezni, és a kormány az államháztartási hiány fedezésére kívánja fordítani.
A képviselő nehezményezte azt is, hogy a kormány szabad utat kíván engedni az orosz tőke magyarországi befektetései előtt. Mint mondta, ezzel lehetővé teszik, hogy az orosz tőke gazdasági, majd politikai befolyást szerezzen Magyarországon.
Szalay Gábor leszögezte: szó sincs arról, hogy az orosz befektetőket előnyhöz kívánná a kormány juttatni; nincs azonban mód arra, hogy valamely vállalkozói csoportot diszkrimináljanak, azaz kizárjanak a pályázás lehetőségéből.
Nagy vitát váltott ki Fodor Gábor hozzászólása az egyházak finanszírozásáról. Az SZDSZ-es képviselő úgy vélekedett, az Orbán-kormány "áterőszakolt" az egyházak finanszírozásával kapcsolatban egy törvénysértő megoldást, amely 2003. január 1-jétől lépne életbe: e megoldás szerint az egyházak a népszámlálási adatok alapján kapnák költségvetési támogatásukat.
Leszögezte, hogy a törvény szerint a népszámlálási adatokat csak statisztikák készítéséhez lehet felhasználni, az nem lehet az egyház-finanszírozás alapja.
A képviselő jelezte, a szabad demokraták módosító javaslatot nyújtanak be a költségvetéshez annak érdekében, hogy az egyház-finanszírozás alapját ne a népszámlálási adatok határozzák meg, hanem a jelenlegi gyakorlat szerint a személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlása.
A szabad demokraták indítványát mind a Fidesz, mind az MDF képviselői élesen támadták. Turi-Kovács Béla és Szijjártó Péter (Fidesz) is egyértelműen a katolikus egyház elleni támadásnak minősítette az indítványt. Mint elhangzott, a katolikus egyháznak nagyon sok nyugdíjas és egyetemi hallgató, illetve főiskolás híve van, aki nem fizet személyi jövedelemadót, így nem is ajánlhatja fel annak egy százalékát.
Pokorni Zoltán (Fidesz) úgy fogalmazott, hogy egy szegény nyugdíjas hite éppoly értékes, mint egy belvárosi vállalkozóé, és ezt figyelembe kell venni a támogatási rendszer kidolgozásánál.
Karsai Péter (MDF) a Honvédelmi Minisztérium költségvetését elfogadhatatlannak nevezte. Jelezte, hiányzik az előterjesztésből a rádiótender fedezete. Hozzátette, hogy nem lát fedezetet az önkéntes haderőre való áttérésre sem.
Kifogásolta, hogy a kormány választási ígéretei teljesítése érdekében fel kívánja gyorsítani az önkéntes haderőre való áttérést, az ehhez szükséges anyagi forrásokat viszont nem tudja biztosítani. Hangot adott azon félelmének, hogy ennek fedezetét a kormány a katonák élet- és munkakörülményei kárára fogja előteremteni.
Bírálta, hogy jövőre csökkenni fog a laktanya-rekonstrukcióra fordítandó támogatás. Indokolatlannak nevezte, hogy a tárca a Gripen-gépek bérletének esetében a szerződésben foglaltakon túlmenő kiadásokat tervez.
