Katolikus Püspöki Kar tiltakozik a Magyar Kormány egyes törvénytervezetei ellen

A Magyar Kormány nemzetközi megállapodást és hatályban maradó magyar törvényeket is sértő törvénytervezeteket terjesztett a Parlament elé.

A Kormány a Parlamenthez beterjesztett törvényjavaslatok szerint egyoldalúan módosítani kívánja az Apostoli Szentszék és a Magyar Köztársaság között létrejött Megállapodást, valamint a Megállapodás végrehajtásának 2002-ig megteremtett jogszabályi hátterét. Az általunk eddig megismert törvényjavaslatok a Megállapodásban foglaltak végrehajtását lehetetlenné teszik, illetve a Magyar Állam által vállalt kötelezettséget egyoldalúan felmondják.

A kormányfővel és az MSZP elnökével, a jelenlegi külügyminiszterrel május 10-én folytatott megbeszélésünkön megnyugvással vettük a korábbi kijelentések megismétlését, hogy egyházunk munkájára a jövőben is számítanak. A megalakuló Kormány elismerte az egyházak közéleti és közszolgálati tevékenységét és arról biztosított bennünket, hogy - a jogbiztonság követelményét is szem előtt tartva - az egyházakat érintő törvényeket nem módosítják. Mi bíztunk tárgyalópartnereink szavahihetőségében. Éppen ezért értetlenül állunk a Kormány, a kormánypárti képviselők, valamint az Emberi Jogi Bizottság által a Parlament elé terjesztett törvényjavaslatok egyházunkat érintő módosításának tervezetei előtt.

Félő, hogy megismétlődik a Horn-kormány alatt kialakult helyzet. A Megállapodás aláírását követően ugyanis az elfogadott törvénymódosításokkal annak végrehajtását lehetetlenné tették. A Megállapodás végrehajtásához szükséges törvénymódosításokra csak az Orbán-kormány idején került sor. A szerződő felek által létrehozott Vatikáni-Magyar Vegyesbizottság ekkor fogadta el a szükséges törvénymódosítások szövegét. Ezek a Vegyesbizottság jegyzőkönyvének mellékletét képezték, a Kormány beterjesztette őket az Országgyűlés elé. Az Országgyűlés által elfogadott magyar törvények szövege ezzel a Vatikáni Megállapodás részévé vált.

Ez volt az eljárási rend akkor is, amikor a Megállapodás alapján az Apostoli Szentszék és a Magyar Köztársaság delegációja az Szja 1 %-ából származó bevételi forrás helyzetét megvizsgálta. Elfogadták a Kormány által az egyház-finanszírozási törvény módosítására előterjesztett, más egyházakkal előzetesen egyeztetett tervezetet. Erről jegyzőkönyvet vettek fel, melynek melléklete az elfogadott törvénymódosítási javaslat, amit a Kormány előterjesztésére a Parlament elfogadott.

A szociális törvény, az egészségügyi közszolgáltatásokról szóló törvények módosításának tervezete és a költségvetésről szóló törvényjavaslat több, a Vatikáni Magállapodást sértő rendelkezést is tartalmaz. Többek között a személyi jövedelemadó felosztására vonatkozó, jegyzőkönyvileg elfogadott törvényszöveget, s a személyi jövedelemadó felosztásának rendszerét is módosítaná.

Ez a módosítás ellentétes egy nemzetközi szerződéssel, sérti a jogbiztonság elvét, ami kiterjed a közjogi váromány védelmére, azaz a törvény által ígért juttatásokra is.

Megjegyezzük, hogy a népszámlálásnál objektívebb felosztási kritérium nehezen található. A népesség 90 %-ának érdemi válaszát figyelembe vevő népszámlálás alapulvétele nagyságrendileg kevésbé aggályos, mintha az egyházak javára tett, alig több, mint félmillió rendelkezőből indulnánk ki.

A hitéleti támogatás egyházak közötti felosztásánál 1998. előtt is népszámlálási adatokat használt a törvényhozó.

Bár a népszámlálás adatai kizárólag statisztikai célokra használhatók, ez az elv nem sérül. Az adatokat ugyanis más statisztikai adatgyűjtésekhez hasonlóan a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a törvényeknek megfelelően feldolgozza és a belőle készített statisztikákat nyilvánosságra hozza. A kiegészítés nem a népszámlálás egyedi adatai, hanem a KSH által nyilvánosságra hozott és bárki által bármilyen célra felhasználható statisztikák alapján történik.

A szociális törvény Parlament előtt lévő tervezetével kapcsolatos problémákat még szeptemberben jeleztük a törvényjavaslatot benyújtó Csehák Judit és Bárándy Péter miniszternek, azonban érdemi intézkedés nem történt.

A törvénytervezetekhez az ellenzéki képviselők által benyújtott, a fennálló problémákat orvosolni szándékozó módosító javaslatokat a kormánypárti többség rendre leszavazta és a Kormány képviselője sem támogatta.

Az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának a költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokat is tárgyaló novembere 28-i ülésén az Országgyűlés történetében eddig példa nélküli eset történt. A Bizottság hamis információ alapján szavazott meg egy, az egyház-finanszírozásra vonatkozó módosító indítványt és utasított el egy másikat. Donáth László, a bizottság alelnöke ugyanis úgy tájékoztatta a bizottságot, hogy a Kormány képviseletében Szalay István államtitkár megállapodott az apostoli nunciussal arról, hogy a Szentszék a törvénymódosítások ellen nem emel kifogást, s lemond a Kiegészítő Jegyzőkönyvben rögzített elosztási elvről, amit a bizottsági ülésen végig jelen lévő Szalay István államtitkár nem cáfolt.

Karl-Josef Rauber nunciusnak Medgyessy Péterhez intézett, birtokunkban lévő november 29-i levele szerint a felek között semmilyen megállapodás nem történt. Szalay István valóban felkereste a Nuncius Urat, azonban a tárgyalásukon a 2001-ben aláírt Kiegészítő Jegyzőkönyv szóba sem került és a Vatikáni Szerződésben foglaltak végrehajtásáról a nuncius nem mondott le.