Kovács K. Zoltán közíró, aki a város szülötte és politikai okokból
a Rákosi-korszak elől menekült nyugatra, ahol a Szabad
Európa Rádió munkatársaként
élte meg az 56-os forradalmat, a mosonmagyaróvári sortűz nyugat-európai
visszhangjáról szólt.
- A mosonmagyaróvári sortűz híre, az itt készült borzalmas fotók bejárták a világot, a megtorlás korszakának rémtettei döbbenetet keltettek. Európa országaiból anyagi támogatás érkezett Magyarországra, de amit az itteniek a legjobban vártak, a katonai és politikai segítség elmaradt - mondta Kovács K. Zoltán.
A szónok szerint az Egyesült Államok és az ENSZ nem ismerte fel a történelmi tényt, hogy diplomáciai nyomással a szabadságharcot győzelemhez segíthették volna. - A forradalom eszméje máig hat, és amiért a mártírok életüket áldozták az napjainkban van kiteljesedőben - mondta Kovács K. Zoltán.
A gyásztéri megemlékezésen az áldozatok emlékművénél, a Golgotánál, a mártírok hozzátartozói, a város civil szervezetei, a pártok képviselői, az önkormányzat vezetői helyezték el koszorúikat.
Mosonmagyaróvárott 1956. október 26-án a határőrlaktanyánál gyilkos sortűz fogadta a forradalmat éltető békés tömeget.
A mai napig nem tudni, hány áldozata volt a golyózápornak.
A szemtanúk és a történészek abban megegyeznek, hogy több mint százan voltak a mártírok, mosonmagyaróváriak, a környékről bejáró munkások, az agráregyetemen tanuló diákok.
A rendszerváltás után megválasztott önkormányzati képviselők első határozata volt, hogy október 26. legyen a város gyásznapja. Azután elkészült a Gyásztér, és rajta az emlékmű. Ne mulasszátok el megállni ott egy fohásznyi időre, ha arra jártok. A legszebb ötvenhatos emlék az országban. Megráz és felemel.
