A nagy bevásárlás ünnepe

Ádventi gondolatok

Valaha mindennek megvolt a maga ideje. Az ünnep kiemelkedett a hétköznapok sorából és komolyan készültek rá az emberek. Ma is nagy a karácsonyi készülődés, hiszen sok városban már november vége felé megjelennek az óriás fenyőfák, kivilágítva, színes papírdobozokkal díszítve próbálkoznak a karácsonyi hangulat felkeltésével.

A kanadaiak egy résznek ez úgy látszik megfeküdte a gyomrát. Torontóban azzal próbálkoztak egyesek, hogy a karácsonyfát ünnepi fának nevezzék, mert a nem keresztényeknek a karácsony nem mond semmit. Végül hamvába halt ez a korszakos szamárság, de hogy egyáltalán tárgyalták, több mint meglepő.

Ugyancsak tengeren túli, de épp ellenkező irányú egy másik kezdeményezés, amelyről az anyósom jut eszembe. Ő ugyanis mélyen érző és lényegre látó asszony volt, s egyik évben kifejezte azt a vágyát, hogy ne kapjon semmi Karácsonyra. Nem fogadtunk neki szót. Pedig már akkor is zavart az, hogy december 23-án úgy köszöntek el egymástól a munkatársak: gazdag Jézuskát kívánok. A jászolba fektetett kisded nem épp a gazdagságot példázza, a körülötte álló pásztorok sem a tehetősebb néposztály. Nos, egy alapítvány arra buzdít, hogy az Amerikában az un. hálaadás napja után kezdődő bevásárlási láznak álljunk ellent, november 29-én szó szerint semmit ne vásároljunk és egyébként is térjünk vissza a Karácsony eredeti értelméhez. Érveik: a mesterségesen felfokozott vásárlás több környezetvédelmi bajt okoz, mint amennyi hasznot hajt és elfedi a Karácsony valódi értelmét.

 

A NE VÉGY SEMMIT MA akció egyik plakátján a vonalkódok rácsozatából kiszabaduló emberek örömét látjuk. Egy másik plakát arra utal, hogy kevesebb vásárlással több szabadsághoz és kevesebb szeméthez juthatunk. Ám talán egy kicsit másképp is megfoghatjuk a kérdést: nem a dolog könnyebbik végét ragadtuk meg, amikor szeretetünket azzal mutatjuk meg egy ismerősünknek, hogy valamit beszerzünk neki, s nem azzal, hogy tényleg szeretjük az illetőt?  Jézus szívében biztosan nem ajándékcsomag van, ő maga viszont nagy ajándék nekünk. 

 

Talán nagy változás lenne az életünkben, ha teljesen kihagynánk a karácsonyi beszerzéseket. De két dolgot mindenképp megtehetünk: (1) A készülés ne vásárlásból álljon, hanem legyen valódi ádventünk. (2) Amit veszünk, ne az utolsó napokban vegyük és ne az értékével, hanem az ajándék "testre szabottságával" fejezzük ki, hogy szeretjük akit megajándékoztunk. 

Surján László

vissza Vissza a kezdőlapra