Megszólal az olvasó

Gondolatok aktuális ügyeinkről,
egy olvasói levél kapcsán

Egy kedves olvasónk a hétvégi körlevélre reagálva az alábbi levelet küldte. Mivel nagyon szeretnénk, ha honlapunk a jelenleginél jobban bekapcsolná az olvasókat is, a levélíróval megegyezve nem levélben, hanem a honlapon válaszolok. Más esetekhez hasonlóan a válasz formája egy bekezdésenkénti táblázat, első oszlopában a levél, másodikban a válasz.

 

Kedves László!	Kedves Ferenc!
Köszönjük a hírlapot és a honlapjukat is, mert manapság sajnos már alig lehet máshonnan igaz híreket kapni, mint az Internetről.	Csak sajnos még mindig kevesen jutnak hozzá. Ajánljuk még az UNIO című két hetente megjelenő lapunkat, érdeklődőknek mutatványszámot küldünk.
Annak is nagyon örülök, hogy kíváncsi az olvasók véleményére. Azt hiszem ma ez a legfontosabb dolog: az ÖSSZEFOGÁS A NEMZETI OLDALON. És ehhez nem csak a parlamentbe bekerült nemzeti erők összefogására van vagy lenne szükség, hanem arra is, hogy a választók és a választottak közelebb kerüljenek egymáshoz. Szerintem nagyon sokszor hiányzik ez a kétirányú információáramlás.	Az összefogás nagyon fontos, de nem elég. Egyetértek a választók és választottak közötti fokozott kapcsolattartás fontosságában is. Mindezek mellett az is fontos, hogy megértsük, miért szavaztak másra és miként hathatunk rájuk. A Kádár korszak szerintem velejéig romlott, de sokaknak a fiatalságot, a biztos megélhetést és a lassú gyarapodást jelenti.
Bizonyára a képviselőknek is jól jönnének a friss szemek/fülek/agyak, de honpolgár is sokszor információ hiányban szenved, mert nem tudja, hogy mi történik a parlamentben. A TV vagy rádió közvetítésekből is csak nagyon keveset lehet megtudni abból, hogy ténylegesen mi is folyik a színfalak mögött.	Várjuk a friss szemek/fülek/agyak üzeneteit, ha olyan, képviseljük a parlamentben és adunk neki Internet s egyéb nyilvánosságot is.  Színfal fellebbentő írásokat is szoktunk közölni, legutóbb pl. az egészségügyi bizottság november 24-én tartott üléséről.
Jelenleg a legfontosabb kérdés az Európai Unió. Jó lenne (?) többet tudni arról, hogy mire számíthatunk.	Ez jogos kritika. A védekezés: csak a tárgyalások után lesz tiszta a kép. A téma egyre többet szerepel majd nálunk is.
Én, és úgy tapasztalom, hogy egyre többen úgy látjuk, hogy semmilyen előnyünk nem származna a csatlakozásból, viszont hátrányunk annál több. A korábban csatlakozott államok lényegesen kedvezőbb feltételekkel léphettek be az EU-ba és a gazdaságuk állapota is többnyire jobb volt mint Magyarországé.	Erről a fentiek szerint érdemben kell majd beszélnünk. Javaslom, hogy fordítva is gondolkozzunk: mi kárunk származik, ha nem lépünkbe? Az előnyök-hátrányok sorában ne csak pénzt nézzük: a haza nem eladó. De mit nem adtunk volna 1920-ban azért, ha nem lett volna határ és az itthoni iskola érvényes lett volna odaát?
Orbán Viktor azt mondta: - "Van élet az Unión kívül is." - "Magyarország csak magára számíthat." Azt hiszem, hogy ezek egyre inkább igaz és egyre fontosabb igazságok. Az EU csak a saját tagállámai érdekeire van tekintettel. De talán még ez is túlzásnak mondható, mert inkább azt kellene mondani, hogy csak a globlizációs célokat tartják szem előtt és ez már egyre több EU-tag országban is visszatetszést kelt, sőt kilépési gondolatok is felmerülnek...	Ez az egyik legjobban félremagyarázott mondata Orbánnak. Arra vonatkozott, hogy más gazdaságpolitika kell ha soká, más, ha gyorsan lépünk be. Ha soká, akkor fel kell készülnünk, de nem kell kétségbeesnünk, mert van élet az Unión kívül is. Ami a másik mondatot illeti, ez így van és így is marad. A mi érdekünket nekünk kell megfogalmazni, nem a moszkvai (brüsszeli) urak mondják meg helyettünk. Az unió inkább antiglobalizációs hatású, kifelé véd, bent egyesít. Az USA nem is lelkes uniós ügyekben.
Mindeközben rendszeresen elhangzanak nyilatkozatok, hogy a lakosság többsége támogatná a belépést - miközben egyrészt nem tudom, hogy kit kérdeztek meg, mert engem pl. sose kérdeznek meg olyan dolgokban, amiben a véleményem eltérő a később megjelentetettől, a másik pedig az, hogy a megkérdezettek zöme semmit sem tudnak arról, hogy mire mondana IGEN-t.	Nemcsak a hazai, hanem komoly szakmai súllyal jelentkező külföldi cégek is mérték ezt a támogatást és én is tapasztalom a politikai fórumokon. Ám az igaz, hogy az IGEN érzelmi. Magam azt is tapasztalom, hogy a NEM mögött is tájékozatlanság áll. Például: nem lesz többet mákos tészta…
Áder János is azt nyilatkozta a Demokratában, hogy Brüsszel nem Moszkva. Hát ezt se tudom, hogy mivel lehetne alátámasztani, amikor egyre inkább az derül ki, hogy még a KGST-nél is jobban beleszólnak mindenbe: a disznókkal nem lehet megetetni a moslékot, az üzleteknek külön be- és kijárattal kell rendelkezniük, még a mai rendszámok sem felelnek meg az EU előírásainak, stb. Ez mind, mind rengeteg felesleges plusz kiadást fog okozni, és az ország további elszegényedését, a vállalkozók, gazdák tönkre menetelét fogják okozni. És akkor még nem is volt szó a magyar FÖLD külföldiek kezére kerüléséről, ami végképp megengedhetetlen. Csak egy Magyarország van, sajnos az is elég kicsi már, nem adhatjuk el a lábunk alól az országot.	Az első nagy különbség: nem beleszólnak, hanem beleszólunk. Mi is ott lehetünk. Ha a határokon szabad az átjárás, el kell érni, hogy minden polgár megkapja azt a védelmet, amit a taggá válás előtt megkapott. Ezek szabvány szerű dolgok és az ember életét, egészségét védik. A – tudomásom szerint a háztájira nem vonatkozó – moslék ügy is ilyen: pusztító járványokat akar megelőzni. Az országba a csatlakozás után jelentős többletpénz áramlik. Ezzel komoly fejlődést gerjeszthetünk és munkaalkalmat teremthetünk. Az Unión belül van szolidaritás, s ezt soká élvezni fogjuk. A földet soká nem lehet lesz eladni és soha nem kell. Az Unióban is léteznek megfelelő védelmi rendszerek és sehol nem okozott mindez gondot. Az átmeneti védelem pedig az alacsony földár miatt kell és meg is van. A tartós védelmen még kell dolgozni, s sajnos a kormányra nem számíthatunk. Ezért nagy baj, hogy elvesztettük a választásokat.
A HAZÁNK nem csak a miénk. Felelősséggel és elszámolással tartozunk érte az utódainknak, hogy ne hazátlanok és rabszolgák legyenek Európában.	Ez igaz, de a jelenlegi tagállamok egyikében sem látszanak ilyen tendenciák.
Ha pedig az MSZDSZP kormány ennyire igyekszik az EU-ba, akkor ez a legbiztosabb jele annak, hogy az nem kell nekünk... Legalábbis nem így és nem most!	Gratulálok az MSZDSZP rövidítéshez. Ők bizonyára másért akarják, de ez még nem elég bizonyíték arra, hogy az Unió rossz. Az Európa Parlamentben a mieinké a többség, s az ottani balosok sem olyanok, mint az itteniek.
Kedves László! Nem hiszem, hogy Ön, akit nagyon józan gondolkozású, a hazáját szerető, keresztény embernek ismerem, ne értene egyet azokkal a gondolatokkal - legalábbis azok nagy részével - amelyeket megfogalmaztam, mégis a parlamenten kívülről úgy tűnik, hogy ott bent nem így gondolkoznak a jobboldali pártok - persze lehet, hogy ez is politika, stratégia és taktika...	Az elismerést megköszönve, elárulom, hogy a probléma felvetésekkel egyetértek, de azokat kezelhetőknek és természetesen kezelendőknek tartom. A mi felelősségünk ellenzékben az, hogy felismerjük a veszélyeket, s csak akkor szólítsunk fel az IGEN-re, ha a jövő generációk és az Úristen iránti felelősség tudatában biztosak vagyunk abban, a NEM nagyobb baj lenne.
Tehát ebben kérném a segítségét, hogy a lakósság tisztán láthasson abban, hogy mit jelent az EU. Nem a szocialisták pártpropagandájára vagyok kíváncsi, hanem egy valós kép bemutatására. Ehhez jó lenne ha Interneten elérhető anyagok lennének (linkek), de még fontosabb lenne előadások szervezése, hogy ne csak az Internetet elérők tájékozódhassanak.	Ezeken a témákon dolgozunk, talán ezt a levélváltást is ide sorolhatjuk.
Még egy dolgot szeretnék megjegyezni/megkérdezni: Mi van azzal a törvénymódosítási javaslattal, amit Orbán Viktor ígért a TV előtti tiltakozás alkalmával. Mert, azt hiszem ezzel sem mondok semmi újat, a fentiek megvalósításában is egy TV csatorna lehetne a leghatékonyabb, de ha ebből lesz is valami már megint túl későn lesz. De ha nem történik semmi, akkor még az ez irányú népszavazásból sem lesz megint semmi, és folytatódik tovább az agymosás.	A törvényjavaslaton dolgoznak. Nagy reményünk nem lehet: nem fogják megszavazni majd a túl oldalon. Nem kis feladat azonban olyan javaslatot tenni, ahol legalább minimális esély volna a megegyezésre és/vagy olyan fogalmazást találni, amelyről lehet népszavazást is tartani. Érdemes azonban kilépni a passzív várakozásból. Utalok azokra a buzdításokra, hogy az olvasók, nézők, hallgatók rendszeresen emeljék fel szavukat a felháborító és a törvénysértő jelenségek ellen.
Még egyszer köszönöm, hogy kíváncsi volt a véleményünkre és hogy elolvasta levelemet. Én is kíváncsi lennék az Ön véleményére, bár tudom, hogy ideje korlátozott, de hátha...	Most szerencsére itthon voltam, ezért viszonylag gyors a válaszom. Kérem, hogy máskor is keressen.
További jó munkát kívánok HAZÁNK felemelkedése érdekében.	Csak együtt lehetünk sikeresek.
Üdvözlettel	Barátsággal:
Polgár Ferenc	Surján László

 

 

S

Vissza a kezdőlapra