Vizsgálja a magánszemélyek vagyonosodását az adóhivatal
A Világgazdaság csütörtökön
ismertette, hogy az adóhivatal információt kért az utazási irodáktól a nagyobb
összegű nyaralásokra befizetőkről.
Az APEH elismerte a jogtalan kutakodást
Az APEH először csak annyit ismert be, hogy valós a Világgazdaság értesülése,
ténylegesen adatokat kértek az utazási irodáktól a nagyobb összegű
nyaralásokra befizető utasokról. A revizorok azt nézik meg, hogy az utazóknak
volt-e annyi bevallott, legális jövedelmük, amelyből utazásra is futotta.
Király László György az APEH elnöke pénteken
már azt is beismerte, hogy a hivatal a vonatkozó törvény ellenére jogtalanul
kutakodott, ugyanis az adózás rendjéről szóló törvény nem teszi lehetővé a
hivatal számára, hogy minden 300 ezer forint feletti utazóról adatokat kérjen.
A törvényi szabályozás szerint ugyanis ilyen formában nem juthatnak olyan
magánszemélyek adataihoz, akik nem minősülnek adózónak.
Király szerint ezért finomítani kell a módszeren,
mivel az adóhivatal nem akar lemondani a vagyongyarapodással kapcsolatos
információszerzésről, például az utazási irodáknál sem. Az adó illetve az
adóalap ellenőrzése érdekében ugyanis nem csak konkrét ellenőrzéskor lehet
adatokat kérni az adózás rendjéről szóló törvény szerint.
Az adatvédelmi biztos és a Magyar Adótanácsadók és
Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének elnöke ugyanakkor jogtalannak tartja az
APEH eljárását.
Az adatvédelmi biztos tájékoztatást kér a közeljövőben az APEH elnökétől
azokkal a sajtóhíradásokkal kapcsolatban, amelyek szerint az adóhatóság a
különböző nyilvántartásokat felhasználva próbálja az eltitkolt jövedelmeket
felkutatni.
Péterfalvi Attila álláspontja szerint az adóhatóságnak ugyan van arra
lehetősége, hogy nyilatkozatot kérjen egy-egy vizsgálat során, de nem ilyen
jelleggel. Értelmezése szerint arra nincs felhatalmazása az APEH-nek, hogy a
nagyobb értékű utakat igénybevevőkről általános tájékoztatást kérjen.
Az utazási irodák nem szívesen nyilatkoztak a kérdésben.
Az MDF kezdeményezése
Az MDF szerint sincs az adóhivatalnak törvényi
felhatalmazása arra, hogy az adófizetők önkényesen meghatározott körére
vonatkozóan nyilatkozattételi kötelezettségeket rendeljen el. Ezért azt
javasolják, hogy
hozzanak létre parlamenti vizsgálóbizottságot az APEH intézkedése miatt, amely
során állampolgárok adatainak átadására kérte fel az utazási irodákat.
Eltérő pártvélemények
Katona Béla, az MSZP frakció-vezetőhelyettese szerint nem szükséges
önálló parlamenti vizsgálóbizottság felállítása az ügyben. Azzal azonban
egyetértenek, hogy az ügyet ki kell vizsgálni. Hozzátette, el tudja képzelni,
hogy az illetékes költségvetési bizottság, vagy annak egy albizottsága
vizsgálja meg a történteket.
- Az idegenforgalmi adatok kérésével törvénytelenül járt el az Adó- és
Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) - vélekedett Lasztovicza Jenő, az
Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottságának fideszes elnöke. Kifejtette: az APEH
hivatkozásával szemben, amely szerint a hivatal korábban is folytatott ilyen
típusú adatgyűjtést, megkeresésére a Magyar Utazási Irodák Szövetségének
elnöke és főtitkára azt mondta, hogy még nem is hallott erről a gyakorlatról.
Szavai szerint az érintettekre megfélemlítésként hat az APEH adatkérő
levelében egy 1957-es és egy 1990-es törvényre hivatkozás, melyeket tévesen
értelmez az adóhivatal. Hozzáfűzte: ezt a véleményét az APEH elnöke is
megerősítette.
A politikus szerint az APEH gyakorlata nyomán megrendülhet a magyar
utazási irodák iránti bizalom, aminek következménye lehet, hogy az emberek
Bécsben vagy Grazban fizetnek be útjaikra, a hazai utaztatók pedig csődbe
mennek.
Úgy véli, hogy az utazási irodák által szolgáltatott adatokat más
befizetési adatokkal is párhuzamba állíthatja az adóhivatal, és
visszamenőlegesen adócsalási pereket indíthat.
Közölte: hétfőn kezdeményezi, hogy az APEH elnöke és a pénzügyminiszter
tájékoztassa az ügyben a parlament idegenforgalomban illetékes főbizottságát.
- Az SZDSZ minden házszabály szerinti vizsgálóbizottság létrehozását
támogatja - mondta Pető Iván szabad demokrata ügyvivő. Megjegyezte
ugyanakkor, hogy a Fidesz és az MDF - közös kormányzásuk idején és ellenzékben
is - többször megakadályozta az SZDSZ által javasolt vizsgálóbizottságok
felállítását.
MTI nyomán
