Pártok, pártuniók

 

Kereszténydemokrata néppártok Németországban és Ausztriában

A német CDU

Elvek

A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) a középosztály néppártja. Az ország minden társadalmi rétegéhez és csoportjához tartozó emberekhez szól. Politikájának alapja az ember keresztény szellemben való felfogása és Isten előtti felelőssége. Alapértékei: a szabadság, a szolidaritás és az igazságosság ebből vezethetők le. A CDU nyitva áll mindenki számára, aki igent mond az ember méltóságára és szabadságára, és politikájának ebből eredő alapelveire.

A pártot 1945-ben alapították olyan emberek, akik Németország jövőjét egy keresztény jellegű, felekezetek feletti néppárttal akarták megformálni. Ebben az új néppártban egymásra találtak a katolikus és evangélikus keresztények, konzervatívok, liberálisok és keresztényszocialisták, nők és férfiak, akik a különböző régiókat, minden társadalmi réteget, és az ország demokratikus hagyományait képviselték.

A német CDU kiáll a szabad és demokratikus jogállamért, a szociális és ökologikus piacgazdaságért, Németországnak a nyugati érték- és védelmi közösséghez való kötődéséért, a nemzetek egységéért és Európa egyesüléséért.

A CDU mindig az előremutató, modern elképzelések pártja volt. Eszméi és tervei sikeresen előrelendítették a háború utáni újjáépítést, az országot szilárdan hozzákötötték az Európai Unióhoz és a NATO-hoz, és Németországot virágzó közösséggé tették. A német egység megvalósulásával egyik legnagyobb politikai víziója teljesedett be.

Emberi, a keresztény értékekre alapozott politikai irányvonal: ez az iránytűje és zsinórmértéke politikájának. Ezen az alapon lát hozzá ahhoz, hogy a társadalmat a változó világban továbbfejlessze. Ezen az úton fog bátorsággal és tetterősen járni, hogy gyermekeink és unokáink jövője számára a 21. században minden esélyt megadjunk.

Történet

A németországi CDU-t 1945-ben Berlinben és a Rajnavidéken alapították meg. 1945-től 1949-ig a német szövetségi tartományokban és megszállási övezetekben szerveződött, és 1950-ben szövetségi szinten egyesült.

A CDU célja az volt, hogy minden keresztény beállítottságú erőt egy „unióba” gyűjtsön össze. Az államéletet keresztény, demokratikus és föderális alapokon kívánta felépíteni. Az első, és a párt meghatározó elnöke Konrad Adenauer lett.

Döntő jelentősége volt 1948-tól a Ludwig Erhard nevéhez fűződő szociális piacgazdaság eszméjének. A CDU létezése kezdetétől törekedett Németország Európába történő integrálására, a nyugat-európai közösséghez és a NATO-hoz való kötődésére. Németország kettéosztásától kezdve központi cél volt az ország újraegyesítése. Kurt-Georg Kiesinger és Rainer Barzel politikai életművéhez tartozott a német kérdés napirenden tartása. Kelet-Németország népe békés forradalommal teremtette meg a feltételeket a megoldáshoz. Helmut Kohl vezetésével jött létre az egységes, szabad és szilárdan a Nyugathoz kötődő Németország.

A szovjet megszállási övezetben és az NDK-ban az ottani Német Kereszténydemokrata Unió (CDUD) a szocialisták egyre fokozódó nyomásának volt kitéve. Miután a szovjet megszálló hatalom a vezető személyiségek, Andreas Hermes, Jakob Kaiser és Ernst Lemmer politikai tevékenységét lehetetlenné tette, a CDUD a Német Szocialista Egységpárt (SED) Nemzeti Frontjának kereteibe kényszerült. A becsületes férfiak és nők által alapított CDUD a szovjet megszállási övezetben és az NDK-ban egy totalitárius rendszer fogaskerekei közé került. Sok ember elől, akik közel álltak a kereszténydemokrata értékekhez, elzárva maradt az együttműködés lehetősége. 1989 végén a CDUD visszatalált az önálló politizálás útjára, és 1990 március 18-án az első szabad népi kamara választáson győzelmet aratott. Ezen a választáson a „Demokratikus Ébredés” (DA) és a „Német Szociális Unió” (DSU) partnereként „Szövetség Németországért” néven választási együttműködésre lépett. A nyugati és a keleti CDU az 1990 október 1/2-án tartott 1. együttes pártkongresszuson össznémet CDU-vá egyesült.

A bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) 1949 óta a szövetségi parlamentben közös frakcióban működik együtt a CDU-val.

Szervezet

A CDU élén 2000 április 10. óta dr. Angela Merkel pártelnök áll. Feladatainak ellátásában segíti őt Laurenz Meyer főtitkár. Oldalán áll dr. Willi Hausmann szövetségi ügyvezető.

Legalább kétévenként összeül a szövetségi pártkongresszus. Ezen az 1001 küldött dönt a CDU politikájának alapelveiről és a pártprogramról. A szövetségi kongresszus választja meg az elnököt, a főtitkárt, a négy elnökhelyettest, a szövetségi kincstárnokot és hét további elnökségi tagot. Két pártkongresszus között a legfelső döntéshozó testület a szövetségi választmány.

Amennyiben tagjai a CDU-nak, az elnökség tagja a szövetségi kancellár, a német szövetségi parlament (Bundestag) elnöke vagy alelnöke, a szövetségi CDU/CSU parlamenti frakció vezetője és az Európai Parlament európai néppárti (EVP) frakciójának vezetője is. Ehhez jönnek még a CDU tartományi miniszterelnökei, mint kooptált tagok.

A szövetségi elnökség tagja a szövetségi kongresszus által választott további 26 tag, valamint a tartományi pártszervezetek elnökei és a szövetségi egyesületek elnökei.

Szakmai tanácsadás és munkájának segítésére a szövetségi elnökség szövetségi szakbizottságokat állíthat munkába. A német CDU a 14. parlamenti periódusban összesen 15 szövetségi munkabizottságot, két munkaközösséget és egy tárgyalócsoportot hozott létre. Ezek a grémiumok koncepciókat dolgoztak ki a belpolitikai, az oktatáspolitikai, a sportpolitikai, a gazdaság- és pénzpolitikai, a struktúrapolitikai, a környezet- és energiapolitika, a kutatás és innováció, az agrárpolitika, a médiapolitika, a család- és ifjúságpolitika, a nőpolitika, a társadalom és szociálpolitika, a kül- és biztonságpolitika, az Európa-politika, a fejlesztéspolitika, a rendőrségi, az emberi jogi és a kulturális területeken.

A CDU szövetségi szinten képviselt párt. Összesen 17 tartományi szervezetben (amelyek közül 14 a Bajorországon kívüli szövetségi tartományokban, valamint egy-egy Braunschweigben, Hannoverben és Oldenburgban működik), 27 kerületi szervezetben, 372 járási szervezetben és 11835 helyi szervezetben, szövetségi szinten kereken 630000 CDU-tag vesz részt a politikai munkában.

Egyesületek és különböző egyéb szervezetek

Szervezetileg különállóak, de szorosan kapcsolódnak a párthoz az egyesületek. Ez az együttműködés azt a célt szolgálja, hogy a CDU eszmerendszere meghatározott körben képviseletet kapjon és elterjedjen, valamint hogy az egyesületek által képviselt társadalmi csoportok külön igényeit a CDU a politikájában megjelenítse. A pártnak a következő egyesületei vannak:

* Németországi Fiatalok Uniója (JU)
* Német Kereszténydemokrata Nőunió (FU)
* Német Kereszténydemokrata Munkavállalók Szervezete (CDA)
* a Németországi CDU és CSU Kommunálpolitikai Egyesülete (KPV)
* a CDU/CSU Középosztály- és Gazdasági Egyesülete (MIT)
* Kelet- és Középnémet Egyesület a CSU/CSU-ban – Elüldözöttek és Menekültek Uniója (OMV)
* a Német Kereszténydemokrata Unió Szenior-Uniója

A CDU-hoz közel álló szervezetek között megemlítendők: a CDU/CSU Evangélikus Munkaközössége (EAK), a Kereszténydemokrata Diákok Köre (RCDS), a CDU Gazdasági Tanácsa, valamint a Német Iskolások Uniója Fiatalok Uniójának Munkaközössége (SU). Európai szinten a CDU tagja az Európai Néppártnak (EVP).

 

A bajor CSU

A CDU bajorországi „változata” a Keresztényszociális Unió (CSU). Politikájának alapelvei gyakorlatilag megegyeznek a CDU-éval.

Szervezeti felépítése ugyancsak hasonló, azzal a különbséggel, hogy míg a CDU egyesületei a párttól szervezetileg függetlenek, de vele szorosan együttműködnek, a CSU esetében a CDU egyesületeihez tevékenységükben és elnevezésükben is hasonló szervezetek a párton belül alakulnak meg, mint munkaközösségek, munkakörök, illetve bizottságok.

Forrás:          Die CDU- Deutschlands im Überblick www.cdu.de
                                CSU – näher am Menschen   www.csu.de

 

Az osztrák Néppárt (ÖVP)

Az osztrák Néppárt a második világháború utáni időkben – a nyugat-európai fejlődési iránynak megfelelően – osztály-, illetve vallási pártból ún. „integrációs” párttá alakult, ezzel együtt azonban megőrizte régi tagolódását. Máig megmaradt sajátsága, hogy rész-szervezetekből tevődik össze, közvetlen tagsága ma is alig van. A jelenlegi hat rész-szervezet tagsága alkotja – közvetett tagság formájában – az Osztrák Néppártot. E szervezetek közül legjelentősebbek a szakmai, illetve érdekszervezetek (Munkások és Alkalmazottak Szövetsége, Parasztszövetség, Gazdasági Szövetség), de fontos szerepet játszanak a rétegszervezetek (Nőmozgalom, Ifjú Néppárt, Szenior Szövetség) is.

Ez az összetettség annyiban előnyös, hogy a társadalom széles rétegeivel való közvetlen kapcsolat lehetőségét adja, hátrányos azonban amiatt, hogy a különböző érdekek egyeztetése nehézkessé teszi a pártszerű működést. Az ÖVP ezzel a sajátos szervezeti formájával mindenesetre Ausztria meghatározó politikai ereje tudott lenni a  második világháború utáni igen nehéz időkben (ne feledjük, 1955-ig Ausztria keleti része szovjet, a többi pedig angol-francia-amerikai megszállás alatt állt!), majd a 60-as években jó ideig önállóan kormányzott, s vezetője ma ismét Ausztria kancellárja.

Forrás: Rathmanné Túry Mária: Pártok és pártrendszer Ausztriában. Kiadta az MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest, 1991.

 Bonifert Donát

 

vissza Vissza a kezdőlapra