Lesz-e háború?
Két fajta ember van manapság. Az egyik kérdi: lesz-e háború? A másik kérdése ez: Mikor lesz háború?
Egyik kérdésre sem tudunk felelni.
Az biztos, hogy az USA kész a háborúra. A felkészülés már a háború utáni korszakra is kiterjed. Vannak optimisták, gyors pl. két hetes harcra számítanak, mások hónapokban mérik az időt.
Ez utóbbi ismerős: Mire a falevelek lehullanak, itthon lesznek hős katonáink...
Számomra elgondolkodtató, hogy miből fakad a katonák biztonságérzete? Irak ügye úgy látszik megakadt mind a NATO mind az EU torkán. Az amerikaiak ügyesen keverik a kártyát. Ha az volt a céljuk, hogy a bővítés miatt amúgy is kicsit zilált Uniót lefékezzék, ez biztos sikerült.
Persze az Unió végül tanulni szokott a hibáiból, s lehet, hogy a mostani kudarc végül a közös kül- és biztonságpolitika hatékonyabb fejezetét nyitja majd meg.
De ha az előjátékba belesültünk, vajon milyen lesz az első felvonás?
Hans Blix holnap jelentése újabb vita forrás. Nyilvánosságra került, hogy Irak olyan rakéták kifejlesztésén dolgozik, amelyek hatótávolsága meghaladja az engedélyezett 150 kilométert. Igen ám, de az iraki vezetés maga hozta a fegyverzetellenőrök tudomására ezen Szamoud II. rakéta létezését. Ez pedig az együttműködés javulása. Tony Blair brit kormányfő persze azt közölte: az új információ minden eddiginél meggyőzőbben támasztja alá, hogy Bagdad súlyosan megsérti az ENSZ tiltó rendelkezéseit. Az oroszok szerint ugyanakkor Szaddám Huszein együttműködési készségét látjuk, amelyre egyébként Etchegaray bíboros is buzdította őket. ENSZ-szakértők egy csoportja viszont úgy vélekedik, hogy a rakéta akár 180 kilométer távolságot is megtehet, ez elég lehet arra, hogy elérje Kuvaitot, Izraelt azonban már nem fenyegetné a BBC jelentése szerint. Ráadásul a rakéta irányító rendszere is bizonytalan.
Gerhard Schröder német kancellár élete sem könnyebb. A Bundestagban ismertette öt pontos tervét az iraki válság békés rendezésére. Számára ismét létfontosságú lett a béke-kártya. Párizs és Washington között egyre hidegebb szelek fújnak. A franciák szerint komolytalannak Colin Powell amerikai külügyminiszter bírálata, amely szerint Párizs és Berlin szándéka a fegyverzetellenőrzés meghosszabbításával a bagdadi rezsim "megkímélése". Dominique de Villepin külügyminiszter közölte, hogy Franciaország és Németország a BT-ben egyhangúlag elfogadott 1441-es határozat talaján áll.
Tehát sok mindent tudunk, de a cikk elején feltett kérdésekre nekünk nincs hiteles feleltünk.
Surján László
