Kovács László az Unióról és Irakról
Február 21-én Kovács László volt a Reggeli Krónika vendége. A Rádió új honlapjáról az egész beszélgetés letölthető. Mi tehát most csak annyit idézünk, amennyi a kommentár megértéséhez elengedhetetlen.
Ezt megelőzően egy fontos dolog. A Külügyminisztérium már két hete működtet egy
zöld számot: 06-80-392-004. Ott 12 igen jól felkészült fiatal szakember reggel
nyolctól este hatig várja a kérdéseket és igyekszik meg is válaszolni őket. -
Tapasztalatunk szerint a vonalakat szinte
lehetetlen elérni: folyton foglaltak. De azért akinek kérdése van, próbálkozzék.
Nagyon sok nyugdíjas aggódva kérdezi, hogy mi lesz az ő nyugdíjukkal, hogy igaz-e az, hogy a nyugdíj csökkenni fog, igaz-e az, hogy a nyugdíj elveszti az értékét. Az elértéktelenedés veszélye azért nem áll fönn, - mondta Kovács - mert a nyugdíj az inflációtól függően veszít, vagy nem veszít az értékéből, márpedig az infláció az európai uniós tagállamokban alacsonyabb, mint nálunk. Az euró zónában a pénzromlás, az infláció mértéke nem lehet három százaléknál magasabb. Azt hiszem, hogy a nyugdíjasoknak ez igen előnyös, hogy a nyugdíjemelés egy részét nem viszi el a pénzromlás, hanem az üzletekben is valóra válthatók. A miniszter téved: a nyugdíjak értékállóságát törvény biztosítja, ma is. Igaz, ha a reálbérek csökkennek, a nyugdíj is csökken, bár fele akkora mértékben. Ez teljesen független dolog az Uniótól meg az eurótól.
Riporter:
... pályázni kell és a magyarországi infrastruktúra, mármint az EU-s pályázati
infrastruktúra nem épül ki, vagy nem épült ki annyira, hogy ezekből a pályázati
pénzekből ne ragadjon bent az Unióban.
Kovács László
- Ha nem
épült ki az intézményrendszer, és itt még tényleg vannak hiányosságok, az úgy
gondolom, hogy az előző négy év kormányzó pártjának, pártjainak a felelőssége,
mert ez alatt kellett volna már kiépíteni, legalább is egy nagy részét, itt van
lemaradás, de ezt be fogjuk hozni 2004 május elsejéig.
Kovács nem tud úgy
megszólalni, hogy ne támadná az ellenzéket. Ha 2004 május elsejéig be lehet
hozni a "lemaradást", akkor nincs lemaradás, s ha polgári kormányunk lenne,
akkor is kiépítettük volna a megfelelő intézményeket. Ám a riporter sem a
lényegi elemet hozta fel: a pályázat nemcsak sőt nem elsősorban a pályázati
infrastruktúra hiánya miatt maradhat hoppon, hanem azért mert nem éri el a
megfelelő szakmai színvonalat. A tagállamokban mintegy 80-85 százalékos a
nyerési arány. Nekünk kezdőknek a 75 % is szép eredmény. Ezért jól döntöttek a
lengyelek, hogy csökkentették a pályázati pénzeket a közvetlen kifizetések
javára.
Riporter:
Átmehetnek-e a NATO-szállítmányok Magyarországon?
Kovács László:
- Az iraki válsággal összefüggésben Törökország arra a következtetésre jutott,
hogy veszélyben van a saját biztonsága, mert Irak esetleg egy megelőző csapást
mér rá. Törökország ezért kérte a NATO-t, hogy erősítse meg a védelmét. Nem kis
viták után a NATO védelmi tervező bizottság úgy döntött, hogy meg kell
tenni Törökország védelmének megerősítésére a szükséges lépéseket. Ez a döntés
kötelező a tagállamokra nézve, így Magyarországra nézve is. A magyar alkotmány
viszont úgy szól, hogy külföldi fegyveres erők magyarországi, vagy
Magyarországról kiinduló alkalmazását csak a parlament hagyhatja jóvá. Az
alkotmányt módosítani kellene, a NATO tagság követelményeivel összhangba kellene
hozni, de erre most nincs idő, lehetőség. Én sajnos azt feltételezem, hogy a
Fidesz ezt nem is szavazná meg. Nézzük akkor, mi a helyzet a fegyverek
szállításánál.
Ezzel szemben a korábbi
alkotmánymódosításnál az MSZP húzta meg a határvonalat, illetve már ebben a
ciklusban is elutasította a Fidesz felajánlását, kerüljön kormányzati hatáskörbe
az, aminek ott a helye. Ezzel szemben ők azok, akik még azt is a parlamenttel
akarják megszavaztatni, ami egyértelműen kormányhatáskör. Ha az ellenzék most
átadná ezeket a jogokat , sokan úgy éreznék, hogy menekül a felelősség alól.
Pedig talán a fordítottja az igaz. Kétharmados törvények módosításáról van szó.
Ezeket az MSZP ellenzékben nem hajlandó átadni a kormánynak, ha kormányon van,
talán. Miért jobb a kormány-döntés? Egyrészt a gyorsaság miatt, másrészt az
információk miatt: ezek ugyanis inkább a kormánynál hozzáférhetők. Ráadásul, ha
a kormány dönt, felelősebben dönt, mintha csak annyit kellene eldöntenie:
menjen-e be a kérés a parlament elé vagy sem.
A riport végén Kovács azt állította, a Fidesz a szállítmányok tételes
ellenőrzéséhez ragaszkodik, ami képtelenség. Miért lenne
képtelenség? Nem az alkatrészek gyári számának az ellenőrzéséről van szó, de a
parlament hozzájárulása nem jelentheti azt, hogy ezentúl bármi átvihető az
országon, ha a határon valaki azt mondja, NATO anyagot hoztam. Arról csak meg
kellene győződni, hogy valóban a NATO döntésének a végrehajtásáról van szó vagy
sem. Az ellenzék nem akar olyan engedélyt megadni, amely kijátszható, tehát Irak
ellen irányul, még az ENSZ megfelelő döntése előtt.
