Vissza a kezdőlapraMegjelent:2003.03.26. 07:23:22
A amerikai és az angol nagykövet az országgyűlés külügyi bizottságában
Magyarország tapasztalatokat szerzett a fegyverzet megsemmisítésének, illetve az infrastruktúra helyreállításának terén - egyebek közt Irakban is. Ismerjük a magyar kormány azon szándékát, hogy részt vegyen azon feladatok elvégzésében, amelyek a háború után válnak esedékessé, és várjuk konkrét javaslatait - mondta tegnap az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt Nancy Goodman Brinker. Az Egyesült Államok budapesti nagykövete brit kollégájával, Nigel Thorpe-pal együtt kormányaik Irakkal kapcsolatos irányvonaláról tájékoztatta a bizottságot.
A fenti sorok a Népszava online tudósításából valók. A tudósítás alapvetően korrekt, mégsem egyszerű tallózás formájában hívjuk fel rá a figyelmet. Nem tudhatni meg belőle például, hogy a tegnapi találkozóra az amerikai nagykövetasszony javaslatára került sor.
Brinker asszony örömét fejezte ki, hogy Magyarország tagja az iraki akció kapcsán összeállt nemzetközi koalíciónak. Emlékeztetett: e koalíció arról biztosította az iraki népet, hogy a hadműveleteket a legfelelősebb, leghumánusabb módon fogja lefolytatni és mindent megtesz a polgári személyek védelmére. A nagykövet felrótta Iraknak, hogy megalázta a hadifoglyokat s ezzel megsértette az idevágó genfi konvenciót. Az Egyesült Államok szeretné, ha Biztonsági Tanácsban új határozati javaslat születne Irakról. Nem derült ki azonban sem a nagykövetek bevezetőjéből sem a konkrét kérdésekre adott válaszokból, hogy miként alakult ki a 30-ak egyre bővülő listája, sem az, hogy miként kerülhet le egy ország erről a listáról (Angola, Cseh ország). Arra sem volt egyértelmű felelet, hogy a listán szereplőktől várnak-e feladatvállalást az iraki újjáépítésben.
Aem az Egyesült Államok, sem Nagy-Britannia nem hiszi, hogy a jelenlegi hadjárat rövid vagy könnyű lesz. Ugyanakkor e hadjárat nem hódítás, hanem felszabadítás. "Brutális, zsarnoki uralom alól szabadítjuk fel Irakot" - mondta Thorpe. A vita folyamán elismerték, hogy ez a szó: felszabadulás Magyarországon rosszul cseng.
A szövetségeseknek nem az iraki néppel van vitájuk, illetve, hogy gondjuk van biztonságára és jólétére. Thorpe megerősítette, hogy a koalíció a jelenlegi határai között kívánja megőrizni a közép-keleti országot.
Németh Zsolt bizottsági elnök a Fidesz nevében elítélte azt a bánásmódot, amelyben az iraki rendszer a szövetséges hadifoglyokat részesíti, és reményét fejezte ki, hogy a háború eléri célját. Kívánatosnak mondta mindazonáltal, hogy a hadműveletek helyét mihamarabb a diplomácia vegye át. Németh újólag szemrehányást tett a magyar kormánynak, amiért szerinte nem adott tájékoztatást arról, hogy Magyarország az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció tagja. "Már megszoktuk, hogy az ilyesmit a külföldi lapokból kell megtudnunk" - mondta.Válaszában Nigel Thorpe leszögezte: a szövetségesek minél előbb be szeretnék fejezni a fegyveres konfliktust, de a befejezésnek eredményesnek kell lennie. Arra a kérdésre, miért nem sikerült meggyőzni a világközvéleményt a háború szükségességéről, a diplomata rámutatott: az elmúlt napokban a brit lakosság felsorakozott a kormány mögött. Idézte az egyik Nagy-Britanniában élő iraki diák nyilatkozatát: Irak tragédiája, hogy a tévé kamerák nincsenek jelen akkor, amikor Szaddam Huszein saját népét gyilkolja. Brinker asszony annak a reményének adott hangot, hogy a magyar nép, amely még jól emlékszik arra a diktatúrára, amelyet évtizedeken át el kellett tűrnie, jobban meg fogja érteni a szövetségesek Szaddam ellenes hadjáratát. Valóban, tehetjük hozzá kicsit keserűen, ha a "szabad világ" mindig fellépett volna az olyan diktátorokkal szemben, akiknek tömegpusztító fegyvereik vannak, 1956-ban, sőt már előtte is másképp alakulnak a dolgok Európában.
Surján László