Maradt a megosztottság a BT-ben a háború kérdésében
Hans Blix jelentése után a Biztonsági Tanács ugyanolyan megosztott maradt az Irak elleni háború kérdésében, mint volt, a frontok a főbb hatalmak között megmerevedtek.
Colin Powell amerikai külügyminiszter azt szeretné, ha a Biztonsági Tanács már a jövő héten szavazna az Irakkal kapcsolatos új, módosított határozattervezetről.
Jack Straw brit külügyminiszter az ENSZ Biztonsági
Tanácsának pénteki ülésén felvetette, hogy fokozottabb nyomást kell gyakorolni
Szaddám Huszeinre, hogy az ENSZ 1441-es határozatát teljesítse, hogy valóban
megsemmisítse tömegpusztító fegyvereit. A tervezet szerint amennyiben Irak
március 17-ig nem mutat maximális együttműködést a tömegpusztító fegyverek
leszerelése ügyében, háborúval kell számolnia.
Franciaoszág, Oroszország, Kína és Németország azonban nem engedett
álláspontjából, és az ellenőrzés folytatása mellett emelte fel a szavát, míg
az Egyesült Államok szerint a Biztonsági Tanácsnak most már el kell szánnia
magát a cselekvésre a brit-amerikai-spanyol határozattervezet elfogadásával.
Joschka Fischer német külügyminiszter fegyverzetellenőrök jelentésének
meghallgatása után úgy ítélte meg, hogy van valós alternatívája a háborúnak,
lehetséges Irak békés leszerelése. Fischer szerint érthetetlen lenne az békés
leszerelés félbeszakítása. A német külügyminiszter a BT ülése előtt
kétkedésének adott hangot a brit javaslattal kapcsolatban, amely ultimátummal
egészítené ki az új határozattervezetet. Véleménye szerint ez is gyorsan
háborúra vezetne, csak néhány nappal később.
Dominique de Villepin francia külügyminiszter ugyancsak elutasította a
ultimátumot, amely elfogadhatatlan, amíg a fegyverzetellenőrök haladásról
számolnak be. Az ultimátum háborút jelentene. Franciaország nem engedi meg
olyan határozat elfogadását, amely katonai erő automatikus alkalmazására ad
felhatalmazást - szögezte le a francia külügyminiszter. - Ez háborús logika,
és mi nem fogadjuk el ezt a logikát - mondta a francia külügyminiszter
újságíróknak nyilatkozva New Yorkban.
Igor Ivanov orosz külügyminiszter a fegyverzetellenőrzés folytatásáért
és a válság politikai megoldásáért emelte fel a szavát. "Vajon ésszerű lépés
volna-e, ha most félbeszakítanánk a fegyverzetellenőrzés folyamatát?" - tette
fel a szónoki kérdést Ivanov, Hans Blix jelentésének kedvező megállapításaira
hivatkozva. Ivanov szükségtelennek nevezte az újabb BT-határozatot Irakról.
Tang Csia-Hszüan kínai külügyminiszter szerint semmi ok nincs arra,
hogy becsapják a béke kapuját. Kijelentette, hogy Kína nem támogatja egy újabb
BT-határozat elfogadását, s különösképpen nem egy olyan határozatét, amely
megengedné az erő alkalmazását.
Soledad Alvear chilei külügyminiszter szerint fokozni kell az ellenőrzés hatékonyságát.
A spanyol külügyminiszter kijelentette, hogy a BT a
további halogatással elvesztené a hitelét.
Colin Powell amerikai külügyminiszter szerint eljött az ideje annak,
hogy a Biztonsági Tanács cselekvésre szánja el magát. A bagdadi rezsim
változatlanul nem hajlandó a gyors és átfogó együttműködésre az ENSZ
fegyverellenőreivel, hanem arra törekszik, hogy megtévessze őket és
késleltesse munkájukat. - Irakot felelősségre kell vonni - hangoztatta Powell.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójának, Mohamed
el-Baradeinek a jelentését úgy értékelte, hogy az "Irak együtt nem működésének
a katalógusa". A Hans Blix által használt "kezdeményezések" kifejezést vitatva
Powell kijelentette, hogy Irak apró lépései nem kezdeményezések, azokat az
erővel való fenyegetés kényszerítette ki. - Az együttműködés gyakran inkább
látszólagos, mint valós - tette hozzá. Leszögezte, hogy a Biztonsági Tanácsnak
egyedül azt a kérdést kell megvizsgálnia, hogy Irak teljes mértékben eleget
tesz-e leszerelési kötelezettségének.
Jack Straw brit külügyminiszter kijelentette, hogy nincs más lehetőség,
mint a katonai fellépés, mivel Bagdad semmit sem változott.
MTI nyomán
