IGAZSÁGOSABB ÉS TESTVÉRIESEBB MAGYARORSZÁGOT!
A magyar
kereszténydemokrácia az ezredfordulón
1. KUDARCOK ÉS SIKEREK. Az ezredforduló nemzedékének nagy fájdalma Magyarországon, hogy a politikai átmenet közel másfél évtizede nem hozta meg az annyira várt felemelkedést. A változás sokakat bizonytalanságba és reményvesztésbe taszított. Az új világ csak keveseknek nyújtott jólétet és gazdagságot, ráadásul ezeket könnyebben lehetett elérni a törvények megkerülésével, mint munkával és szorgalommal. Ritka erény a társadalom egészéért érzett felelősség és az elesettekkel való szolidaritás. Ez az időszak nem hozott kulturális felemelkedést sem és nem szüntette meg az erkölcsi válságot. Mégis van mivel büszkélkednünk: az intézmények és a jogrend tekintetében hihetetlen nagy volt az átalakulás. Kialakult a többpártrendszer. A bíróságok függetlenek, a kormány viszont felelős a parlamentnek. Érvényesülnek az alapvető emberi jogok. Kárpótlási törvények próbálták enyhíteni a múltban elszenvedett jogtalanságokat. Az Egyház ismét szabad. Visszanyertük hazánk önállóságát és függetlenségét. Népszavazás döntött arról, hogy az Észak Atlanti Szerződés (NATO) tagja legyünk és már ott állunk az Európai Unió kapujában. Mindez nagyszerű, de csak váz. Hiányzik a tartalom. Ezért nem oldódott bennünk az a szorongás, amely rongálja egészségünket, és megakadályozza, hogy bizalommal tekintsünk gyermekeink és unokáink jövőjére. Mi, magyar kereszténydemokraták ezért úgy érezzük: hazánk valahol ismét utat tévesztett.
2. ÚTKERESÉS A SZOCIALIZMUS BUKÁSA UTÁN. A szocialista rendszer összeomlásakor nem láttuk, hogy a kapitalizmus már csak a felszínen sikeres: a rendszer alapvető változtatásra szorul. Nem észleltük, hogy a világ átalakulóban van. Ahelyett, hogy egy valóban új berendezkedésre törekedtünk volna, a ló túloldalára esve teret engedtünk az idejétmúlt, neoliberális gazdaságpolitikának. Ez annál is inkább érthetetlen, mert minden 1990 óta alakult kormány - legalább szavakban - a szociális piacgazdaságot hirdette. Az országot ma ugyanazok irányítják, mint a múlt század nyolcvanas éveiben. Lehet, hogy csak a felszín változott? A késő-kádárkori vezetőréteg mind az Antall, mind az Orbán kormánytól visszavette a hatalmat, ezért egyre többen beletörődnek sorsukba és elvesztik közéleti érdeklődésüket. A kiábrándultak között ott vannak, akiket elcsábítottak a baloldali jelszavak. A szocialista nevet viselő párt politikája a lehető legliberálisabb és szociális érzékenysége csak a választásokig létezik.
3. A MEGÚJULÁS ESÉLYE AZ ÖSSZEFOGÁS. Ebben a kedvezőtlennek tűnő lélektani helyzetben kerül sor a Kereszténydemokrata Néppárt újraindítására. A körülmények azonban csak látszólag előnytelenek. Ma is sok a saját magáért, családjáért felelősséget viselő, öngondoskodó polgár, aki nem segélyből, és nem ügyeskedésből akar megélni, hanem a saját tudására alapozott munkát tekinti élete vezérfonalának. Aki ugyanakkor a szívébe írt erkölcs alapján segít minden bajbajutottnak. Cselekedetei nem az önzésen, hanem a közösségi szemléleten alapulnak. Család, munkatársak, barátok, szomszédok, saját település és haza, benne a közjó iránti elkötelezettség, felelős közteherviselés jellemzi őket. Az ilyen választók a XX. században nem egyetlen párthoz kötődtek. Volt, akit a szocialista jelszavak csábítottak. Ám többségük bizalmából lett az ország vezető ereje 1945-ben a Kisgazdapárt, 1990-ben a Magyar Demokrata Fórum, majd 1998-ban a Fidesz – Magyar Polgári Párt. E pártok azonban csak részben váltották be a reményeket, és így tartós sikereket nem érhettek el. A következő választásokig aligha tűnik fel egy új hiteles erő, amely új reményt adna ezeknek a választóknak. Most azoknak a már létező erőknek kell összefogva újat alkotniuk, akik szemben állnak a mai kormánypártokkal. A szövetségkötés, unióalkotás lesz annak bizonyítéka, hogy a pártvezetők számára az önérdeknél fontosabb a közös érdek. Nem új, de megújuló politikai erőkre számíthatunk.
4. A KDNP HELYE. A megújulás része a Kereszténydemokrata Néppárt újraindulása is a Barankovics István vezette Demokrata Néppárt korszerű folytatásaként. E párt szellemi gyökereit Prohászka, Giesswein, Kerkai és Barankovics jelzik. Táplálkozott a II. világháború alatti szellemi ellenállásból és a háború utáni Nyugat-Európában kibontakozó, erkölcsi, szellemi megújulást hozó modern kereszténydemokráciából. A most formálódó szövetségben tehát ennek a pártnak nemcsak helye van, hanem szükség is van rá. Az Orbán kormány többet valósított meg a kereszténydemokrata politikából, mint bármelyik elődje. Ezzel magyarázható, hogy a nemzeti oldal 2002-es választások után lényegesen jobb helyzetben van, mint 1994-ben. Az Orbán kormánynak ezt az értékrendjét a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség jelenítette meg. Most a Kereszténydemokrata Néppárt feladata, hogy a formálódó pártszövetség kereszténydemokrácia iránti elkötelezettségét jól láthatóvá tegye a választók számára. A polgári oldal nem lehet tartósan sikeres egy az országot átfogó tömegpárt nélkül. A nemzeti és keresztény érzelműek, illetve a szociális igazság érvényesítésében érdekeltek egy része számára a Fidesz mai megjelenési formája nem eléggé vonzó. Őket a Kereszténydemokrata Néppárt kapcsolhatja be abba a közéleti aktivitásba, amelyre legutóbb épp 2003. januárjában buzdított Ratzinger bíboros tanítása. Az az éles szembeállás, amely a két nagy párt között kialakult, megnehezíti, hogy akik a most kormányzó pártokban csalódtak a polgári oldalban lássák a számukra is ígéretes megoldást. A kereszténydemokraták új hangon szólítva meg őket, csökkentik a merev szembeállás okozta károkat.
5. A POLITIKA FELADATA. A jelen helyzettel elégedetlen, útkereső emberek számára meg kell mutatni, hogy nem mindegy: milyen emberképe van és milyen értékekre támaszkodik egy-egy párt. Az ember legmélyebb vágyainak teljesülését az olyan politika segíti elő, amelyben központi helyet foglal el az embernek, mint Isten képmásának tisztelete, a polgárok személyes szabadsága, - kiemelten a lelkiismereti szabadság és a tulajdonhoz valamint a természet javaihoz való jog - az egymásért érzett felelősség, a család védettsége, a társadalmi igazság és a közjó érvényesítése, a nemzeti hagyományok és kultúra ápolása. Ez az a kereszténydemokrata elvi alap, ami megkerülhetetlen. Széleskörű elfogadását az is jelzi, hogy bizonyos elemeit - megtévesztő módon - a mai baloldal is beépítette jelszavai közé, bár a valóságban nem közjót, hanem csak csoportérdeket szolgálnak. Nekünk a jelszavak szintjéről a dolgok mélyébe kell hatolnunk és részletesen kifejtenünk, hogy ezek a nemes elvek mit jelentenek a mindennapi életben.
6. ÚJ UTAKON A GAZDASÁG. Alapvető változások szükségesek a gazdaság működésében. A csak piaci szempontok által vezérelt termelés mellett világszerte megjelent egy nem elsődlegesen profitra törekvő, közhasznú tevékenység. A közösségi gazdaság új formái jelentek meg. Az államnak támogatnia kell a „harmadik szektort”, amely a közvetlen közszolgálat és a mindenáron haszonra törekvés intézményei között áll. Az adóztatásban nemcsak a megtermelt új érték mennyiségét, hanem a keletkezett haszon hovafordítását is figyelembe kell venni. A kapitalista fejlődés sikereit a gazdaság szabadságának köszönheti. Szabad piacgazdaság nélkül Magyarország sem képes a felemelkedésre. E szabadságnak azonban a közérdek világos korlátokat szab. A nyereség nem növelhető a környezet egészségkárosító rombolása árán. Az államnak őrködnie kell a verseny tisztaságán. Meg kell akadályoznia a polgárok kiszolgáltatottságát a monopolhelyzetben lévő vállalatoknak, ide értve az úgynevezett természetes monopóliumokat is, mint a gáz-, víz-, csatorna- vagy áramszolgáltatás. Különösen fontos a rászorulók (kisfogyasztók, nagycsaládosok) védelme, ezért számukra az úgynevezett szociális tarifák bevezetését szorgalmazzuk, különösen az áram és a gázfogyasztás esetén.
7. ALULRÓL ÉPÍTKEZŐ, ÖNKORMÁNYZÓ TÁRSADALOM. Az államnak csak azokkal a területekkel kell foglalkoznia, amelyek a helyi közösségek szintjén nem kezelhetők. A társadalom szerkezetét az egyén - család – helyi közösség – állam hierarchikus rétegezettség alkotja. A magasabb szinten tisztelni kell a többiek önrendelkezését, és segíteni kell azokban a dolgokban, amelyet lentebb megoldani nem lehet. Ez a kereszténydemokrata elv (az un. szubszidiaritás) a biztosítéka az Európai Unió és a tagállamok közötti feladatmegosztás harmóniájának is.
8. ESÉLYEGYENLŐSÉGET! A társadalom kettészakítottságával szemben a munka és a tanulás esélyét kínáljuk. Ez az a két eszköz, amely a segélyeknél hatékonyabban és tartósabban segíti a nehéz helyzetben lévők felzárkózását és csökkenti kiszolgáltatottságukat. Foglalkoztatáspolitikánk hangsúlya az állások megtartására, illetve új munkahelyek teremtésére irányul. Oktatáspolitikánk is esélyegyenlőségre törekszik: Ösztöndíj rendszer és iskoláztatási támogatás biztosítja, hogy a lehető legmagasabb képzettség elnyerése csak a tehetségtől és ne a család anyagi helyzetétől függjön.
9. CSALÁD ÉS EGÉSZSÉG. Addig egyetlen magyar politikai erő sem lehet elégedett, amíg nem szűnik meg a népesség fogyása, és amíg pusztít a korai halálozás. A gyermeket nevelő családoknak tehát hathatós segítségre van szükségük, hogy a gyermek vállalása ne követeljen tőlük állandó lemondást. A gyermeknevelés járjon előnnyel mind a lakástámogatásban, mind a nyugdíjrendszerben. A gyermekek nyugdíjjárulékának egy része épüljön be szüleik nyugdíjába. Végrehajtjuk az Orbán kormány alatt kidolgozott népegészségügyi programot, amely nélkül egészségünk nem őrizhető meg, és nem csökkenthető a korai halálozás.
10. A KULTÚRA NEM PIACOSÍTHATÓ. A magyar kultúra nemcsak a miénk, az egész világ kincsei közé tartozik. Értékeit visszük magunkkal az Európai Unióba, s ezekből ott is mindenki gazdagodhat. Az államnak kötelessége, hogy a magyar kultúra továbbfejlődését és terjesztését ne akadályozza a haszonszerzésre törekvő piaci szemlélet.
11. A TUDÁS SZEREPE. A tőke és a fizikai munkaerő mellett meghatározó jelentőségű már most is, de a jövőben még inkább: a tudás. Nem lehet többet adni az új nemzedéknek, mint a tudást, ide értve az idegen nyelvek ismeretét és a modern informatikai eszközökhöz való széleskörű hozzáférést. Gyermekeink ismereteinek bővítése a legjobb befektetés. Az oktatás viszont több az ismeretek közlésénél. A fiatalok egészséges nevelése érdekében az iskolához közel kell hozni a kultúrát, s különösen az irodalmat. Bárcsak az élő irodalmi élet fellegvára lenne minden magyar középiskola! Kiemelt jelentősége van a történelem tanításának is, hiszen a múlt ismerete nélkül gyökértelen az ember. Be kell vezetni az etika tanítást a közoktatásban, és mindenütt lehetővé kell tenni a hitoktatást, ahol azt igénylik.
12. BŰNÜLDÖZÉS. Nem lehet országot építeni ott, ahol akadálytalanul terjed a bűnözés. Megengedhetetlen, hogy a bűnüldözés és a bűnmegelőzés a megfelelő anyagiak hiánya miatt akadozzék. Az is elfogadhatatlan, hogy a büntetésnek ne legyen elriasztó hatása, s így a bűnözők, egyedileg vagy szervezetten, akadálytalanul tevékenykedjenek.
13. NEMZETEGYESÍTÉS - HATÁRMÓDOSÍTÁS NÉLKÜL. A magyar közgondolkodásból nem hiányozhat a határon túli magyarsággal való szolidaritás. Szlovákia és Szlovénia, majd nemsokára Románia irányában az Európai Uniós tagság alapjaiban változtatja meg a kapcsolatok jellegét. Ám még ez sem fogja feleslegessé tenni a kérdéssel való törődést. Az Európai Unióhoz a belátható jövőben aligha csatlakozható államok magyarjait új, a megváltozott körülményeknek megfelelő programokkal kell segíteni, hogy mindegyikük lehetőleg szülőföldjén találja meg A boldogulást. A nemzet határokon átívelő újraegyesítésnek programjáról nem mondhatunk le. A jelenlegi kormány félszívvel tett, tétova lépései a vártnál nehezebb helyzetet teremtettek. Ennek helyrehozatala komoly erőfeszítéseket kíván majd a választások utáni új vezetéstől.
14. AZ EURÓPAI UNIÓ. Hazánk jövőjét nemcsak a NATO, hanem még inkább az Európai Unió biztosíthatja. A tagállamok egymás iránti szolidaritása olyan kedvező légkört teremt, amelyben Európán belülről nem indulhat el háború. Eddig soha nem látott gazdasági lehetőség, hogy termékeinket egy mesterséges akadályoktól mentes, hatalmas belső piacon értékesíthetjük. A piac kibővülése ugyanakkor kockázatokkal is jár. Ezek csökkentése nemcsak a termelők rátermettségén és felkészültségén múlik, hanem a mindenkori kormány érdekérvényesítő képességén is. A Medgyessy kormány a csatlakozási tárgyalások záró szakaszában rosszul vizsgázott. Nemzeti érdek tehát, hogy minél hamarabb átadja helyét egy, az európai téren ügyesebb és a nagyhatalmak előtt behódolásra kevésbé kész vezetésnek. Így – bár a kormányok hivatali idejének kitöltése fontos jele az ország megbízhatóságának, - a szocialista kormányzás által okozott károk csökkentése érdekében örömmel vesszük, ha az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat hamarosan országgyűlési választások követnék.
15. ÉRVEK A CSATLAKOZÁS ELLEN ÉS MELLETT. Különös figyelemmel fordulunk azon polgártársaink felé, akik az Európai Unióhoz való csatlakozásban nemzeti függetlenségünk veszélyeztetését, sőt önálló állami létünk feladását látják. Biztosítani szeretnénk őket, hogy a nemzeti értékek megőrzésének és a nemzeti érdekek érvényesítésének éppoly elkötelezett hívei vagyunk, mint ők. Azok a veszélyek, amelyektől megriadnak, nem elkerülhetetlenek. Mindeddig az Unió összes tagállamának sikerült azokat elkerülnie. Kritikus hozzáállásukat fontosnak tartjuk, mert semmi sem veszélyesebb, mint az a hurráoptimizmus, amely az Európai Uniót földi paradicsomnak tekinti. Ha az Európát alkotó nemzetek életéből kiküszöbölhető az egymástól való félelem, több energia és eszköz marad a nemzeti értékek fejlesztésére és terjesztésére is. Az Európai Unió tagállamai közötti belső államhatárok megszűnése fokozatosan idejétmúlttá teszi a magyar nemzet trianoni mesterséges széttagoltságát. Az Unió nemcsak szoros egységet hoz létre a tagállamok gazdaságai között, hanem egyben véd is a kívülről jövő gazdasági veszélyektől. A tagság nem a globalizáció káros hatásai előtt nyit kaput, hanem épp ellenkezően, az Unió egészének gazdasági ereje olyan védelmi eszköz, amellyel önmagunk nem rendelkezünk. Mindezek alapján arra buzdítunk mindenkit, hogy nyugodt szívvel szavazzon igent az Európai Unióhoz való csatlakozásra, s legyen rajta, (hogy legkésőbb 2006 után) a nemzeti érdeket érvényesíteni képes kormánya legyen Magyarországnak. A 2003. áprilisában esedékes népszavazás hosszú időre megszabja hazánk jövőjét. Ezer éve Szent István szinte egymagában határozott a nyugati keresztény világhoz való tartozás mellett. Ma – a demokrácia korszakában – mindannyiunk lehetősége és kötelessége, hogy részt vegyen a hasonló jelentőségű döntés meghozatalában.
16. EGY AKTUÁLIS ÉS ERKÖLCSI KÉRDÉS. Az idei év egyébként egy másik szempontból is vízválasztó lesz a magyar külpolitika számára. A kormányfő szövetségesi kötelezettségekről beszél akkor, amikor az Irak ellen felkészülők rendelkezésre bocsátja a taszári bázist. Mivel az Irak elleni fellépés nem a NATO keretei között történik, nincs ilyen kötelezettségünk. A világméretű terrorizmus megállítása az egész emberiség érdeke. Sajnos ma nagyobb figyelmet fordítanak a terrorizmus elleni erőszakos fellépésre, mint okainak felszámolására. A mai magyar kormány nagyobb készséget mutat az Egyesült Államokkal való önkéntes szolidaritásra, mint az Európai Unióval való egyeztetett fellépésre. Ha bebizonyosodik, hogy Irak titokban tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik vagy ilyeneket gyárt, jogos kívánság, hogy ezeket számolja fel. E célt inkább tárgyalásokkal kell elérni, mint a nyers erő alkalmazásával, figyelmeztet II. János Pál. A történelem arra tanít, hogy háborúval a legritkább esetben és csak túlzott áldozatokkal lehetett megoldani a felmerült problémákat. Irak esetében nehéz az egymással ellentétes állításokon kiigazodni. Ezért számunkra az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyhangú határozata jelent garanciát, s bármiféle tevőleges magyar részvételt csak ennek birtokában tudunk elképzelni.
17. PARLAMENTI FELADATOK. Hosszú távú elképzeléseink csak akkor valósulhatnak meg, ha a baloldal leváltására kész erők ismét megbízást kapnak a kormányzásra. Addig is kiemelt szerepe van a képviselőknek: mérsékelnünk kell a szocialista kormányzás kárait. (Ez nem reménytelen, hiszen a kormányjavaslatok igen sok tekintetben megváltoztak a parlamenti viták hatására. A parlamenti viták révén pedig a polgárok értesülnek a sorsukat befolyásoló döntések hibáiról. Így tudnak kellően felkészülni a választásokra.) Javasoljuk képviselőinknek, hogy minden meg nem szavazott törvénynek készítsék el azt javított változatát, amelyet a választások után azonnal be lehet nyújtani a kár gyors mérséklésére. Így például fel kell készülni a kábítószerrel kapcsolatos büntetések szigorítására.
18. KÖZÉLETI BÁZISKÖZÖSSÉGEK: IFJÚSÁGI CSOPORTOK, POLGÁRI KÖRÖK, PÁRTSZERVEZÉS. A munka nemcsak a parlamentben zajlik. Hívunk mindenkit, aki elveinkkel egyetért és gondolataink továbbfejlesztésében, illetve megvalósításában kész tevékenykedni, csatlakozzon hozzánk. A csatlakozásnak a pártba való belépéstől a polgári körökben való tevékenységen, a keresztény közéleti klubok létrehozásán át a szakértői munkáig vagy csak a rendezvényeken való részvételig nagyon sok formája van. Különösen nyitottak vagyunk a fiatal nemzedék szerepvállalása iránt. Minden forma értékes, beleértve a rokon pártokban való aktív politizálást is. A Kereszténydemokrata Néppárt ugyanis nem a rokon erőket tekinti versenytársainak, hanem az úgynevezett baloldali pártokat.
19. PÁRBESZÉDET! A mai kormányt és az azt támogató pártok tevékenységét kritikusan szemléljük, de meggyőződésünk, hogy az a merev szembeállás, amely nemcsak a hibákat ítéli el, hanem ellenségnek tekinti azok elkövetőit is, nem szolgálja a nemzet érdekét. A késő-kádárkori politikai elit képtelen elviselni a politikai váltógazdaságot. Állandó belpolitikai harcot folytat azokkal, akik a hatalom gyakorlásától már kétszer eltávolították. Ez a légkör csak arra alkalmas, hogy a polgárok végképp elveszítsék a politikusokba vetett bizalmukat. Mi a másikra való odafigyelés készségével rendelkezők számára kívánunk a mindannyiunkat érintő és érdeklő problémák megoldásáról eszmét cserélni. Párbeszédre törekszünk tehát mindenkivel. A kölcsönös megbecsülést állítjuk szembe a gyűlölettel.
20. CSAK A TISZTA IGAZAT! Az egyházaktól és más független szervezetektől, valamint a sajtótól azt kérjük, hogy emeljék fel a szavukat az erkölcs védelmében. Szólaljanak fel minden hamis beállítás, torzítás, rágalmazás, a lényeges dolgok elhallgatása, a hibák eltussolása ellen. A független média (sajtó, rádió és TV) szolgálja a hiteles, tárgyilagos tájékoztatást és a társadalom nemes értelemben vett, kulturális és erkölcsi gazdagodását. Csak a magyar társadalom egésze tudja elérni, hogy a magyar közéletből eltűnjön a durvaság és a hazugság.
21. ÖNÁLLÓAN ÉS ÖSSZEFOGÁSRA KÉSZEN. Mi magyar kereszténydemokraták egymás értékeinek és önállóságának tiszteletben tartásával készek vagyunk az összefogásra mindazokkal, akikkel közösek a céljaink. Ugyanakkor párbeszédre törekszünk a tőlünk eltérően gondolkodókkal. Együtt sokat és hatékonyan tehetünk Magyarországért ebben az új kihívásokkal teli korszakban, az Európai Unióban.
A Kereszténydemokrata Néppárt ügyvezető elnöksége
