KSH
FOGYASZTÓI ÁRAK
2003. januárban az egyhavi átlagos áremelkedés 1,2% volt, 1 hónap alatt
2003. január
2002. januárhoz viszonyítva pedig 4,7%-kal
növekedtek az árak, a maginfláció 5,3 %.
A nyugdíjas fogyasztói árindex csak 3,9 %.
2003. januárjában – hasonlóan az előző évek azonos hónapjának tendenciájához – a szezonvégi akciók következtében a ruházkodási termékek árai csökkentek. A háztartási energia és a tartós fogyasztási cikkek esetében az átlagosnál kisebb volt az áremelkedés. Az egyéb cikkek, üzemanyagok főcsoporton belül az újságok, folyóiratok 3,8%-kal, a járműüzemanyagok 3,3%-kal, a virág, dísznövény 2,4%-
kal, míg a szeszes italok, dohányáruknál a sör átlagosan 3,2%-kal drágult. A szolgáltatások közül a kábeltelevízió-előfizetés díjtételei átlagosan 10,7%-kal, a helyi tömegközlekedésé 8,1%-kal, a távolsági utazásé 6,1%-kal, a szemétszállításé pedig 4,3%-kal nőttek.
Egy hónap alatt a fogyasztói árak, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, valamint a friss hazai és déligyümölcs) nélkül számítva 0,9%-kal emelkedtek.
12 hónap alatt, 2002. januárhoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 2,7%-kal emelkedtek. Ezen belül jelentős szóródás figyelhető meg: az idényáras élelmiszerek 12, a cukrászáru, fagylalt 11, az éttermi étkezés 9, a munkahelyi és az iskolai étkezés, az alkoholmentes üdítőitalok, valamint a büféáruk 8%-kal drágultak. Csökkent viszont az elmúlt 12 hónap alatt a sertéshús (17%), a sertészsiradék (16%), a baromfihús (9%), a szalonna (6%), a szalámi, sonka (4%)
és a párizsi, kolbász (3%) ára. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,3%-kal kellett kevesebbet fizetni, mint 2002. januárban. A háztartási energia és a ruházkodási cikkek 12 hónap alatt az átlagosnál kisebb mértékben drágultak. A szolgáltatások átlag feletti áremelkedésén (5,5%) belül leginkább a sportrendezvények, múzeumi belépők (17), a postai szolgáltatások (14), a testápolási szolgáltatások (13), az oktatási szolgáltatások (12) és a szemétszállítás (10%-kal) drágultak. Az egyéb cikkek, üzemanyagok és a szeszes italok, dohányáruk árnövekedése szintén magasabb volt az átlagosnál. A dohányáruk 17, a járműüzemanyagok 14, az újságok, folyóiratok 12%-kal kerültek többe, mint 2002. januárjában.
*
A KSH és az MNB közötti megállapodás értelmében a maginflációs mutató számításának módszertanát a két intézmény évente felülvizsgálja. 2003. januárban a mutató összetételének változása (sertészsiradék, a liszt, dara, valamint az étkezési szalonna tételek kihagyása) miatt az idősort 1995. januárig visszamenőleg módosítottuk. 2003. januárban a szezonálisan kiigazított „alapdrágulás” (maginfláció) az előző hónaphoz 0,1%, 2002. januárhoz viszonyítva 5,3% volt.
*
2003. januárban a nyugdíjas fogyasztói árindex az előző hónaphoz, 2002. decemberhez 101,3%, az előző év januárhoz viszonyítva pedig 103,9% volt.
A tények kevés kommentárt igényelnek: ki-ki nézze meg az őt érdeklő részletet maga. Néhány érdekességre felhívjuk a figyelmet. A múzeumi belépőket Az Európa Terv ingyenessé akarja tenni. Most meg 17 %-kal emelkedtek, amiből arra következtetek, hogy a Múzeumok állami támogatása kicsinyke összeg és megélhetésükhoz többlet bevételre van szükségük.
Az inflációs szint feletti emelések okát tisztázni kellene. Vajon melyik felel meg a tisztességtelen haszon fogalmának?
Az Orbán kormány bevezette a nyugdíjas fogyasztási szokásokra alapozott mutatókat. Most is bebizonyosodott, hogy korábbi feltételezésünk rossz: a nyugdíjasok által érzett infláció nem nagyobb, hanem kisebb az országok átlagnál.
Surján László
