Kormánydöntés a légtérhasználatról
és ami a háttérben zajlott
Használhatják a magyar légteret azok a repülőgépek, amelyek az Irakkal szembeni ENSZ-határozatok kikényszerítését hajtják végre - foglalt állást a kormány vasárnap.
A kormány nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy a béke és a nemzetközi biztonság híve, minden lépését az ország biztonságának, állampolgárai nyugalmának garantálása határozza meg. A magyar kormány az ENSZ, a NATO és az Európai Unió határozataival és állásfoglalásaival összhangban fontosnak tartja a nemzetközi terrorizmus és tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelmet. Osztja az EU Európai Tanácsa 2003. február 17-i állásfoglalását, amely szerint Iraknak - az ENSZ BT határozatainak megfelelően - meg kell semmisítenie tömegpusztító fegyvereit" - áll a dokumentumban.
A kormány emlékeztet arra, hogy következetesen kiáll az iraki válság békés megoldása mellett. Ugyanakkor sajnálattal állapítja meg, hogy az iraki vezetés az ENSZ BT többszöri felszólítása ellenére több mint 10 éve szembehelyezkedik a nemzetközi közösség elvárásaival, nem élt a probléma békés megoldásának lehetőségével.
A kormány a nyilatkozatban ismételten megerősíti, hogy magyar katonát, harcoló alakulatot nem küld Irakba; Magyarország a taszári bázis rendelkezésre bocsátásával, a Törökország védelme érdekében tett lépések támogatásával járul hozzá az iraki válság megoldásához.
"A kormány az Egyesült Államok és Nagy-Britannia légtérhasználati kérelmének elbírálásakor mérlegelte, hogy az Európai Unió és a NATO tagállamainak jelentős része, valamint a csatlakozó országok döntő többsége támogatja az amerikai, a brit és a spanyol kormánynak az Irakra vonatkozó ENSZ-határozatok végrehajtása érdekében tett lépéseit" - fogalmaz a dokumentum.
"A kormány ezért tudomásul veszi, hogy az érvényben lévő parlamenti felhatalmazás alapján (1998.február 17-én hozott határozat. szerk) az illetékes hatóságok engedélyezik a magyar légtér és a kijelölt repülőterek igénybevételét az ENSZ határozatainak végrehajtása érdekében" - olvasható a nyilatkozatban.
A kormány a nyilatkozatban leszögezi: "Magyarország biztonságát, az állampolgárok nyugalmát saját biztonsági rendszerünk mellett szövetségi rendszerünk ereje védi és garantálja".
Amerikai-brit kérés a légtérhasználatról
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia a magyar légtér és a kijelölt repülőterek átengedését kéri Magyarországtól, hogy kikényszeríthesse az ENSZ Irakkal kapcsolatos határozatainak végrehajtását. A szombati kérést követően Kovács László pártközi megbeszélést tartott az ügyben. Az egyeztetésen a Fidesz nem képviseltette magát.
Kohári Lajos, a külügyi szóvivő helyettese az MTI-nek ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy Kovács László telefonon kívánta tájékoztatni Áder Jánost az egyeztetésről, ám a Fidesz frakcióvezetője közölte, számára nem alkalmas az időpont a tájékoztatás meghallgatására.
Ezzel szemben a valóság az, hogy Áder Jánost nem Kovács László, hanem a külügyminiszter személyi titkára hívta fel, hogy tájékoztassa a vasárnapi pártközi egyeztetésről - s mivel a hívás rossz időpontban érkezett -, Áder János arra kérte a személyi titkárt, hogy hagyja meg telefonszámát, vagy küldje el azt sms-ben, szívesen visszahívja, de nem kapott elérhetőséget.
A külügyminiszter közölte, hogy a nemzetbiztonsági kabinet álláspontja szerint a légtér átengedéshez nincs szükség parlamenti határozatra, arról a kabinet saját hatáskörében is dönthet. A nemzetbiztonsági kabinet azzal indokolta álláspontját, hogy 1998 februárjában elfogadott az Országgyűlés egy határozatot, amely felhatalmazta a magyar légtér használatára azokat az országokat, amelyek az Irakkal kapcsolatos ENSZ-határozatok végrehajtása érdekében lépnek fel. Hozzátette, hogy a testület állásfoglalását a két kormánypárt teljesen, az MDF pedig lényegében támogatta.
A Magyar Demokrata Fórum nem ért egyet semmilyen, Irak elleni háborús cselekménnyel, így nem támogat olyan csapatmozgást, beleértve a magyarországi légtérhasználatot, amely kapcsolódik egy esetleges iraki háborúhoz - nyilatkozta Ékes József frakcióvezető-helyettes azt követően, hogy pártközi egyeztetést tartottak a Külügyminisztériumban. Hangsúlyozta: az Országgyűlés 1998-ban az ENSZ kérésére, az iraki kérdés békés megoldása érdekében hozta meg határozatát a magyar légtér átengedéséről, most viszont nincs érvényes biztonsági tanácsi határozat az Irak elleni fellépésre.
Kovács László úgy vélte: ha a kormány a légtér átengedése mellett dönt, az nem az iraki háborúban való magyar részvételt jelenti. A külügyminiszter leszögezte, hogy magyar katona nem megy Irakba, nem vesz részt egy esetleges háborúban.
A Fidesz továbbra is NATO- vagy uniós felhatalmazást
tart szükségesnek a magyar légtér és utak átengedéséhez egy esetleges iraki
akcióval összefüggésben.
Áder János, a Fidesz frakcióvezetője közölte, hogy 1998-ban, amikor az Országgyűlés általános felhatalmazást adott a légtér átengedésére az Irak ellen fellépő államoknak, volt ENSZ biztonsági tanácsi határozat is ebben az ügyben. - Most nincs ilyen határozat - szögezte le.
Áder János kíváncsi arra, hogy ha ilyen egyszerű a megoldás a kabinet szerint, akkor miért volt szükség országgyűlési határozati javaslatra néhány héttel ezelőtt Törökország esetében.
A politikus idézte Kovács László egy néhány nappal korábbi nyilatkozatát, amelyben a külügyminiszter leszögezte: Magyarország nem tervezi hozzájárulását egy Irak elleni katonai akcióhoz azon túlmenően, hogy az amerikai hadsereg rendelkezésére bocsátotta a taszári támaszpontot iraki ellenzékiek kiképzésére.
Áder János kíváncsi arra: "mire ez a nagy igyekezet a magyar kormány részéről". - Hiszen, nem lehet tudni arról, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa bármilyen döntést hozott volna a hét végén - tette hozzá.
A politikus felvetette, hogy meg kell vizsgálni, alkotmányos megoldás-e az, amit a kormány javasol. - Magyarország eddig minden alkalommal, amikor légterét külföldi csapatok rendelkezésére bocsátotta, parlamenti felhatalmazással tette - szögezte le a politikus.
MTI nyomán
