Orbán Viktor beszéde a Pesti Vigadóban
- 2003. február 6.-
Tények 18. 30.
Bemondó: Ötödik alkalommal mond beszédet Orbán Viktor a Pesti Vigadóban a Polgári Együttműködés Egyesület kérésére. A volt kormányfő ország értékelése ezekben a percekben is tart a helyszínen van Luigits Tamás. Szervusz Tamás! Az ex-kormányfő azt ígérte, hogy ma választ ad vállalja a visszatérést a Fidesz élére vagy esetleg még halogatja a döntést, lesz-e pártelnök. Elhangzott-e ez a bejelentés? Luigits Tamás: Jó esték kívánok a nézőknek! Szervusztok! Egyelőre ez a bejelentés így konkrétan még nem hangzott el. Orbán Viktor most arról beszél, hogy a polgári oldalnak össze kell fognia. A polgári oldal erős és az is marad és meg kell teremteni, illetve alakul ennek a szervezési folyamata. Egyelőre még, arra a kérdésre nem válaszolt, hogy vállalja-e a Fidesz elnökségét. Bemondó: Orbán Viktor most ötödször tart ország értékelést, négyszer miniszterelnökként tartotta ezt, most először mondjuk így az ellenzék meghatározó személyiségeként. Van-e stílusbeli, vagy hangsúlybeli különbség a korábbi beszédekhez képest? Luigits Tamás: Természetesen van, hiszen most az ellenzék vezéreként beszél, ellenzéki beszédet hallunk most. A miniszterelnök, a volt miniszterelnök hangsúlyozta, hogy nem mint volt miniszterelnök kíván most beszélni, hanem mint a polgári oldal vezetője, a Fidesz egyik vezetője. Beszédében kitért arra is, hogy most az egyik legkomolyabb kihívás az, hogy hazánk belép-e az EU-ba. Beszélt arról, hogy az európai-uniós csatlakozást minden eddiginél rosszabb, minden várakozást felülmúlóan rosszabb feltételekkel sikerült a kormánynak kivívnia. Azonban ennek ellenére nagyon fontos, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Unióhoz. Orbán Viktor: A belépés mellett szóló érvek valamivel többet nyomnak a latban. Nos, meggyőződésem szerint, a nyilvánvaló nehézségek ellenére Magyarországnak az Európai Unió keretei között kell megküzdenie a egyenjogúságért, az önrendelkezés jogáért és az Európai Unió belső életének ízlésünk szerinti átalakításáért.”
RTL Klub 18. 30.
Orbán Viktor a korábbi évek hagyományát követve február első csütörtökén ötödször is beszédet mond a Vigadó közönsége előtt. Az ex miniszterelnök a Fidesz decemberi kongresszusán maga vetette fel a sorozat folytatásának ötletét, majd néhány hetes késéssel a Polgári Együttműködés Egyesület kérése is megérkezett. Orbán Viktor adásunkkal egy időben beszél, helyszíni tudósítónk: Tudósító: Orbán Viktor azzal kezdte a beszédét, hogy tulajdonképpen a bőség zavarával küzd, tudniillik túl sokan mondták neki, vagy sokan mondták neki, hogy miről kell feltétlenül beszélnie. Megemlítette, hogy még a túloldalról is javasoltak neki témákat, de mint mondta, végül arról beszél, amiről ő tud, és amiről érdemes néhány szót szólni. Azzal kezdte, hogy beszélt az iraki válságról. Azt mondta, hogy korábban, pl. a dél-szláv válságkor a magyar kormánynak volt iránytűje, a kérdés csak az volt a magyar kormány számára, hogy mi a magyar érdek. Ezzel szemben most úgy tűnik, mondta Orbán Viktor, mintha ezt a kérdést nem tennék fel a jelenlegi kormánypártok, csak sodródunk a külpolitikai eseményekkel. Beszélt természetesen az uniós csatlakozásról is. Azt mondta, hogy minden várakozást alulmúló feltételekkel csatlakozunk, ezért nem is kell csodálkozni, hogy egyre több az aggódó hang. Aztán, és most idézem Orbán Viktort, azt mondta: ,, Lassan mondom, hogy az is megértse, aki nem akarja, hogy a sok ellenérv mellett, a belépés mellett szóló érvek többet nyomnak a latban.” Aztán beszélt a belpolitikáról is, azt mondta, hogy a kormányt rombolási kényszer jellemzi az elmúlt 10 hónap óta, erre említett néhány példát: a diákhitelt, a gazdahitelt, a Terrorházát, a Nemzeti Színházat, a Státusztörvényt, ahol a mostani kormány nem folytatja az előző kormánynak a munkáját. Orbán Viktor beszéde most is tart, részletek az esti híradóban.
M1 híradó
Műsorvezető: Az uniós csatlakozás mellett érvelt a Pesti Vigadóban elmondott évértékelő beszédben a volt miniszterelnök. Orbán Viktor ugyanakkor bírálta a jelenlegi kormány gazdasági és külpolitikáját. A magyar polgári Együttműködés felkérésére tartott beszédében fontosnak nevezte egy nagy európai Néppárt felépítését, de arról nem szólt, hogy annak elnökekeként visszatérne-e a pártpolitikába. Tudósító: A volt miniszterelnök komoly kritikával illette a kormányt, amely szerinte megnyilatkozásai alapján a háború mellett ál. Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy a magyarérdek előbbre való a nemzetközi érdeknél, ezért amíg remény van, bízni kell a békében. Az uniós csatlakozással kapcsolatba az exkormányfő elmondta, hogy minden korábbi várakozásunkat alulmúló feltételekkel csatlakozhatunk az unióhoz. Orbán Viktor: A belépés mellett szóló érvek valamivel többet nyomnak a latban. Nos, meggyőződésem szerint a nyilvánvaló nehézségek szerint, Magyarországnak az unió keretein belül kell megküzdenie az egyenjogúságért, az önrendelkezés jogáért, és az EU belső életének, ízlésünk szerinti átalakításáért. Tudósító: Orbán Viktor szerint itt az ideje, hogy a Medgyessy-kormány megnyugtató válaszokat adjon az embereknek, akik tartanak a csatlakozástól. A jelenlegi kabinetet arra kérte, hogy ne csináljanak az uniós csatlakozásból pártpolitikát. A volt kormányfő beszédében élesen bírálta a kormány gazdasági és külpolitikáját, és aggasztónak nevezte azokat a híreket, amelyek a gyár és iskolabezárásokról, valamint a sztrájkkészültségről szólnak.
Az évértékelőre reagáló Horn Gyula úgy véli, hogy Orbán Viktor beszéde a Medgyessy- kormány ellen indított rágalomhadjáratról szólt. Mint mondta, az elhangzottak csúsztatásokkal, rágalmakkal, és képtelenségekkel voltak tele. Horn Gyula: nem könnyű ezt a beszédet alulmúlni hiszen, amit az előbb is említettem nagyon sok valótlanság hangzott el benne. Én nagyon rossznak tartom ezt a hangulatkeltést, ezt a típusút, nagyon rossznak tartom, hogy úgy próbálja beállítani a dolgokat, minthogyha ez az ország a törvénytelenségektől hemzsegne, és sok minden olyat, aminek a valósághoz semmi köze, hanem valamiféle szűk pártpolitikai érdekeket szolgálnak.
Tv2 – Jó estét, Magyarország
Háború és béke, uniós csatlakozás, a Medgyessy-kormány értékelése és a jobboldal tennivalói. Ezek voltak a legfontosabb témái Orbán Viktor Vigadóbeli beszédének. (Valamivel hosszabb részletek a beszédből, mint a Jó reggelt, Magyarországban, de a fő csomópontok azonosak.)
Horn Gyula: Orbán Viktor, mintha saját rossz közérzetét keverné össze a lakosság hangulatával. És sokszor jut az is eszemben, hogy jogos az a kérdés, hogyha nem tud a volt miniszterelnök úr mit kezdeni a tegnappal, vajon mire megy a jövővel. Az, ami ott elhangzott, végül is érzelemben, a gondolat vagy a kifejtés lényegét tekintve, én nyugodtan nevezhetem Európai Unió ellenesnek. Ő kifigurázta azt, hogy a kormány milyen jelszavakkal győzködi az embereket a népszavazás igenlő válaszára. Valóban igaz, mi azt valljuk, hogy aki ma támogatja az Európai Uniós csatlakozást, az a gyermekei, unokái jövőjét akarja szolgálni. Kuncze Gábor: Szép hosszú beszéd volt, melyben viaskodott egymással a csak a szépre emlékezem illetve a savanyú a szőlő szemlélet. Többször elmondtuk, hogy az országértékelő beszéd helyszíne, a parlament kell, hogy legyen, 11-én hangzik majd el a miniszterelnöktől az országértékelő beszéd, Orbán Viktornak, tekintve, hogy országgyűlési képviselő, ott lesz lehetősége kifejteni nézeteit. Herényi Károly: Két szempontból érdemes ezt a beszédet elemezni: az egyik a témák megválasztása, azt hiszem Orbán Viktor azokat a legfontosabb kérdéseket vette elő, amelyek ma az ország lakosságát leginkább foglalkoztatják, a legégetőbb kérdések ezek. A másik szempont pedig az, hogy milyen válaszokat adott ezekre a kérdésekre: azt hiszem olyan válaszokat, ami egy felelősen gondolkozó, nemzetben gondoldó ellenzéki politikustól elvárható, és ami illik. Műsorvezető: Kedden majd Medgyessy Péter mond hasonló országértékelő beszédet a parlamentben, annak részleteit is bemutatjuk majd.
Reggeli anyagok 2003.02.07
Napkelte
Az uniós csatlakozás mellett érvelt a Pesti Vígadóban elmondott évértékelésében a volt miniszterelnök. Orbán Viktor ugyanakkor bírálta a jelenlegi kormány gazdasági és külpolitikáját. A volt miniszterelnök komoly kritikával illette a kormányt, amely szerinte megnyilatkozásai alapján az Irak elleni háború mellett áll. Orbán Viktor úgy fogalmazott: a magyar érdek előbbre való a nemzetközi érdeknél, ezért amíg van remény, bízni kell a békében. Az uniós csatlakozással kapcsolatban az ex-kormányfő elmondta: minden korábbi várakozásunkat alul múló feltételekkel csatlakozhatunk az unióhoz. Orbán Viktor: A belépés mellett szóló érvek valamivel többet nyomnak a latba. Nos, meggyőződésem szerint a nyilvánvaló nehézségek ellenére Magyarországnak az európai unió keretei között kell megküzdenie az egyenjogúságért, az önrendelkezés jogáért és az európai unió belső életének ízlésünk szerinti átalakításáért. Orbán Viktor szerint itt az ideje, hogy a Medgyessy-kormány megnyugtató válaszokat adjon az embereknek, akik tartanak a csatlakozástól. A jelenlegi kabinetet arra kérte, ne csináljanak az uniós csatlakozásból pártpolitikát. A volt kormányfő beszédében élesen bírálta a kormány gazdaság és külpolitikáját és aggasztónak nevezte azokat a híreket, amelyek a gyár és iskolabezárásokról valamint a sztrájkkészültségről szólnak.
Orbán Viktor beszéde a Medgyessy- kormány ellen indított rágalomhadjárat – reagált Horn Gyula. Mint mondta, az elhangzottak csúsztatásokkal, rágalmakkal, és képtelenségekkel voltak tele. Horn Gyula: Nem könnyű ezt a beszédet alulmúlni hiszen, amit az előbb is említettem nagyon sok valótlanság hangzott el benne. Én nagyon rossznak tartom ezt a hangulatkeltést, ezt a típusút, nagyon rossznak tartom, hogy úgy próbálja beállítani a dolgokat, minthogyha ez az ország a törvénytelenségektől hemzsegne, és sok minden olyat, aminek a valósághoz semmi köze, hanem valamiféle szűk pártpolitikai érdekeket szolgálnak.
Napkelte beszélgetések
Kovács László. A magyar kormány álláspontja: mindenképpen a béke mellett áll, békés megoldás kell Irak ügyében. Tegnap Orbán Viktornak a Vigadóban nem ez volt az egyetlen hamis állítása, a kormány nem áll a háború pártján, politikai eszközök kellenek a BT-határozat végrehajtására. Husszein ne érezze azt, hogy van más választása, ezért írta alá Medgyessy a levelet, melyet eddig kb. húszan írták alá – állítja Kovács. Orbán tudja, hogy mi az igazság, nyílván olvasta a levelet. A levél elkötelezi az aláírókat az euroatlanti értékek, a transzatlanti kapcsolatok és elkötelezi magát egységes fellépés mellett. Felhívja a figyelmet, arra, amit Husszein tesz. Rosszabb volna nem csinálni semmit. Egyike volt tegnap a valótlan megállapításoknak, hogy a mostani kormány külpolitikája sodródik. Bosznia ügyében is a nemzetközi kapcsolatainak tett eleget Magyarország, mint új NATO-tagállam. A magyar érdekeket szolgálják majd, ha elkövetkezik az akció: a terrorizmus elháruljon, tehát nem sodródik. A kormány minél rosszabbnak beállítása volt a tegnapi Orbán beszéd célja. Most sincs veszélyben egyetlen magyar élet sem. Taszár átengedését is a parlament elé vitték, de az ellenzék azt mondta, hogy a kormány döntsön róla, ezért nem jogos ennek támadása, mert nem vállalták a felelősséget. Taszár átengedésével jelezték, hogy ez a mi hozzájárulásunk az akcióhoz, s nem több. A Balkánra viszont mentek katonák annak idején, de szerencsére nem esett bajuk. Kovács szerint az öbölbeli amerikai felvonulást nem jelent feltétlenül háborút. A tegnapi beszéd Kovács szerint iskolapéldája volt a kétszínű érvelésnek, csak az aggályokat sorolta fel az unióval kapcsolatban, riogatja az emberek, miközben azt mondja, hogy kicsivel több érv szól a belépés mellett. Kovács szerint sokkal több érv szól mellette, mint ellene.
Kéri László és Fritz Tamás. Kéri László szerint komoly politikai jelentése van a külsőségeknek, a stílus is alkalmazkodott a helyzethez. Szerinte ez öt közül ez volt a legjobb Orbán-beszéd a Vigadóban. Fritz szerint ez ellenzéki beszéd volt, ebből a szempontból korszakhatár. Kéri szerint Orbán nem tanult semmit a vereségből. Elválasztotta a nemzetet és a kormányon lévőket. Üzenet az volt, hogy a nemzet dolga a kormány ellen lenni, s aki a mostani kormányra szavazott az nem a nemzet része. Nyakatekert, de határozott igent mondott az EU-ra. Mondta, hogy szavazzanak igennel – állítja Kéri. Fritz azt tapasztalta, hogy a polgári körökben sok kétség van a csatlakozással kapcsolatban, mert összekötik a Medgyessy-kormány sikertelen működésével. Úgy kellene értelmezni a népszavazást, hogy az nem a kormányról szóló szavazás. Kéri szerint is az elsőszámú ellenzéki vezető beszéde volt, s dolga a kormány kritizálása. Aggályos annak sugallása, hogy a kormány a nemzettel szemben áll. A konfrontatív politika folytatása volt a tegnapi beszéd. Fritz szerint azért nem mondja meg Orbán, hogy pártelnök lesz-e, mert a párt és mozgalom is fontos neki, ennek összekapcsolása. Kéri és Fritz szerint is az év végéig is eltart a kettő összeegyeztetése, nem szűkíti a mozgásterét. Kéri szerint az Orbán-kormány is háborús kormány volt, pont annyira mint a mostani. Neki is engednie kellett a NATO-tagsággal járó kötelezettségek miatt 99-ben.
Hír Tv
Az uniós csatlakozásról, az iraki háború kérdéseiről és a magyar belpolitikai helyzetről beszélt Orbán Viktor szokásos évértékelő beszédében. A volt miniszterelnök szerint az elmúlt 10 hónap sok mindenre választ adott, többek között arra, hogy a kormány nem mindegy az emberekkel és a magyar érdekekkel foglalkozik, amikor döntéseit meghozza. 10 hónappal a választások után a kormánynak az emberek gondjával kellene foglakoznia és nem az ellenzék ellenzékének lenni-mondta Orbán Viktor. A volt miniszterelnök szerint a kormány azért támadja dühödten az ellenzéket, mert soha ilyen kiegyenlítettek nem voltak az erőviszonyok, mint most. Az iraki háborúról szólva elmondta: a világszerte úgy gondolják: Magyarország a háború oldalán áll. Orbán Viktor felszólította a kormány ne csináljon a pártpolitikát az uniós népszavazásból. Arra kérte az embereket, áprilisban ne a kormányról, hanem a csatlakozásról szavazzanak. Mint mondta: az elmúlt tíz hónap alatt sok minden kiderült, többek között, hogy a polgári nemzeti oldal híveinek száma nem csökken. Hozzátette: itt az idő, hogy ne csak lélekben, hanem számszerűen is növekedjen a polgári tábor. Ezt pedig egy erős, nyitott, európai néppárttal megteremtésével lehet elérni.
Orbán Viktort mindig ígéretes politikusnak tartottam, aki tavaly nem megbukott, hanem vereséget szenvedett, és azóta sem talált magára- mondta Horn Gyula. Az szocialista politikus kijelentette: nem igaz a volt miniszterelnök kijelentése, miszerint a Medgyessy- kormány az iraki háború oldalán áll, mert a jelenlegi kabinet lehetőségeihez mérten mindent megtesz a katonai konfliktus elkerüléséért. A Vigadóban az Európai Unióval kapcsolatosan elhangzottakra reagálva Horn Gyula kijelentette: Orbán Viktor mondatai lényegét tekintve nyugodtan nevezheti Unió ellenesnek. Horn Gyula: Tessék mondani mire alapozza a jobboldal, hogy ez a kormány mindent elpusztított ami jó mit pusztítottunk el. Ez a kormány kezeli a válságos helyzetet.
Orbán Viktor beszédében azokról a kérdésekről szólt felelős ellenzéki politikusként, amelyek a közvéleményt leginkább érdeklik - nyilatkozta Herényi Károly. A MDF parlamenti frakcióvezetője a volt miniszterelnök Vigadóban elmondott beszéde kapcsán azt hangsúlyozta, hogy az előttünk álló európai uniós csatlakozás, az iraki kötelezettségvállalás, a határon túli magyarok ügyében feltett kérdésekre adott válaszai egy felelősen gondolkozó ellenzéki politikus válaszai voltak. - Az európai uniós csatlakozás melletti határozott kiállás politikai ellenfeleit is meggyőzhette a Fidesz szándékairól - mondta Herényi Károly.
Kuncze Gábor szerint Orbán Viktor beszéde: "Szép, hosszú beszéd volt, amelyben viaskodtak egymással a "csak a szépre emlékezem" és a "savanyú a szőlő" szempontjai, és az utóbbiak kerültek ki győztesen”. Az SZDSZ elnöke hozzátette - Az országértékelő beszéd helyszíne a parlament kell, hogy legyen, és mint emlékeztetett rá, Medgyessy Péter miniszterelnök február 11-én, az Országgyűlésben értékeli az ország helyzetét.
INFO Rádió
Az iraki háború ellen és az uniós csatlakozás mellett foglalt állást országértékelő beszédében Orbán Viktor. A volt miniszterelnök a pesti Vigadóban azt mondta: a jelenlegi helyzetben nem kapkodásra és igazodásra, hanem józan, higgadt döntésekre van szükség háború és béke kérdésében. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a magyarok többsége békét akar. A volt miniszterelnök fenntartásait hangoztatta az uniós csatlakozás feltételeiről, de kijelentette: az integráció mellett összességében több érv szól, mint ellene. Az ellenzéki politikus azt javasolta a kormánynak, hogy ne csináljon pártpolitikát az Európai Uniós népszavazásból, az embereket pedig arra kérte, hogy április 12-én az integrációról és ne a kormányról mondják el véleményüket. A volt miniszterelnök úgy vélte: a közélet legszembetűnőbb jelensége az a rombolási kényszer, amivel az ország mostani vezetői rárontanak mindenre, ami a polgári kormány idején született meg. Az ellenzéki politikus nem beszélt arról, hogy elvállalja-e a Fidesz elnöki posztját, de azt hangsúlyozta, hogy egy nagy erős, nyitott európai néppárt építését kell elkezdeniük.
Horn Gyula volt miniszterelnök szerint Orbán Viktor beszéde a lényegét tekintve unióellenes. A volt szocialista kormányfő úgy vélte, hogy az ellenzéki politikus kifigurázta azokat az érveket, amelyekkel a kormány megpróbálja meggyőzni a lakosságot az EU-s csatlakozás szükségességéről.
Kuncze Gábor az SZDSZ elnöke úgy vélte, hogy Orbán Viktor gondolatmenetében a „csak a szépre emlékezem” és a „savanyú a szőlő” szempontjai viaskodtak egymással, és az utóbbiak kerültek ki győztesen.
Herényi Károly az MDF frakcióvezetője hangsúlyozta: Orbán Viktornak az uniós csatlakozás, az iraki kötelezettségvállalás, a határon túli magyarok ügyében adott válaszai felelősen gondolkodó ellenzéki politikus szavai voltak.
A sok ellenérvvel együtt az unióba való belépés mellett szóló érvek valamivel többet nyomnak a latban – mondta Orbán Viktor a Pesti Vigadóban elmondott évértékelő beszédében. A volt miniszterelnök beszélt az iraki háborúról, az uniós csatlakozásról és az ezzel kapcsolatos népszavazásról is, s keményen kritizálta a Medgyessy-kormányt. Orbán Viktor: Ma a világ és mi, magyar polgárok úgy tudjuk, hogy a magyar kormány a háború oldalán áll. A kormány azonban nem azonos az országgal. A magyar emberek elsöprő többsége békét, igen, békét akar. S valóban, mi úgy látjuk, hogy a békés megoldásra még maradt esély. Éppen ezért meg kell őrizni a józanságunkat, a mi meggyőződésünk az, hogy a magyar érdek azt kívánja, hogy amíg csak egy halszálnyi esély is van a békére, igazodás és kapkodás helyett higgadtan és nyugodtan kell cselekednünk mindig a béke érdekében. Mindehhez tegyük még hozzá, hogy 1956-os nemzetként helyes, ha világossá tesszük, hogy a nemzetközi közösség döntése és felhatalmazása nélkül számunkra elfogadhatatlan bármely független állam elleni katonai akció. Riporter: A békére vágyó utólagos, emberi nyilatkozatokkal nem lehet meg nem történté tenni azt a hibát, hogy a háborút támogatók közé sodródtunk. Váltsunk néhány szót az európai uniós csatlakozásról. Kiderült, hogy minden korábbi várakozásunkat alulmúló feltételekkel fogunk csatlakozni. Talán az sem túlzás, ha néhányan úgy fogalmaznak, hogy bizony néhány esztendőn át másodrendű tagként fogunk csatlakozni az Európai Unióhoz. Lassan azt is megtanuljuk mindannyian Magyarországon, hogy a belépés után nem a jól megérdemelt pihenés, hanem további küzdelmek, egy, a mainál is erősebb verseny vár ránk. Nincs mit csodálkozni azon, ha egyre több az aggódó hang. Mégis a sok ellenérv mellett a belépés mellett szóló érvek, úgy érzem, valamivel többet nyomnak a latba. Lassan mondom, hogy az is megértse, aki nem akarja. A nyilvánvaló nehézségek ellenére Magyarországnak az Európai Unió keretei között kell megküzdenie az egyenjogúságért, az önrendelkezés jogáért, és az Európai Unió belső életének ízlésünk szerinti átalakításáért. Ezért kellene végre a kormánynak szóba állnia az emberekkel, és propaganda helyett őszinte, megnyugtató válaszokat adni, megnyugtató programokat kellene számukra bemutatni. Ezért azt javasoljuk a tisztelt kormánynak, hogy ne csináljanak az európai uniós népszavazásból pártpolitikát. Az embereket pedig nagy tisztelettel arra kérjük, hogy április 12-én ne a kormányról, akármit is gondoljanak felőle, ne a kormányról, hanem az európai uniós csatlakozásról mondják el a véleményüket. Hazai vizekre evezve Lényegében azt mondhatjuk: úgy tűnik, semmi sem volt jól úgy, ahogy az előző négyben megépítettük. Van-e magyarázat arra, hogy az ország egyre sűrűsödő és súlyosbodó gondjai helyett a kormány inkább az ellenzékkel foglalkozik? Van-e magyarázat arra, hogy felelős kormány helyett az ellenzék ellenzékeként viselkedik? A düh egyik lehetséges magyarázata, tisztelt hölgyeim és uraim, talán az lehet, hogy a korábbi, mi tagadás, szégyellnivaló koholt vádjaikról egymás után bizonyosodik be azok valótlansága. Nem jött 23 millió munkavállaló Romániából Magyarországra, nem vették el a szabad szombatot, nem volt hosszú bájtok éjszakája, nem érkeztek kamionok Ausztriából titkos MSZP-ellenes röpcédulákkal, nem volt kivetnivaló a Terror Háza gazdálkodásában, nem volt visszaélés a Széchenyi-film körül. Nem arról van-e szó, hogy Magyarország történetében először kell kiegyenlített erőviszonyok mellett kormányoznia a baloldalnak. Tíz hónappal a választások után eljött az ideje, hogy mindannyian, beleértve a kormánypártokat is, megnyugodjunk, és mindannyian számot vessünk a realitásokkal. Ideje mindannyiunknak megbarátkozni a gondolattal, hogy a polgári nemzeti tábor mandátumainak száma nem lesz kevesebb. Ideje megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy a nemzeti polgári értékeket valló emberek elkötelezettsége, tettrekészsége valószínűleg nem csökken a jövőben sem. Ideje megbarátkozni mindenkinek azzal a gondolattal, hogy a nemzeti oldal összefogása és egysége sem kívülről, sem belülről nem bomlik fel, mert választópolgárok millióinak abroncsa tartja össze. Az emberek többsége pártszimpátiától függetlenül, magáénak érzi az elmúlt esztendők legfontosabb vívmányait. A család és gyermeknevelés kiemelt támogatását, a gáz, a villany, a gyógyszer, a közlekedés szigorú átszabályozását, a nemzeti vagyon védelmét, a magyar vállalkozók előnyhöz juttatását, magáénak érzi a magyar föld védelmét, a családi gazdaságokat, a szigorú büntető politikát, magáénak érzi a kábítószer üldözését, és magáénak érzi, azt hiszem, a státustörvényt is. Tíz hónapja azt mondták, üres az államkassza, majd kiosztottak 320 milliárd forintot. Lassan hetente bezárnak egy üzemet, kedves barátaim, és mi eközben győzelmi jelentéseket hallunk arról, hogy nő a foglalkoztatottság. A magyarok ennél, ennél a beszédnél, ennél a bánásmódnál azért többet érdemelnek. Megérdemelnék a tiszta, kijózanító szavakat, az egyenes beszédet mindenki, aki egy hosszú forró nyáron elhitte, hogy lesz ingyen tankönyv, hogy nem lesz gázáremelés, hogy nem zárnak be munkahelyek, hogy töretlenül emelkedni fog a nyugdíj, hogy nem szűnik meg a gazdák és a hazai vállalkozók támogatása. Kedves barátaim, ma mindannyian szomjazunk tiszta szavakra. Nem baj, nem volna baj, ha nem ínyünkre valók, csak legyenek tiszták, őszinték és egyenesek.
Kádár Dóra: Mit gondol Orbán Viktor helyzet- vagy országértékelő beszédéről Kovács László? Kovács László: Orbán Viktor hangzatos, de valótlan állításokkal próbálta rossz színben feltüntetni a kormányt. Azt állította például, hogy a kormány Irak ügyében a háború oldalán áll, valóságban a békés megoldást szorgalmazza. Minden lépéséből ez derült ki. Jellemző az, és egyben szomorú is, hogy Orbán Viktor beszéde is a Fidesztől már megszokott kétszínű magatartást mutatja az Európai Unióhoz történő csatlakozás ügyében. Azt mondja, a csatlakozás melletti érvek valamivel többet nyomnak a latba, mint a csatlakozás ellen szólók, de egyetlen érvet nem sorol fel mellette, annál inkább utal bizonyos, általa feltételezett negatív hatásokra. Megértem, hogy rosszkedvű a vereség miatt, és mindenben igyekszik támadni a kormányt, de az emberek másként értékelik az elmúlt hónapokat. Ezt a közvélemény-kutatások adatai bizonyítják. Kádár Dóra: Mit gondol, hogyan lehetne egyértelműbbé tenni a kommunikációt, hiszen a volt miniszterelnök is éppen ezt hiányolta, és nemcsak a béke-háború kérdésében, hanem az EU-csatlakozás kapcsán is azt mondta, hogy az emberek egyértelmű és őszinte válaszokra várnak. Tehát számos félreértést említett, és számos homályos kérdést, amelyekben egyelőre nem látnak tisztán az emberek, és úgy feltételezi, hogy maguk a politikusok sem igazodnak el benne. Kovács László: Ha például az európai uniós csatlakozás ügyében az emberek nem látnak tisztán, az éppen az ilyen kétszínű megnyilatkozásoknak köszönhető, hiszen ha fölvetik, akárcsak jóindulatúnak álcázott kérdésként a Fidesz részéről, hogy vajon lépést tudnak-e tartani az árak növekedésével a bérek és a nyugdíjak, akkor ők pontosan tudják, hogy a béreket majd a felzárkózás, a nyugdíjakat az emelkedés fogja jellemezni, míg az áraknál nem várható semmiféle drámai emelkedés, inkább csökkenés. Az a helyes, ha nem a negatívumokat nagyítjuk fel, hanem elmondjuk a várható előnyöket, amit Magyarország jövője szempontjából az európai uniós csatlakozás biztosít.
Kádár Dóra: Herényi Károly, a Magyar Demokrata Fórum frakcióvezetője mit talált a legfigyelemreméltóbbnak a volt miniszterelnök beszédében? Herényi Károly: Ezt a beszédet két szempontból érdekes értékelni. Az első az, ami a témaválasztást jelenti, tehát hogy milyen kérdéseket állított középpontjába. Ezek olyan kérdések voltak, amelyek a ma legégetőbb kérdései, az állampolgárok ezreit, millióit izgatják. Ilyen az uniós csatlakozás, az uniós csatlakozás lehetőségei, esélyei, ilyen az iraki készülődés, a békés megoldás lehetőségének keresése, tehát csupa-csupa olyan kérdés, amely a mindennapjainkat áthatja, és a másik szempont, ami alapján ezt meg kell ítélni, a válaszok. Én azt hiszem, hogy ezek olyan válaszok voltak, amelyek felelősen gondolkodó ellenzéki politikustól elvárhatóak, és amely válaszok a polgárok nagy többségének támogatását bírhatja. Kádár Dóra: A Magyar Demokrata Fórum hogyan látja az ellenzéki politizálás jövőjét? Herényi Károly: Biztatóan, mert ebből a beszédből és általában az ellenzék politizálásából meglehetősen világos, hogy ezekre a nagyon komoly kérdésekre, amelyekről az előbb beszéltem, az ellenzéknek jobb, hitelesebb válaszai vannak, mint a jelenlegi kormánykoalíciónak. Kádár Dóra: Mit gondol arról a megállapításról, hogy a magyar közéletnek nem kizárólag a magyar parlament a terepe? Herényi Károly: A parlamenti munka és a parlamenti politizálás az a politikai közélet egy szelete, de azt hiszem, hogy ez sokkal szélesebb körű annál, mint hogy a parlament falai közé szorítsuk, és ez így normális.
Kádár Dóra: Kuncze Gábor, a Szabad Demokraták Szövetsége elnöke hogyan értékeli Orbán Viktor Vigadó-beli beszédét? Kuncze Gábor: Ez egy szép hosszú beszéd volt, amelyben viaskodtak egymással a csak a szépre emlékezem, illetve a savanyú a szőlő szempontjai, és az utóbbiak kerültek ki győztesek. Számos alkalommal elmondtuk már egyébként, hogy egy országértékelő beszéd helyszíne a Parlament. Ez az országértékelő beszéd február 11-én, a miniszterelnök úr szájából fog elhangzani. Orbán Viktornak, tekintettel arra, hogy országgyűlési képviselő, ott a vitában lehetősége lesz kifejteni nézeteit. A beszéd egésze egyébként tele volt számos csúsztatással, nem országértékelő beszédet hallottunk, hanem a saját közönségéhez szólt, a saját bázisát akarta erősíteni. A beszédből ugyanakkor számos olyan elem hiányzott, amelyek miatt az előző kormány, illetve annak vezető pártja elveszítette a választásokat, hiszen az emberek többsége emlékszik még az arrogáns stílusra is, azokra a korrupciós jelenségekre, amelyek végigkísérték az elmúlt négy évet, emlékszik a társadalom kettéosztására, amely még érzékelhető, és egyébként amelyet lehet, hogy erősített ez a beszéd. Egy szó, mint száz, február 11-én a Parlamentben kell minderre visszatérni.
Tv2 – Jó reggelt, Magyarország
Sok az ellenérv, de az unióba történő belépés mellett szóló érvek mégis valamennyivel többet nyomnak a latban – jelentette ki Orbán Viktor tegnap a Pesti Vigadóban a Polgári Együttműködés Egyesület felkérésére elémondott hagyományos országértékelő beszédében. A volt miniszterelnök többek között kitért az Iraki helyzet értékelésére is. Az ellenzéki politikus azonban nem beszélt arról, hogy elvállalja-e a Fidesz elnöki posztját. Orbán Viktor: Nem tudjuk, hogy akarták-e vagy sem. Eltévedtek, vagy szándékkal indultak ebbe az irányba, a lényeg az, hogy ma a világ és mi, magyar polgárok úgy tudjuk, hogy a magyar kormány a háború oldalán áll. A kormány azonban nem azonos az országgal. A magyar emberek elsöprő többsége békét, igen, békét akar. S valóban, mi úgy látjuk, hogy a békés megoldásra még maradt esély. Éppen ezért meg kell őrizni a józanságunkat, a mi meggyőződésünk az, hogy a magyar érdek azt kívánja, hogy amíg csak egy halszálnyi esély is van a békére, igazodás és kapkodás helyett higgadtan és nyugodtan kell cselekednünk mindig a béke érdekében. Lezárultak a tárgyalások, és kiderült, hogy minden korábbi várakozásunkat alulmúló feltételekkel fogunk csatlakozni. Talán az sem túlzás, ha néhányan úgy fogalmaznak, hogy bizony néhány esztendőn át másodrendű tagként fogunk csatlakozni az Európai Unióhoz. Mégis a sok ellenérv mellett a belépés mellett szóló érvek, úgy érzem, valamivel többet nyomnak a latba. A nyilvánvaló nehézségek ellenére Magyarországnak az Európai Unió keretei között kell megküzdenie az egyenjogúságért, az önrendelkezés jogáért, és az Európai Unió belső életének ízlésünk szerinti átalakításáért.
Orbán Viktor ország-értékelő beszédére a kormánypártok képviselői azonnal reagáltak. Horn Gyula unió ellenesnek tartja Orbán véleményét. A Korábbi kormányfő érveivel leginkább az MDF tagjai értettek egyet. Horn Gyula: Az, ami ott elhangzott, végül is érzelemben, a gondolat vagy a kifejtés lényegét tekintve, én nyugodtan nevezhetem Európai Unió ellenesnek. Ő kifigurázta azt, hogy a kormány milyen jelszavakkal győzködi az embereket a népszavazás igenlő válaszára. Valóban igaz, mi azt valljuk, hogy aki ma támogatja az Európai Uniós csatlakozást, az a gyermekei, unokái jövőjét akarja szolgálni. Kuncze Gábor: Többször elmondtuk, hogy az ország-értékelő beszéd helyszíne, a parlament kell, hogy legyen, 11-én hangzik majd el a miniszterelnöktől az ország-értékelő beszéd, Orbán Viktornak, tekintve, hogy országgyűlési képviselő, ott lesz lehetősége kifejteni nézeteit. Herényi Károly: Orbán Viktor azokat a legfontosabb kérdéseket vette elő, amelyek ma az ország lakosságát leginkább foglalkoztatják, a legégetőbb kérdések ezek.
MTI – pártreagálások
Orbán Viktor volt miniszterelnök csütörtökön a Vigadóban elmondott hagyományos országértékelő beszédére a parlamenti pártok - köztük főként a kormánykoalíció két pártjának vezető politikusa - Horn Gyula és Kuncze Gábor -, valamint az ellenzék képviseletében Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője egymástól eltérően, más-mást kiemelve reagált az elhangzottakra.
MSZP - HORN GYULA VÉLEMÉNYE. Ami elhangzott, érzelem, gondolat és a kifejtés lényegét tekintve nyugodtan nevezhető Európai Unió-ellenesnek - jelentette ki Horn Gyula volt miniszterelnök csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Orbán Viktor beszédéről. A volt szocialista kormányfő szavai szerint az ellenzéki politikus kifigurázta azokat az érveket, amelyekkel a kormány próbálja meggyőzni a lakosságot az európai uniós csatlakozás szükségességéről. Hangsúlyozta: aki támogatja az uniós csatlakozást, az gyermekei, unokái jövőjét akarja szolgálni. Horn Gyula szólt arról, hogy a Fidesz a csatlakozás kérdésében kétszínű, mert megnyilatkozásaival kétségeket kelt. Az exminiszterelnök, aki szerint Orbán Viktor a saját rossz hangulatát keveri össze a lakosságéval, kiemelte: a kormány, lehetőségeihez mérten, mindent megtesz az iraki háború elkerüléséért. Mi komolyan vesszük szövetségesi kötelezettségeinket - fogalmazott az MSZP-s politikus, majd így folytatta: "Minden, amit a kormány tett, a háború elkerülését szolgálja." Horn Gyula úgy vélekedett, hogy Orbán Viktor tavaly vereséget szenvedett, és azóta sem tért magához. A volt szocialista kormányfő hozzátette: Magyarországon szükség van egy európai konzervatív pártra. Orbán Viktornak azzal a kijelentésével kapcsolatban, mely szerint a hatalmon lévőknek rombolási kényszere van, Horn Gyula feltette a kérdést: "Mit pusztítottunk el?" A fideszes politikus beszédében megfogalmazottakra reagálva kijelentette: a hatalom senkire sem akarja rákényszeríteni saját ideológiáját, senkit sem gátolnak véleménye kimondásában, semmilyen sérelem nem érte a demokráciát az elmúlt kilenc hónapban. Csak hangulatkeltésre jó az az állítás, hogy a kormány törvénytisztelő emberekkel áll szemben - mondta Horn Gyula. Kérdésre válaszolva leszögezte, "szó sincs modernizált Bokros-csomagról".
SZDSZ - KUNCZE GÁBOR PÁRTELNÖK REAGÁLÁSA. Szép, hosszú beszéd volt, amelyben viaskodtak egymással a "csak a szépre emlékezem" és a "savanyú a szőlő" szempontjai, és az utóbbiak kerültek ki győztesen - reagált az SZDSZ elnöke Orbán Viktor csütörtöki, a Pesti Vigadóban elmondott beszédére. Az országértékelő beszéd helyszíne a parlament kell, hogy legyen - szögezte le Kuncze Gábor, megjegyezve: Medgyessy Péter miniszterelnök február 11-én, az Országgyűlésben értékeli az ország helyzetét. A kormánypárti politikus hozzátette: Orbán Viktornak, mint országgyűlési képviselőnek ott lesz lehetősége kifejteni nézeteit.
MDF - HERÉNYI KÁROLY FRAKCIÓVEZETŐ. Orbán Viktor beszédében azokról a kérdésekről szólt felelős ellenzéki politikusként, amelyek a közvéleményt leginkább érdeklik - nyilatkozta Herényi Károly az MTI-nek csütörtökön este. A MDF parlamenti frakcióvezetője a volt miniszterelnök Vigadóban elmondott beszéde kapcsán azt hangsúlyozta, hogy az előttünk álló európai uniós csatlakozás, az iraki kötelezettségvállalás, a határon túli magyarok ügyében feltett kérdésekre adott válaszai egy felelősen gondolkozó ellenzéki politikus válaszai voltak. Az európai uniós csatlakozás melletti határozott kiállás politikai ellenfeleit is meggyőzhette a Fidesz szándékairól - mondta Herényi Károly.
