Reagálások Medgyessy Péter országértékelő beszédére
Áder János (Fidesz) úgy ítélte meg, hogy jövőkép helyett a miniszterelnök csak "jövőpépet" vázolt. Mint mondta, a Medgyessy- kormány új fizetőeszközének ígéret a neve, amely egyre inkább inflálódik.
Áder szerint Medgyessy Péter beszédét nagy várakozás előzte meg, de az csalódást okozott. Arra kérte a kormányfőt, hogy ha már vizsgálatok kezdeményezéséről szólt, ne feledkezzen meg Csillebércről, a Hattyúházról és más, "közbeszerzés nélküli szocialista umbuldákról" sem.
Mint mondta, ha a modern Magyarország igenlésre épül, akkor a kormányfőnek ezt legfőképpen koalíciós partnerével kell megbeszélnie, amely EU-kampányában olyan felszólításokat szerepeltet, hogy "ne köpködj, ne szemetelj, ne szemétkedj".
Áder János szerint Medgyessy Péter beszédében nem válaszolt olyan kérdésekre, hogy mit kíván tenni a gazdaság gondjainak orvoslására, az egészségügyben dolgozók és a betegek érdekében, az önkormányzatokért, hogy miért "veri szét" a jól működő intézményeket, mit kíván tenni a gyárbezárások, a növekvő munkanélküliség, a növekvő infláció ellen, miért nem segíti elő az EU-népszavazás sikerét és miért nem kér bocsánatot az Orbán-kormány idején megfogalmazott rágalmakért: nem veszett el a szabad szombat, nem jött a 23 millió román.
- Miért kell a kormánynak az élő fába is belekötnie? - tette fel kérdését Áder János.
A frakcióvezető a Fidesz nevében politikai vitát kezdeményezett a jövőkép kérdésében. Ez volt talán a legfontosabb bejelentés a napirend előtti vitában.
Herényi Károly (MDF) kijelentette, hogy a kormányfő által vázolt tervek köszönőviszonyban sincsenek az idei költségvetéssel. Hacsak nem annak egyes részeit ollózták ki a szövegírók – tehetjük hozzá.
A frakcióvezető szerint az Európa Terv végrehajtásához pótköltségvetés beterjesztésére van szükség. Sajnálattal jegyezte meg, hogy a száznapos program keretében a kormánytöbbség "felélte azokat a tartalékokat", amelyekből az idén gazdálkodni lehetne.
A kormányfő konszenzusról, nemzeti összefogásról beszélt, de ennek semmi jelét nem lehet látni a parlamenti munkában. Ezt szerinte jól mutatja, hogy a költségvetés vitájában sorra utasították el az ellenzék jobbító szándékú módosító indítványait és számos előző ciklusban született törvényt hatályon kívül helyeztek.
Kuncze Gábor (SZDSZ) az ország szempontjából az uniós csatlakozás fontosságáról beszélt.
- Gondolkodjunk Európában! - szólított fel a pártelnök, frakcióvezető, hozzátéve, hogy nincsenek valódi érvek az EU- csatlakozás ellen, az integrációnak nincs alternatívája. Véleménye szerint az ország érdekei ellen cselekszik, aki a csatlakozás elutasítására buzdít, de az is, aki "kettős beszéddel" elbizonytalanítja híveit az integrációt illetően. Reagálásában megemlítette, hogy az elmúlt évek fenyegető árvizei nagyon megterhelték a költségvetést. Nem lenne egyszerűbb végrehajtani a Vásárhelyi-tervet, amely a Tisza vonalán biztosítaná az emberek számára a biztonságot, munkahelyeket teremtene és erősítené az agráriumot? - tette fel a kérdést.
Lendvai Ildikó (MSZP) - közlése szerint - szándékosan nem hívja Medgyessy Péter beszédét országértékelésnek. Tudni illik, hogy a helyes viszony fordított. Nem a politikusok értékelik az országot, hanem az ország értékeli őket - fogalmazott.
A frakcióvezető párhuzamot vont a Micimackóban szereplő, örökké borongós Füles és a szerinte mindig elégedetlen Fidesz között. Azt is mondta, hogy ha a tízparancsolatot olvasnák fel, a Fidesz hatot abból is elutasítana. A viták ellenére úgy ítélte meg, hogy a helyzet értékeléséről szóló vitát a parlamentben kell lefolytatni. Hiszen, mint mondta, a futballmeccseket sem úgy rendezik, hogy az egyik csapat az egyik stadionba vonul ki, a másik pedig a másikba.
Kitért arra, hogy az Európa terv az országot a gyorsabb, sikeresebb csatlakozáshoz segítheti hozzá.
- Az Európa terv a szegények emelkedésének Európa terve is. Olyan csatlakozást készít elő, amely nem növeli, hanem csökkenti a különbségeket - szögezte le.
Politológusi vélemények szerint az Európa-terv, illetve a gyermekbarát politika meghirdetése, valamint a köztársaság fogalmának megjelenése volt a leghangsúlyosabb Medgyessy Péter miniszterelnök keddi országértékelő beszédében.
Lakner Zoltán kiemelte: határozott uniós beszédet várt és ezt csak részben kapta meg.
Hozzátette, hogy miközben létezik egy erőteljes unióellenes propaganda és egy "igen, de" propaganda a Fidesz részéről, a kormány nem azt mondja, hogy az egyes társadalmi, foglalkozási csoportokra, régiókra, korosztályokra lebontva kinek milyen haszna származik a csatlakozásból, hanem azt: milyen felelőtlen dolog kritizálni. Lakner Zoltán a kormányfő beszédét illetően új elemnek nevezte az Európa-tervet, közölte ugyanakkor: van elfogadott költségvetés, amelynek terhére nehéz újabb ígéreteket tenni, a távolabbi ígéretek pedig eléggé beláthatatlanok.
Véleménye szerint - kételyei ellenére - az Európa-terv nagyon jó ötlet is lehetne, ha azt valóban felépítik, s nem bizonyul "petárdának". A politológus pozitívumnak mondta, hogy a beszédben konkrétumokról is szó esett, véleménye szerint azonban a túlságosan részletező kifejtés helyett érdemesebb lett volna néhány dolgot kiemelni.
Nem a miniszterelnök dolga, hogy bejelentse az ingyenes múzeumi belépés bevezetését vagy egy kiállítás megrendezését.
- Kiindulópontnak ez a beszéd jó lehet, ha lesz folytatása is - összegezte véleményét Lakner Zoltán.
Navracsics Tibor, az Orbán-kormány kommunikációs államtitkárságának volt munkatársa úgy látta: a miniszterelnök beszédírói megpróbálták az Orbán Viktor által elmondott országértékelőkhöz mérni a feladatot. A jövőképalkotás és a konkrétumok felsorolása között megrekedt a dolog: jövőképnek nem volt elég kontúros, a konkrétumok pedig nem jelentettek újdonságot, mert javarészt az Orbán-kormány által beindított politikai lépések új köntösben való meghirdetéséről van szó.
Ennek alátámasztásaként említette az autópálya-építést, az egészségügyi reformot és "az Európa-terv néven meghirdetett Széchenyi-tervet". Új elem a köztársaság újszerű definiálása és a gyermekbarát politika meghirdetését. Mint hozzátette, azonban ezekről nem tudott meg eleget. Az előbbi fogalom használata kapcsán elképzelhetőnek nevezte, hogy Medgyessy Péter talán úgy gondolta: a szociális piacgazdaság és a jogállam kifejezés túlságosan kötődik az előző kormányhoz vagy kormányokhoz. Medgyessy Péter konzervatív elemeket felmutató, határozott miniszterelnökként akart megjelenni. Navracsics Tibor a konzervatív nyelvezet használatának lehetséges okait áttekintve kiemelte: egyrészt a miniszterelnöknek a kormányzati pozícióból adódóan elemi érdeke a stabilitás hangsúlyozása, másrészt lehetett egy olyan mögöttes célja is, hogy a Fidesz szavazóbázisa, illetve az Orbán-kormányt pozitívabbnak tartó emberek számára szimpatikus jelszavakat mondjon, megszólítsa őket.
Török Gábor szerint egyértelműen az Európa-terv meghirdetése volt a kormányfői beszéd tartalmának lényege. E terv első hallásra meglehetősen kevés új dolgot tartalmaz, bár kétségkívül új elemként jelent meg például az állami múzeumok látogatásának ingyenessé tétele és egy hitelprogram meghirdetése. (Bár ez utóbbi csak az MSZP részéről új.) A politológus szerint is a terv a Széchenyi-programhoz hasonló szerepet töltene be, egyberendezve mindazt, ami egyébként is a kormány programjába tartozik.
Török Gábor a beszéd vezérfonalát illetően új elemként értékelte a köztársasági eszme megjelenését, egyúttal meglepetésnek és érdekes váltásnak nevezte, hogy Medgyessy Péter említést sem tett a korábban használt fogalomról, a nemzeti középről, amelyet - mint mondta - a kormány az elmúlt hónapokban igyekezett saját magával azonosítani. A politikai marketingben nem nagyon szokás ilyen sűrűn cserélgetni a jelszavakat.
