2003. március 26. szerda 21:10

 

Interjú [ „Van anyaország” ] Interjú Németh Zsolt Fidesz-alelnökkel [ 2003-03-18 ]    Németh Zsolt Fidesz-alelnök, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke lapunknak kijelentette: elvárja a román kormánytól, hogy lépjen fel az alapvető emberi és kisebbségi jogok csángóföldi megsértése ellen. – Hogyan vélekedik arról, hogy Brassóban Verestóy Attila közbelépése nyomán a szervezők nem engedélyezték a brassóiak számára írt ünnepi beszédének felolvasását? – Nagyon sajnálom, hogy betegségem miatt nem tudtam eleget tenni a brassói magyarok meghívásának. Meglepett, hogy Verestóy úr annak ellenére szerepelt a brassói megemlékezés szónokai között, hogy az előzetes programegyeztetés során fel sem merült a neve. Azért tartom ezt különösnek, mert az elmúlt években bizonyította: a polgári kormány nemzetpolitikájával szögesen ellentétes nézeteket vall. Kijelentette például, hogy nincsen szüksége a magyar igazolványra, és azt nem kívánja kiváltani. – Brassóban vannak, akik úgy tudják, nem is annyira a betegsége, mint inkább Verestóy Attila jelenléte miatt maradt távol a rendezvénytől. – A történtek fényében a betegségem kérdése nem lényeges. Verestóy úr a brassói magyarok és magyarországi vendégük közé furakodott, fizikai és politikai értelemben egyaránt. Mindenképpen minősíthetetlennek és elfogadhatatlannak tartom azt a hangnemet, amit a munkatársammal szemben kivörösödött fejjel megengedett magának. Elfogadhatatlannak tartom, hogy megakadályozta, hogy a brassói megemlékezőknek bejelentse megbetegedésemet, és felolvassa ünnepi beszédemet. – Kovács László külügyminiszter Erdélyben többször is elmondta, a személyével szemben kimutatott marosvásárhelyi nemtetszés azzal áll összefüggésben, hogy a magyarországi indulatok átlépték a határt. – Érthetetlennek tartom, hogy a szocialista kormány egyetlen vezetője sem jutott el az elmúlt tíz hónapban a Székelyföldre. Sajnálatos módon nem vetnek számot a realitásokkal. Egy éve próbálják szétcincálni a státustörvényt, a kedvezménytörvény végrehajtására szükséges pénzösszegeket nem biztosították, 2003-ban 30 százalékkal csökkent a határon túli támogatások költségvetési volumene az előző évhez viszonyítva. Ez mind azt jelzi, hogy a határon túli magyarságot a szocialista kormány odaveti a Fidesz-ellenes indulatainak. A Fidesz-kormány szapulása helyett talán azzal kellene foglalkoznia, hogy miként tudná elősegíteni a nemzetpolitikai célok megvalósulását. Visszamutogatással nem lehet előrehaladni. – Az viszont tény, hogy a romániai magyar társadalom megosztottabb, mint bármikor korábban. – Azt tapasztaltam, szó nincs arról, hogy a Reform Mozgalom vagy a Tőkés László által kezdeményezett nemzeti önkormányzat alternatív párt létrehozását határozta volna el az RMDSZ-szel szemben. Sokkal inkább az RMDSZ által eredetileg megfogalmazott célok megvalósítása érdekében hozták létre ezeket a szerveződéseket. – Milyen élményekkel tér haza az erdélyi március 15-i ünnepségek után? – Azt láttam, hogy az erdélyi magyarság úgy érzékeli, az anyaország elfordult tőle. Biztosítottam a különböző helyszíneken a hallgatóságot arról, hogy az anyaország nem azonos az aktuális kormánnyal. Az anyaország a maga eszközeivel akkor is támogatta a határon túli magyarságot, amikor kommunizmus volt, és ma is él a közösségvállalás a határon túli magyarokkal. Ha a kormány nem látja el az anyaország feladatait, akkor ezek a polgári erőkre hárulnak. Azt is tapasztaltam, hogy a kormányzat megszüntette azt a kiegyensúlyozott támogatási politikát, amit a polgári kormányzat valósított meg. Ehelyett zajlik a nemzeti vagy polgári szellemi irányzatoknak a kiiktatása a támogatási politikából, sőt a nemzetpolitikai párbeszéd intézményrendszeréből is. A határon túli egyházi körök például azt érzékelik, hogy nem tekinti megfelelő mértékben partnernek őket a magyarországi kormányzat. – Ön volt a magyar kormány első képviselője, aki ellátogatott a moldvai csángókhoz. Most, éppen három évvel e látogatás után ismét fellángoltak az indulatok. Külsőrekecsinben lincshangulat alakult ki amiatt, hogy egyes szülők a magyar nyelv iskolai oktatásának a bevezetését merték kérvényezni. – A külsőrekecsini események élesen szemben állnak azzal a nemzetközi kötelezettséggel, amelyet a csángók ügyében az Európa Tanács előírt Románia számára. De nemcsak azzal, hanem az elmúlt idők folyamán beindult politikai gyakorlattal is, amit a magyar nyelvoktatás moldvai bevezetése ígéretesen jelzett. Elvárjuk a román kormánytól, hogy hathatós intézkedésekkel akadályozza meg az alapvető emberi és kisebbségi jogok sérelmét. A magyar kormánytól pedig azt, hogy egyértelműen kérjen magyarázatot Bukaresttől a külsőrekecsini magyarellenes hangulatkeltés ügyében.

Erdély, Krónika

2003.03.18.

Vissza a kezdőlapra