SZERBIA ÉS MONTENEGRÓ

 

TUDÓSÍTÁSOK

 

NAPIRENDEN A MINISZTERI TANÁCS MEGVÁLASZTÁSA

 

Belgrádban hétfőn ült össze Szerbia és Montenegró parlamentje. Az ülésen Szvetozar Marovics, az állaközösség elnöke javaslatot tett a miniszteri tanács összetételére vonatkozóan. A javaslat szerint a külügyminiszteri tárca éléreGoran Szvilanovics, a kisebbségvédelmi tárca élére Raszim Ljajics, a véderőminiszteri tárca élére pedig Borisz Tadics került. A belföldi kereskedelmi kapcsolatokkal foglalkozó tárca vezetője Amir Nurkovics, a külföldi gazdasági kapcsolatokkal foglalkozó tárca vezetője pedig Branko Lukovac.

 

Marovics javaslatát 47 szerbiai és 19 montenegrói képviselő támogatta, s 37 szerbiai, illetve 10 montenegrói képviselő ellenezte. A miniszterek letették az esküt.

 

Az államközösség parlamentje elfogadta az államközösség ideiglenes pénzelésére vonatkozó határozatot. Az ülés kezdetén a képviselők egy perces néma csenddel adóztak a meggyilkolt szerbiai kormányfő tiszteletére. Ezt követően Dragoljub Mityunovics parlamenti házelnök közölte: a merénylők háborút kezdtek a béke, az állam és a demokrácia ellen, s felszólította a honatyákat, hogy tegyenek meg mindent ezen értékek megőrzése érdekében. Mityunovics reményét fejezte ki, hogy a Szerbiában kihirdetett rendkívüli állapotot „a lehető legrövidebb időn belül” megszüntetik, s folytatódhat a demokráciáért vívott küzdelem.
 

MICICS ASSZONY ZSIVKOVICSOT JELÖLTE MEG KORMÁNYALAKÍTÓKÉNT

 

Natasa Micics megbízott köztársasági elnök hétfőn a szerbiai képviselőháznak javaslatot terjesztett elő, hogy a szerbiai kormányfői posztra Zoran Zsivkovicsot, a Demokrata Párt alelnökét válassza meg. A parlamenti közlemény szerint Micics asszony azt követően kínálta fel Zsivkovicsnak a kormányalakítói posztot, hogy konzultációkat folytatott a szerbiai parlamenti többség képviselőivel.

 

A szerbiai parlament keddi ülésén véleményt mond Zsivkovics kabinetjéről is. A B92 nem hivatalos forrásokból szerzett értesülései szerint a hatalmi koalíció biztosította a szükséges számú szavazatot a kormányfő megválasztásához. A Szerbiai Demokratikus Ellenzék parlamenti frakcióvezetőinek értekezletén a résztvevők megállapodtak, hogy minden képviselő jelen lesz a keddi parlamenti ülésen és támogatja Zsivkovics megválasztását. Megegyeztek abban is, hogy az SZDE Szerbiai Reformok frakció vezetője Bojsan Pajtics, a Demokrata Párt képviselője lesz.

 

Az SZDE vezetői a nap folyamán konzultációkat tartottak s megállapodtak abban, hogy támogatják Zsivkovics megválasztását és azt is, hogy Csedomir Jovanovicsot kormányalelnöknek nevezik ki. Az SZDE vezetőinek döntése egyhangú.

 

Az ellenzéki pártok – a Szerb Egység Pártja, a Szerbiai Szocialista Párt, a Szerb Radikális Párt, valamint az Új Szerbia és a Szerbiai Demokrata Párt – nem fogják támogatni Zsivkovics és Jovanovics megválasztását.

 

Hága

 

SÚLYOS CSAPÁS A JOG URALMÁRA

 

A Hágai Törvényszék sokkolónak írta le Zoran Gyingyics kormányfő meggyilkolását. A törvényszék nevében Theodor Merron, a bíróság újonnan kinevezett elnöke küldött gyásztáviratot Szerbia és Montenegró hágai nagykövetségére, melyben kifejtette, hogy Gyingyics együttműködésével a szörnyű bűntetteket átélt térség közel került az igazságszolgátatáshoz, s halála súlyos csapás a jog uralmára és a bűnösök felelősségének további megállapítára nézve. A kormányfő családjának, valamint a belgrádi hatóságoknak részvétét fejezte ki Carla del Ponte hágai főügyész is.

 

DEL PONTE: ELMEGYEK GYINGYICS SÍRJÁRA

 

„Valóban el akartam menni Zoran Gyingyics szerbiai kormányfő temetésére, hisz ő a barátom volt. S valóban, nyomást gyakoroltak rám, hogy ne menjek Belgrádba” – mondta Carla del Ponte, a Hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze.

 

„Előbb Goran Szvilanovics külügyminiszter hozta tudomásomra, hogy jelenlétem nem kívánatos, majd a szerbiai kormány is megerősítette ezt. Nem fontos. Gyingyicset a barátomnak tartottam és sírjára elmegyek egyedül, amikor legközelebb Belgrádban járok” – mondta a főügyész.

 

Arra a kérdésre, hogy a fennálló helyzet miatt bizonyos mértékig érez-e személyes felelősséget is (hiszen ő gyakorolt nyomást a szerbiai kormányfőre a hágai vádlottak kiadatása érdekében), a főügyész azt válaszolta: Gyingyics tudta, hogy a reformok végrehajtása nem lehetséges a háborús bűnösök bíróság elé állítása nélkül. „Nem ez az első eset, amikor szembe kell néznem azzal, hogy megöltek egy embert, aki szereti hazáját. De a vádiratokat nem teszem fiókba azért, mert gyilkosságok történnek. A nyomásgyakorlás nem részemről történik, a nemzetközi közösség gyakorol nyomást a kiadatások érdekében. Ami engem illet, én folytatom a munkámat” – mondta Del Ponte arra a kérdésre válaszolván, hogy csökkenti-e a Belgrádra gyakorolt nyomást a kormányfő meggyilkolását követően.

 

Szlobodan Milosevics pere

 

MILOSEVICS NEM HISZ A HORVÁT SZAKÉRTŐKNEK

 

Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök pénteken a Hágai Törvényszék előtt kétségbe vonta a háborús tetemek feltárásán és azonosításán dolgozó horvát szakemberek tárgyilagosságát és szaktudását. Davor Strinovic szakértőnek feltett keresztkérdései során, Milosevics felhozott néhány olyan egyedülálló esetet, amelyre nem kapott pontos választ, így a vádlott azt szögezte le, hogy a tanú nem volt minden esetben jelen, így vallomása csak véleménynek tekinthető.

 

vissza Vissza a kezdőlapra