A VMDP elnöke Kovács László magyar külügyminiszternek címzett levelében - amelyet az MTI-hez is eljuttatott - azt írja, hogy nem kellett volna belekezdeni a kedvezménytörvény módosításba, mert ezt az érdekeltek egyikének súlyos presztízsvesztesége nélkül nem lehet végrehajtani.
A magyar diplomácia, s az egész politikai elit kétféleképpen kerülhet ki a zsákutcából. Hozható egy lényegében új jogszabály a magyar külügyminiszter által megfogalmazott pontok alapján. Ez a rosszabb megoldás, mert "nincs olyan szöveg, amellyel a partnerek kedvében lehetne járni, különösen, ha némelyeket maga a törvény is zavarja".
Ezért hagyni kell inkább a törvényt "ebben a hibernált állapotában, s nem kell vele tenni semmit", viszont beszélni róla, és tárgyalni az érdekeltekkel. Ugyanakkor meg kell nyitni az igazi, immár időszerűvé vált kérdést, nevezetesen azt, hogy milyen legyen Magyarország kapcsolata kisebbségeivel az EU-csatlakozás küszöbén és utána, amikor EU-tagként kell továbbvinnie a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli integrációjának folyamatát. Figyelembe kell venni, hogy a magyar nemzet most már azokat a területeket sem tudja belakni, amelyek megmaradtak számára a trianoni döntés után.
A politikus szerint a nemrég parafált magyar-jugoszláv kisebbségvédelmi megállapodásban maradt lehetőség a végrehajtási és a jogszabályalkotási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómia kérdésének újbóli megnyitására.
Ágoston rámutat arra, hogy Zoran Djindjic szerb kormányfő jó politikai ritmusérzékkel felvetette Koszovó kérdését, ezért résen kell lenni. A koszovói rendezés oldalvizén haladva a háromszázezres vajdasági magyarság is megkaphatja a tényleges nemzeti alapú politikai autonómiát. Ha ehhez társulna a kettős állampolgárság lehetősége, akkor a vajdasági magyarok Szerbia polgáraiként, identitásukat megőrizve, közösségként maradhatnának meg szülőföldjükön - írja a VMDP elnöke a magyar külügyminiszternek címzett levelében.
