2003. június 10. kedd 23:30
Mennyi is a mennyi? (2)
Néhány nappal ezelőtt fölvetettük a kérdést mi lehet a forint árfolyamvesztése mögött? Kérdésünkkel arra céloztunk, hogy a gazdaság szempontjából kétélű lépés, komoly előnyhöz juttathatta a spekulánsokat. Noha a kormányszóvivő szerint a piacon semmi nem utal erre, a piaci szereplők szerint komolyabb euró-vásárlást lehetett észlelni, s a legbuzgóbb vásárló JP Morgan Bankház volt. A JP Morgan a januári forint elleni spekulációban is gyanúba került. Egyes hírforrások kormányzati vizsgálat-kezdeményezésről beszélnek. Mi egyenlőre nem tudunk többet mondani, mint a közmondást: nem zörög a haraszt, ha nem fúj a szél.
Az importőrök számára a 250 Ft-os árfolyam még kezelhető, az ennél rosszabb forint viszont ennek az ágazatnak az ellehetetlenülésével jár.
A Magyar-Hon-Lap szerkesztősége nem bánná az import valamelyes visszaszorulását, de nem feledkezhetünk meg arról, hogy a magyarországi export jelentős import-hányaddal dolgozik, ezért az exportőrök nyereségét az import drágulása jelentősen csökkenti, az inflációs hatások a nyugdíjasok és a kis jövedelműek számára eredményeznek növekvő terheket, tehát egyre növekszik a kétely, hogy a kormánynak a forint értékét rontó lépése lényeges előnyt hozna a gazdaságnak.
A magyarországi behozatal 2003. január és áprilisa között lényegében alig változott. A teljes behozatal az egy évvel korábbinak 100,8 százaléka. Ezen belül viszonylag jelentősen nőtt (111,2 %) a közép- és kelet-európai behozatal, míg az úgynevezett fejletlen országokból az egy évvel korábbinak csak 90,7 százalékát hoztuk be. (E százalékszámok az import folyó forintban kifejezett értékváltozására vonatkoznak.) Ugyanezen időszakban a kivitel 90,6 százalékra csökkent, s ezen belül is kimutatható volt a közép-kelet-európai 10,2 százalékos növekedés.
A kormányt bizonyára sokkolta a négy hónap alatt kialakult 247 milliárdos kereskedelmi hiány, a termelés növelése és álláshelyek támogatása helyett azonban a forintleértékelés több mint kétes fegyveréhez nyúlt. Továbbra is tudni szeretnénk, hogy a jegybankkal együtt bevezetett kismértékű sáveltolás miként eredményezett ennél lényegesen nagyobb értékvesztést a múlt hét folyamán?
