2003. május 30. péntek 08:10
Az Eötvös Károly Intézet az igazságügyi tájékoztatásról
Az Eötvös Károly Intézet
állásfoglalása az igazságügyi tájékoztatásról, a bíróságok működésének
átláthatóságáról
Több mint egy évtizeddel jogállami forradalmunk után az igazságügyi
tájékoztatásról hazánkban tartalmi és formai tekintetben is elfogadhatatlan
szabályok szólnak.
1. Törvény helyett még mindig miniszteri rendelet rendelkezik az igazságügyi
tájékoztatás néhány alapvető szabályáról, bírák jogairól és
kötelezettségeikről, sőt e jogszabály végén - igaz, még 1986-ból - a
belügyminiszter neve is olvasható.
Az igazságügyi tájékoztatás tartalmi szabályai sem kevésbé ellentétesek a
jogállami értékekkel. Akár folyamatban lévő, akár befejezett ügyben a sajtó
részére a bíróság elnöke - esetleg megbízottja útján - szabad belátása szerint
adhat felvilágosítást.
Befejezett ügyről - az ügy intézéséért felelős dolgozó (közjegyző, végrehajtó)
is adhat felvilágosítást -, a bíró azonban az általa tárgyalt ügyről soha nem
beszélhet. Helyette sajtószóvivő vagy a bíróság elnöke, illetve az általa
esetileg megbízott másik bíró nyilatkozhat. A hatályos törvényi és a rendeleti
szabályok szerint, ha az elnök nem jelölte ki a feladatra - a szólás
alkotmányos szabadságát sértve - egyik magyar bíró sem formálhat nyilvánosan
véleményt egyetlen bírói döntésről vagy eljárásról sem. De az elnök
(megbízottja) sem köteles jog szerint tájékoztatni.
A bírósági tárgyaláson kép- vagy hangfelvételt készíteni csak az eljáró tanács
elnökének engedélyével szabad. Ezzel kapcsolatban is csupán arra vonatkozóan
találunk szabályokat, hogy mikor köteles megtiltani a felvétel készítését, de
arra nem, mikor kell engedélyeznie azt.
Előfordul, hogy a - rendszerint újságíró foglalkozású - személy jegyzetelését
az eljáró bíró rendzavarásnak minősíti.
A jogkereső állampolgárok és a jogászok sincsenek jobb helyzetben. Az
ítélkezési gyakorlat a maga egészében ma Magyarországon nem ismerhető meg.
Nemhogy a megyei bíróságok, de a Legfelsőbb Bíróság ítéletei sem
tanulmányozhatóak, azokkal csak mint a bíróságok által közzétett
válogatásokkal találkozik a közönség. Pedig az érintettek személyiségi
jogainak kímélete mellett, különösen az on-line korszakban semmiféle technikai
akadálya nem lehet az ítéletek közzétételének, hiszen ezek, mint a
jogalkalmazás, bírói jogfejlesztés dokumentumai, kétségkívül nyilvános adatok.
Ma a bíróságok ítéleteiből jószerivel csak annyi ismerhető meg, amennyit a
bíróságok maguk önként lehetővé tesznek. Ez a gyakorlat nem csupán a közérdekű
adatok megismerhetőségét, a sajtó szabadságát, a jogtudományi kutatások
lehetőségeit korlátozza, de kihat a személyek jogérvényesítési lehetőségeire
is.
2. A jelenlegi szabályozás az alkotmány számos rendelkezését és elvét sérti. A
megalkotandó törvényi szabályozásnak egyaránt ki kellene elégíteni egy
szektorális információszabadság- és adatvédelmi törvény követelményeit,
továbbá foglalata lehetne a sajtószabadság biztosítékainak éppúgy, mint a
tudományos kutatók jogainak is.
Az új jogi rendezésnek meg kell szüntetnie az alkotmányos jogok rendeleti
szabályozását.
Nem tartható az, hogy a bíróság elnöke vagy megbízottja szabad mérlegelés
alapján döntsön arról, hogy kinek, milyen tartalmú tájékoztatást, illetve
iratbetekintést ad vagy engedélyez. A tájékozódás jogát és az igazságügyi
szervek kötelezettségeit jogi biztosítékokkal körülvéve kell meghatározni.
A hang- és képfelvétel készítésének jogáról a büntető valamint a polgári, a
munkaügyi, a közigazgatási perben, eltérő tartalommal, ugyanennek a törvénynek
kell rendelkeznie. A tudományos kutatók jogait biztosítani kell.
A felsőbíróságok ítéleteit - az érintettek magánéletének oltalma mellett - a
jogkereső közönség számára (ide értve persze a sajtót is) hozzáférhetővé kell
tenni.
A törvény - az állam egyik legmagasabb státuszú képviselőjét - a bírót nem
foszthatja meg a vélemény és a szólás lehetőségétől. A bírák képzésének,
szakmai irányításának biztosítania kell azt, hogy a tárgyalásokon a rend
fenntartásával kapcsolatos bírói jogosítványok ne legyenek felhasználhatóak a
nyilvánosság és a sajtószabadság korlátozására.
Országos Sajtószolgálat
