2003. április 10. csütörtök 00:33

Európai Parlament

 

Az Európai Parlament szerdán strasbourgi plenáris ülésén óriási többséggel megszavazta a tíz új tagország jövő évre tervezett csatlakozását támogató határozatot.

 

Az EU 626 tagú képviselőtestületében 567-en szavaztak a határozatról, amelyet 458 szavazattal, 68 ellenszavazattal, 41 tartózkodás mellett fogadtak el. A parlament ezzel politikai hozzájárulását adta a bővítés következő hullámának megkezdéséhez, közvetlenül a tíz országgal kötendő csatlakozási szerződés egy hét múlva esedékes aláírásához.

 

A csatlakozási tárgyalásoknak a tavaly decemberi koppenhágai csúcson történt lezárását értékelő politikai állásfoglalás mellett a parlament külön-külön is állást foglalt a jövő évi taggá válásra készülő tíz országról. Magyarország csatlakozásáról 568 képviselő szavazott, közülük 522-en támogatták és 23-an ellenezték EU-tagságát, 23-an pedig tartózkodtak.

 

A jövő évi csatlakozásra készülő országok közül Lettország, Magyarország és Szlovénia kapta a legtöbb támogató szavazatot - egyaránt 522-t -, s csak az ellenszavazatok, illetve a tartózkodások számában van közöttük különbség, de ez is elhanyagolható.

 

Feltűnő volt a Csehország ellen leadott szavazatok, illetve a tartózkodások viszonylag nagy száma. A tíz ország közül Csehország kapta a legkevesebb szavazatot (az 565 leadottból 489-et), illetve a legtöbb (39) ellenszavazatot, s a tartózkodók száma is itt volt a legmagasabb (37). Ennél valamivel jobban, de az átlagosnál gyengébben alakult Lengyelország támogatottsága: a leadott 565 szavazatból 509 volt támogató, 25-en szavaztak nemmel, és 31-en tartózkodtak.

 

Kik és miért szavaznak nemmel? (Az Origo brüsszeli forrásra hivatkozva írja)

 

A nemmel szavazó honatyákat a legkülönfélébb megfontolások vezérelték. Ezek közül a legfontosabbak:

  1. A jövendőbeli tagok iraki válság kapcsán elfoglalt, erősen Amerikával rokonszenvező álláspontja. Már a külügyi bizottsági szavazáskor is kiderült, hogy egyes képviselők ezt nem bocsátják meg egykönnyen a tagjelölteknek.

  2. Talán ennél is több vannak azok a képviselők, akik az európai integráció eredményeit és továbbfejlődését féltik a bővítéstől. Ennél árnyaltabban úgy fogalmaznak, hogy a bővítés kisiklathatja az Európai Uniót, ha az Európai Konvent elmulasztja az alkalmat a működőképességet garantáló intézményi reformok elfogadására. A mélyítéspártiak szószólója Jean-Louis Bourlanges francia konzervatív képviselő, aki szerdán sajtótájékoztatón jelentette be, hogy figyelemfelkeltés céljából az új tagok csatlakozása ellen szavaz. Elmondása szerint véleményével mások is szimpatizálnak. Daniel Cohn-Bendit, a Zöldek vezére is bővítés utáni krízistől tart, de számára ez nem kérdőjelezheti meg az igen szavazatot.

  3. Történelmi-nemzeti ellentétek is beleszólhattak a szavazásba. A legjobb példa Csehország, amely a Benes-dekrétumok ügyében tanúsított magatartása miatt ellenszenvet váltott ki be több német konzervatív képviselőtől.

  4. A kedden nyugvópontra jutott költségvetési vita (lásd feljebb) is okot, egyeseknek pedig ürügyet adhatott arra, hogy nemmel voksoljanak.

  5. Végül vannak olyan képviselők is, akik belülről bomlasztják az Európai Uniót, és meg akarják kímélni a tagságtól az arra pályázó országokat. Eftimiosz Korakasz görög kommunista képviselő például következetesen valamennyi tagjelölt felvétele ellen szavazott a külügyi bizottságban. Korakasz korábban a Bruxinfónak elmondta, hogy a tagjelöltek iránt érzett szolidaritásból szavazott a bővítés ellen, ugyanis az EU-t az imperializmus és a multinacionális vállalatok szekértolójának tekinti.

vissza Vissza a kezdőlapra