2003. május 13. kedd 23:23
Változtatni kellene az európai nyugdíjrendszereken!
International Herald Tribune
2003.05.09.
Dolgozók Európa-szerte az utcára vonulnak azért, hogy megóvják a világháború utáni társadalom talán legféltettebb kincsét, a nagylelkű nyugdíjrendszert. Ausztriában, Németországban és Franciaországban a nyugdíjasok jövedelmüket nagyrészt még mindig az államtól kapják. A régóta fennálló rendszer szerint a dolgozók adóiból finanszírozzák a nyugdíjakat.
A rendszer azonban akadozik, azon egyszerű ok miatt, hogy Európa öregszik. A várható élettartam az utóbbi évtizedekben jelentősen kitolódott. Franciaországban egy férfi átlag 59 éves korában megy nyugdíjba, ami azt jelenti, hogy az emberek felnőtt éveik harmadát-felét nyugdíjasként töltik. Európában nem sikerült visszaszorítani az állami nyugdíjak intézményét, míg Nagy-Britanniában és Amerikában magán- és vállalati finanszírozású rendszert is bevezettek. A közgazdászok figyelmeztetnek: egyes országok gazdasága akár 2015-re összeomolhat, Franciaország és Németország már most nem tudja teljesíteni a GDP három százalékában meghatározott államháztartási hiány felső határát. A kormányok azonban csak lassan próbálják reformterveiket megvalósítani, hiszen éles szakszervezeti ellenállásba ütköznek, sőt Franciaországban az 1997-es nyugdíjreformterv több politikus bukását idézte elő.
A franciák ezért csak kisebb reformokat terveznek: a közszféra dolgozóinak az eddigi 37 helyett 40 éven keresztül kell fizetniük az államkasszába. Ausztriában Schüssel nagyobb reformokat tervez: a korai nyugdíjba menetelt büntetni fogják, és az állampolgároknak az eddigi 40 helyett 45 éven keresztül kell dolgozniuk. A tervezet szerint egyes nyugdíjasok járandóságát akár harminc százalékkal is megcsapolhatják.
A legjobb megoldást minden bizonnyal Svédország kínálja, ahol a dolgozó - a legjobb 15 év keresetét alapul vevő rendszer helyett - nyugdíját a munkaviszonyban eltöltött teljes ideje alapján számolják ki, amely alatt ő egy kormányzati számlára utal. A befizetett összeg egy része a hagyományos utat követi, míg a pénz másik része egy befektetési alapba áramlik. A számlát minden egyes dolgozónál a nyugdíj időpontjában elvárt élettartam alapján osztják fel, amely később módosítható. Számos kelet-európai országban hasonló rendszert vezettek be, a kontinens országainak nagy része azonban még csak most indult el a változtatás útján.
