2003. május 02. péntek 21:10
Hollókő, világörökség
Parlamenti felszólalás
DR. SURJÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót.
Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Egy olyan témáról szeretnék
szólni, amely még nagyobb egyetértésre számíthat, mint amit az éppen most
ideiglenesen lezárt vita tükröz, bár ez is puhább volt, mint a szokásos
harcaink.
A Magyar Nemzeti Bank nemrégiben úgy határozott, hogy érmét bocsát ki a
világörökség magyar tagjairól, jelesül a hozzászólásom tárgyát képező
Hollókőről. Furcsa dolog egy 5 ezer forint értékű, ezüstből készült érmén
látni egy olyan falut, amely egyszerűségével lopja magát a látogató szívébe.
Ez a falu - ahogy nagyon sok más település is Magyarországon - komoly
gondokkal küszködik. De a világörökséghez tartozni - amely 1987 óta
megtisztelő rangja ennek a kis nógrádi településnek - nemcsak dicsőség, hanem
feladat is, méghozzá olyan feladat, amely sok szempontból korlátozza egy falu
jövedelemszerző készségét is.
Nem is olyan régen veszélybe került Hollókő világörökségi rangja. Veszélybe
került, mert az önkormányzat úgy gondolta, hogy minél több bevételt kell
kihozni, kigazdálkodni abból a lehetőségből, hogy viszonylag sok ember fordul
meg ezen a településen. Nem is olyan régen, mondom, de azért több mint öt éve
volt ez. Az volt a kifogás, hogy kereskedelmi attrakcióvá, egyfajta bazárrá
kezdett alakulni a település, ami merőben ellentétes volt azzal az értékkel,
amelyre a nyolcvanas években felfigyeltek, és amiért ezt a - Magyarországon
még egészen újszerűnek számító - rangot a településnek odaadták.
Mi ez az érték? Ez az érték, tisztelt elnök úr, nem több és nem kevesebb, mint
hogy hagyományos, régi házakban élő faluról van szó; nem múzeumról, nem
skanzenről, hanem egy olyan településről, amelyet a mai napig laknak és
belaknak emberek.
Nem szeretnék ebben a hozzászólásban napi problémákat felvetni az
önkormányzati finanszírozás mindnyájunk által ismert és minden polgármester
által kikínlódott gondjairól. A falu e tekintetben is sokat tesz, a
fejlesztések nélküli 40 milliós költségvetése mintegy 7-8 millió forint hiányt
tartalmaz. Ez sajnos meglehetősen kicsi a most szokásos hiányokhoz képest.
Sajnos, mondom olyan értelemben, hogy sok falu nagy hiánnyal küszködik; olyan
értelemben meg elismerést érdemel, hogy a település a körülményekhez képest
igyekszik jól gazdálkodni.
Azt kérem erről a helyről, hogy a kormányzat a rendelkezésre álló és a célra
szánt összegeket a lehetőséghez képest ésszerű időben juttassa el az
érdekeltekhez. Tavaly például az a 20 millió forint, amely Hollókő
támogatására a költségvetésben szerepelt, december táján érkezett meg.
December táján! Ekkor a felhasználásra a tárgyévben legalábbis túl nagy
lehetőség már nem nyílik. Az idén az összes világörökségi ranggal rendelkező
település számára 50 millió forintot tartalmaz a költségvetés. Nem tudni még,
hogy mennyi jut ebből a súlyos gondokkal küszködő Hollókőnek, meg tudja-e
vásárolni a romosodó magánházakat, vagy azok magáncélra nyaralóvá alakulnak.
Ez a falu azon dolgozik, hogy lakásként hasznosítsa olyan embereknek, akik ott
laknak, és a település jövőjéért tenni tudnak és akarnak. Támogassuk Hollókőt,
és támogassuk a világörökség többi magyar reprezentánsát!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps, Szalay Gábor államtitkár is.)
ELNÖK: Megkérdezem a kormány jelen lévő képviselőjét, kíván-e reagálni
az elhangzottakra. (Szalay Gábor: Nem.) Nem kíván.
