2003. május 24. szombat 21:11
Ki is az a Kovács László?
Sokan állítják, kevés ellenszenvesebb politikus van a konzervatív oldal számára, mint az MSZP-elnök Kovács László. Gyors és ravasz, kitűnően rögtönöz, nincs kérdés, amivel zavarba lehetne hozni - érzékeljük naponta, pedig valójában alig ismerjük.
Kovács a nagyközönség előtt csak a rendszerváltást követően bukkant fel. Így múltjáról nagyon keveset tudunk. Talán túlzottan is.
Hogy eloszlassuk a ködöt, és közelebbről megismerjük azt az embert, aki a NATO és az EU előtt vagy éppen a szomszédos országok kisebbségelnyomó politikájával szemben képviseli az érdekeinket, ma Kovács László külügyminiszter-pártelnök múltjából mutatunk be egy szeletet. Kóstolóképpen. Ehhez A Magyar Szocialista Munkáspárt Tanfolyama 1984-85 számára íródott A nemzetközi politika kérdései címet viselő kötetből emelünk ki néhány gondolatot. Kovács a tankönyv első és ötödik fejezetének szerzője. Az idézetekhez semmiféle megjegyzést, észrevételt nem fűzünk. A kiragadott részletek az idézett fejezetek érdekesebb, aktuálisabb gondolatait tartalmazzák.
Eddig a bevezető, most jöjjön Kovács:
"I. A nemzetközi helyzet meghatározói, fő folyamatai
A kapitalizmus általános válsága
A világforradalmi folyamat előrehaladásában is kifejezésre jut a kapitalizmus általános válsága. Az általános válság mint történelmi tendencia azt jelenti, hogy a tőkés társadalmat pusztulásra ítélte a történelem... A kapitalizmus általános válsága azért elkerülhetetlen, objektív szükségszerűséggel érvényesülő tendencia, mert a tőkés termelési mód, a tőkés társadalom alapvető ellentmondásai feloldhatatlanok... A tőkés termelési és társadalmi viszonyok korlátozzák a fejlődést, az általános emberi haladás útjában állnak.
Az enyhülés eredményei és a feszültség tényezői
A nemzetközi helyzet kedvezőtlen tendenciáit tovább erősítette az 1981 elején hivatalba lépett Reagan-kormányzat magatartása, nyílt törekvése a katonai fölényre, arra, hogy akár erő alkalmazásával is érvényre juttassa az Egyesült Államok uralkodó köreinek érdekeit.
A nemzetközi élet veszélyes tendenciáit erősíti az is, hogy a Reagan- kormányzat az ideológiai ellentéteket mindenek fölé helyezve 'kereszteshadjáratot' indított a kommunizmus ellen..." -
V. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom
A fejlődés jelenlegi szakasza, hatása a stratégia megvalósítására
A nemzetközi kommunista mozgalom jelenlegi helyzetét összességében a fejlődés, a fellendülés jellemzi. (1984-85. - MN szerk.) Tovább növekszik a mozgalom egészének súlya, a világpolitikai folyamatokra, a nemzetközi osztályharc kimenetelére gyakorolt hatása. Ugyanakkor érzékelhető az is, hogy a legutóbbi években a burzsoázia ellentámadásai következtében kedvezőtlenebbé váltak a kommunista mozgalom tevékenységének feltételei.
A növekedést jelzi, hogy új marxista-leninista pártok jönnek létre a nemzeti felszabadító mozgalmak soraiból, elsősorban a fejlődő országokban.
(...) Jó néhány párt dolgozik mai is illegális vagy féllegális, rendkívül nehéz körülmények között... az iraki éppen az utóbbi évtizedben került ilyen helyzetbe.(...) Sajátos új körülmény a szocialista országok kommunista és munkáspártjai számára, hogy az építőmunka mind bonyolultabb gazdasági, politikai, ideológiai feladatait most a korábbinál nehezebb külső feltételek között kell megoldaniuk... Nehezebbé váltak az építőmunka külső feltételei az imperializmusnak a katonai egyensúly megbontását célzó lépései miatt is... További jelentős terheket ró a szocialista országokra a forradalmi, haladó erők küzdelmének közvetlen támogatása.(...) A mai helyzetben az okoz feszültséget, hogy a világ különböző térségeiben kibontakozó forradalmak... átmenetileg élezik a nemzetközi feszültséget. Ezt az ellentmondást a taktikának, konkrétan a szocialista külpolitikának kell feloldania: támogatni a nemzeti és társadalmi felszabadulásért küzdő erőket és egyidejűleg csökkenteni a feszültséget, biztosítani a világ békéjét.(...)
...a válság (Nyugat-Európában - MN szerk.) nem csak tovább élezte a burzsoázia és a munkásosztály ellentéteit, hanem a társadalom döntő többségét a monopoltőkés körök ellen fordította... s ezzel létrejött az objektív lehetősége egy rendkívül széles, monopoltőke-ellenes szövetség létrehozásának... Mindez azért volt különösen bonyolult feladat, mert az összességében kedvezőbbé vált külső és belső feltételek közepette sem lehetett figyelmen kívül hagyni olyan lényeges körülményeket, mint a (nyugat-európai - MN szerk.) ország esetleges NATO-tagsága vagy kötődése a tőkés gazdasági integrációhoz.
Az egység erősítésének szükségessége
A közös akciók szükségességét a közös ellenség, a nemzetközi imperializmus ereje még nyilvánvalóbbá teszi. Ezzel az erővel szemben egyetlen kommunista párt sem lenne arra képes, hogy egymaga hozza létre saját tevékenységéhez a kedvező nemzetközi körülményeket, hogy sikeresen vezesse munkásosztályát a szocialista társadalom megteremtéséért vívott harcban. Ehhez elengedhetetlen a kommunista pártok összefogása, szoros szövetsége, együttes fellépése.
A kommunista mozgalom pártjai közötti együttműködésben fontos helyük van a kétoldalú kapcsolatoknak is... Az egyenlőség és a kölcsönös megbecsülés alapján fejlődő kapcsolatok hozzájárulnak ahhoz, hogy a pártok kicseréljék a forradalmi harcban szerzett tapasztalataikat, jobban megismerjék egymás helyzetét, problémáit, s közös erőfeszítéseket tegyenek a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdítására... Az új körülmények között tovább fokozódik a mozgalom mai helyzetének megfelelően értelmezett proletár internacionalizmus jelentősége, a testvérpártok viszonyában játszott meghatározó szerepe.(...)
Az egység és a vita a kommunista mozgalomban
|
Fotó: Lenyó László Heti Válasz
Kovács László fonákhelyzetben |
 |
(...)
A szocialista külpolitika megítélése körüli polémia Vietnam Kambodzsának,
valamint a Szovjetunió Afganisztánnak nyújtott segítségét követően erősödött
fel, és tovább éleződött a lengyelországi események kapcsán.
Pártunk a vitát önmagában véve nem tekinti negatív
jelenségnek, de felfogásunk szerint a vita nem veszélyeztetheti a
marxista-leninista eszmék tisztaságát, és nem gyengítheti a nemzetközi
kommunista mozgalom pártjainak összeforrottságát. Kommunista pártok között
csak alkotó szellemű, elvtársi vitának van létjogosultsága.(...)
Az elmúlt hat és fél évtized során bebizonyosodott a szocializmus életképessége, hiszen ellentétes környezetben is fennmaradt, sőt kiterjedt. Történelmi jelentőségű gazdasági eredményeket, szociális és gazdasági vívmányokat hozott létre, és az egész emberiség sorsát meghatározó szerepet töltött, illetve tölt be ma is a nemzetközi viszonyok alakulásában: a gyarmati rendszer felbomlásában és a világ békéjének megőrzésében.(...)
A marxizmus-leninizmus nem dogmák gyűjteménye, hanem élő, fejlődő elméleti rendszer, amely a munkásmozgalom kollektív tapasztalataival, az ezekre alapozott elméleti tevékenységgel állandóan gazdagodik. A marxizmus-leninizmus az egyetlen tudományos elmélet, amely a társadalom fejlődéstörvényeinek felismerésével képes a folyamatos megújulásra és arra, hogy választ adjon korunk kérdéseire. A marxizmus-leninizmus egységes eszmerendszerének elvetése ezért legfontosabb fegyverétől fosztja meg az adott ország munkásosztályát, kommunista pártját... Hasonló a helyzet a proletár internacionalizmussal is, amely a munkásosztály létrejötte óta a világ munkásainak alapvető érdekközösségét fejezi ki... A proletár internacionalizmushoz tartozik a marxista-leninista eszmék t isztaságának megőrzése, az antimarxista nézetekkel szemben vívott következetes harc is.
Törekvések a nemzetközi kommunista mozgalom megosztására
A burzsoá propaganda arra törekszik, hogy a kommunista pártok közötti nézetkülönbségeket felnagyítva, a különbségeket alapvetőnek beállítva ténylegesen szembefordítsa egymással a pártokat... a kommunista pártok közötti kapcsolatoknak a marxizmus-leninizmus tanításaira, a proletár internacionalizmus elveire kell épülniük. Elengedhetetlennek tartjuk a határozott fellépést minden olyan törekvéssel szemben, amely a kommunista mozgalom megosztására irányul, amely gyengíti az imperialistaellenes erők összefogását, veszélyezteti a szocializmus és a béke ügyét.
A nemzetközi munkásosztály egységének kérdései
... kedvezőbbek lennének korunk fő kérdései megoldásának kilátásai, ha a világ munkásainak hatalmas ereje nem forgácsolódna szét mindenekelőtt a két legnagyobb irányzat: a kommunista és a szociáldemokrata mozgalom között.
A szociáldemokrácia szerepe
A szociáldemokrata mozgalom ideológiai nézeteit és gyakorlati politikáját egyaránt az ellentmondásosság jellemzi. Ennek okát elsősorban a szociáldemokrata pártok sajátos összetételében kell keresni. Többségük nyíltan megtagadta korábbi munkásjellegét, és magát hivatalosan is 'össznépi' pártnak nevezi.(...) A szociáldemokrata mozgalomnak nincs egységes, következetes ideológiai rendszere...
A haladó erők közös céljaiért, az emberiség jövőjéért
A kommunista pártok olyan célokat fogalmaznak meg, amelyek nem csak a kommunistáknak fontosak, hanem valamennyi nép, minden dolgozó ember érdekeit szolgálják. Ilyen cél az emberiség békés jövőjének biztosítása, a minden ember alkotóképességének szabad kibontakozását, félelem és kizsákmányolás nélküli életét lehetővé tevő szocialista társadalom világméretű győzelmének előremozdítása."
... írta Kovács László 1984-ben, 45 éves korában, amikor a szél már a gorbacsovi politika új jelszavait susogta.
